Az államosítás rombolná a nagyvárosi iskolák nívóját

Az államosítás rombolná a nagyvárosi iskolák nívóját

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Orcifalvi Anna Nóra

Nem tisztázott egyelőre, hogy a közoktatás új finanszírozási rendszerében mi lesz azokkal az állami intézményekkel, melyek jelenleg azért tudnak „extra szolgáltatásokat” nyújtani, mert a fenntartó önkormányzat megengedheti magának, hogy mélyebben nyúljon a zsebébe.

Ingyenes úszásoktatás, nyelvtanfolyam, tanulmányi kirándulás, „létszámon túl” biztosított fejlesztő pedagógus – csak néhány azokból az „extrákból”, amikkel a tehetősebb önkormányzatok segíthetnek oktatási intézményeiknek. Egyelőre nem világos azonban, hogy a közoktatási finanszírozás új rendszerében mi lesz ezekkel a juttatásokkal. Hoffmann Rózsa ugyanakkor a hvg.hu-nak adott interjújában – az alapítványi iskolák támogatásával kapcsolatos kérdésekre válaszolva – azt mondta: minden olyan többlet igényt, amit az állami finanszírozáshoz képest a szülők megfogalmaznak, maguknak is kell állniuk.

Menyhárt Sándor, a kőbányai Szent László Általános Iskola igazgatója szerint kerületenként, sőt intézményenként is nagyon eltérő helyzetben vannak pénzügyi lehetőségek tekintetében. A kőbányai önkormányzat például olyan helyzetben van, hogy képes biztosítani az intézmény számára plusz támogatást, még azon az összegen kívül is, amivel amúgy is kiegészíti az állami normatívát, hiszen ez országos átlagban nagyjából a közoktatás költségeinek csak mintegy 40-45 százalékát fedezi mára.

Nincs előírás, nincs pénz

Ezek a plusz szolgáltatások úszási, sportolási, idegennyelv-tanulási lehetőségekben, szakkörökben, művészeti kurzusokban realizálódnak, arról nem is beszélve, hogy a kőbányai iskolán kívül az igazgató elmondása szerint nagyon kevés olyan intézmény van, ami megkönnyítve a szülők dolgát reggel hattól délután hatig van nyitva. Az igazgató szerint az iskolák „sokkal fapadosabbak” lennének ezek nélkül a pluszok nélkül, és a szülők maguk is meg lennének lepve, ha tudnák, hogy ezek nagy része a kőbányai önkormányzat extra támogatásának köszönhető és nem magától értetődő. „Az állam nem fizeti ezeket a plusz dolgokat, mivel nem is írja elő őket, így az önkormányzat adja meg a lehetőséget a gyerekeknek, hogy például négy éven keresztül folyamatosan úszni járjanak” – mondta az igazgató.

Sportkör, szakkör, nyelvtanfolyam: mi lesz az "extrákkal"?
©

A kőbányaihoz hasonló juttatásokat jellemzően a gazdaságilag relatíve – a kis településekhez képest – jobb helyzetben lévő nagyvárosok, megyei jogú városok, illetve a fővárosi kerületek képesek biztosítani. Kőbánya nagyságrendileg 4 milliárd forintot költ közoktatásra egy évben, ennek kevesebb mint a felét jelenti az állami normatíva, a többit a kerület saját büdzséből fedezi, így jut az említett „extra szolgáltatásokra” is. Ez alapján az említett települések összességében 100 milliárdos nagyságrendben is költhetnek a közoktatásra saját erőből.

Aggódnak a fideszesek

A Fideszben most amiatt aggódnak, hogy a közoktatási reform után ezek a források – legalább részben – eltűnnek a rendszerből. Bár a közoktatási törvény tervezete szerint egy-egy település maga dönthet arról, hogy állami kézbe adja-e oktatási intézményeit, vagy megtartja, a rendszerben nyilván nem lesz több pénz jövőre sem. Vagyis, ha a kormány közelíteni szeretné egymáshoz a forráshiányos kistelepülési intézmények és a nagyvárosi iskolák által kínált szolgáltatások színvonalát, akkor – mint arról egy oktatási és önkormányzati ügyekben egyaránt érintett fideszes képviselő a hvg.hu-nak beszélt – nem tehet mást, mint hogy pénzt csoportosít át az anyagi gondokkal küszködő települések felé a nagyvárosoktól.

„A kormány nem vállalhatja fel annak politikai kockázatát, hogy az államosított iskolákban semmivel nem nő a színvonal, erre viszont a költségvetés helyzete miatt nincs sehol plusz forrás. Vagyis nem tehet mást, mint hogy elvesz azoktól a településektől, melyek jellemzően igyekeznek majd saját fenntartásban tartani a közoktatást. Mivel azonban nekik sincs pénzük arra, hogy ezt pótolják, az állam által elképzelt kiegyenlítés a nagyvárosok esetében inkább a színvonal esését jelentheti, a rendszer lefelé nivellál” – mondta forrásunk.

Az önkormányzatok dönthetnek

Egy a főváros X. kerületétől gyökeresen eltérő helyzetű település, Makó általános iskolájának igazgatója szerint a helyzet egyelőre még számukra is nagyon ködös, de az biztos, hogy az önkormányzatoknak lehetőségük lesz választani, hogy saját kézben akarják-e tartani az iskolák fenntartását, vagy átadják azt az államnak, amennyiben nem tudják biztosítani az anyagi feltételeket, mivel a tervezet szerint az állam csak a tanári béreket vállalná át.

Almási Pál, a Makói Általános Iskola igazgatója úgy vélekedett lapunknak, nincs olyan önkormányzat, amelyik elvonná a támogatást intézményeitől az új finanszírozási rendszerben. Városukban legalábbis azt az elvet vallják az igazgató véleménye szerint, hogy az önkormányzat sikerének titka az intézményeiben, így az iskoláiban is rejlik, vagyis érdekeltek a színvonal fenntartásában. Hoffman Rózsa éppen Makón beszélt arról, hogy szerinte a legtöbb önkormányzat magánál tartja majd a fenntartói szerepet.

A plusz támogatások egyébként egészen másként jelennek meg egy kisváros esetében. Például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagyhalászon Petró László iskolaigazgató elmondása szerint az önkormányzat azzal segít, hogy saját buszait bocsátja a versenyekre vagy kirándulni induló iskolások rendelkezésére, és állja a benzinköltségeket is. Ez az iskola méretét és költségvetését tekintve nagy segítségnek számít, akárcsak az országos versenyeken induló diákok anyagi támogatása.

Hozzászólások