"Győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek" – mondta Kövér László a székelyudvarhelyi Nyirő József-megemlékezésen. Az Országgyűlés elnöke eredetileg az 1953-ban elhunyt író újratemetésén vett volna részt a székelyföldi városban, de a román hatóságok és a szervezők közi vita, illetve a hatóságok hibája miatt a hamvak eltemetését a szervezők elhalasztották.

A halasztást vasárnap Fráter Olivér az újratemetésért felelős Országgyűlési Hivatal megbízottja közölte az MTI-vel. Fráter közleménye szerint mivel az újratemetés szervezői maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásnak, ezért az újratemetésre - a függő jogi helyzet megoldását követően - egy későbbi időpontban fog sor kerül. A szervezők szerint egy hibás iktatószám miatt kellett csúsztatni a vasárnapra tervezett újratemetést, de a megemlékezést - melyre Kövér László és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is hivatalos volt - megtartották.

Szétválasztani az irodalmat és a politikát

Kövér a megemlékezésen azt mondta, sokam szeretik Székelyföldet, kevesen tudtak annyi lelki erőt adni a székelységnek, amennyit Nyirő József adott és ad. Kövér László arra biztatta a jelenlévőket, adjanak gyerekeik kezébe Nyirő-könyveket. "Nyirő József hazatért, velünk van, mert szívünkbe zártuk, és anyaföldje is magához fogja ölelni" - jelentette ki Kövér László.

MTI / Kovács Tamás

Kövér László megemlítette, Nyirő életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Úgy vélte, ha neki sikerült, az utókor is megtehetné ezt. Mircea Eliade, Emil Cioran és Lucian Blaga román írók neveit említette (akik szintén a szélsőjobboldalhoz húztak, Cioran és Eliade tagjai voltak a Vasgárdának - a szerk.), akik életművében úgyszintén fontos szétválasztani az írói és a politikai vonatkozásokat.

A megemlékezők sorában Szőcs Géza, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára feltette a kérdést: ki fél a halottaktól, ki reszket a halott író hamvaitól? Elmondta, a karhatalom azért fél, "mert a hamvakat nehéz gumibotozni, vagy népbíróság elé állítani". Hozzátette azonban, hogy egy kicsit a közösség is fél, hiszen vannak olyanok soraiban, akik azt gondolják, hogy Nyirő József hamvait nem kellene az író végakarata szerint helyezni örök nyugalomra. Szőcs Géza megállapította, az újratemetés ellenzői akaratlanul is fontos szívességet tettek: reklámozták Nyirő József műveit.

Noha Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteki sajtótájékoztatóján a Nyirő-temetést Szász Jenő választási kampányrendezvényének tekintette, és elmondta, az RMDSZ nem vesz részt azon, a megemlékezők sorában jelen volt Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának az RMDSZ színeiben megválasztott elnöke. Szász Jenő, korábbi székelyudvarhelyi polgármester az egyik szervezője volt a megelmékezésnek, beszédet is tartott az ünnepélyen. Borboly az MTI-nek  azt mondta: nem az RMDSZ az a magyar szervezet, amelyikben megparancsolják, hogy ki hova mehet.

Függő helyzet

Két nappal az újratemetés időpontja előtt a Hargita Megyei Prefektúra észlelte, hogy Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester egy hibás iktatószámú temetkezési igazolást írt alá és bocsátott ki a szervezők számára. A törvényességet felügyelő Hargita Megyei Prefektúra megállapította, hogy az újratemetésnek egyébként jogi akadálya nincs és kérte Bunta Levente polgármestert, hogy bocsásson ki egy formailag hibátlan igazolást annak érdekében, hogy az újratemetés szabályosan megtartható legyen – írta az MTI-hez eljutatott közleményében Fráter Olivér.

MTI / Egyed Ufó Zoltán

Fráter szerint annak ellenére, hogy Bunta Levente polgármester és pártja az RMDSZ korábban ötnyelvű sajtóhirdetésben tájékoztatta a közvéleményt, hogy mindenben támogatják Nyirő József újratemetését, annak időpontjáig Bunta Levente polgármester nem adott ki egy hibátlan tartalmú új igazolást. A fentiek miatt a Hargita Megyei Prefektúra közigazgatási bíróságon támadta meg a hibás tartalmú okiratot, melynek következtében az újratemetés vonatkozásában függő jogi helyzet alakult ki.

Hajtóvadászat az urna után

A hibás számról Lukács Csaba, a temetés szervezője is beszámolt szombaton. Akkor azt mondta, információi szerint egy szám szerepel rosszul a dokumentumban. A szervezők helyesen és a megfelelő adatokkal nyújtották be a kérelmet - szögezte le. A vonatkozó jogi rendelkezés szerint, ha a kérelem beadója helyesen tölti ki a dokumentumokat, de a hivatal hibázik, az nem halasztó hatályú. Ilyenkor ezt a hivatalnak kell rendeznie - jelentette ki a kommunikációs vezető, hozzátéve, hogy egy jogállamban a hivatal hibája miatt az ügyfél nem szenvedhet kárt.

Szombaton egyébként Lukács Csaba és az MTI fotóriporterének taxiját Székelyudvarhely előtt a rendőrség feltartotta. Lukács nem akarta megmutatni a poggyásza tartalmát, amit főügyészi engedéllyel végül kibontottak, és egy urnát találtak benne. Az MTI fotóriportere a hírügynökségnek azt mondta, Lukács kegyeleti okokból nem engedélyezte az autó csomagtartójának ellenőrzését.

Ehhez képest az MTI-vel később Lukács közölte: az urna üres volt. Az utaztatása pedig "egy figyelemfelkeltő gesztus volt." A szervező hozzátette: arra akarta felhívni a figyelmet, hogy nem illik hajtóvadászatot folytatni emberi hamvak után Romániában. Lukács Csaba úgy fogalmazott: Nyirő Józsefet nem a csomagtartóban kell keresni, hanem az emberek szívében.

Háborús bűnösnek tartották

A román hatóságok több ízben jelezték, hogy Nyirő 1940 és 1945 közötti politikai szerepvállalása miatt nem értenek egyet az író székelyudvarhelyi nyilvános újratemetésével.

Virágok Nyírő József kiásatlan sírján a székelyudvarhelyi temetőben.

MTI / Kovács Tamás

Az 1953-ban emigrációban elhunyt író madridi sírjának feltárását a magyar Országgyűlés kezdeményezte. Az újratemetést az Országgyűlés Hivatalának közreműködésével a Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke vezette Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezi. Nyirő József hamvait szerdán ravatalozták fel a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A tervek szerint a temetést vasárnap tartják a székelyudvarhelyi papkertben a Magyar Országgyűlés Hivatala és a Székelyudvarhelyért Alapítvány szervezésében.

A székelyföldi származású író az Észak-Erdély Magyarországhoz csatolását eldöntő második bécsi döntés után képviselő lett a budapesti parlamentben. Mandátumát a nyilasok 1944-es puccsa után is megőrizte, és a náci Németországba is együtt menekült az oroszok elől a németeket kiszolgáló kormányzattal. Az utolsó napokban szerkesztője volt az Eleven Újságnak, amely nyilas propagandát sugárzott hangszórókból Sopronban.

Magyarország később háborús bűnösként tekintett rá, de hiába kérte kiadatását a Németországot legyőző szövetséges hatalmaktól. Szintén háborús bűnösnek tartották a román hatóságok is 1945 után, műveinek kiadását mind Magyarországon, mind Romániában betiltották.