Július elsejével jelentősen átalakul az egészségyügyi struktúra – egyelőre ennyi biztos. Ám a nagy beharangozás után túl sok a kérdőjel még a rendszerben: nem lehet tudni, hogy melyik kórházban milyen ellátás szűnik meg, nincsen készen az új beutalási rend, és a minimumfeltételeket sem olyan régen kapták meg az intézmények.

Két hét múlva ugyanis három út áll egy kórház előtt: vagy egy másik, nagyobb kórházba olvasztják, vagy egyes osztályait szüntetik meg, illetve szociális, rehabilitációs funkciója lesz a jövőben.

Kazincbarcikán megmarad minden

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár számtalanszor hangoztatta, hogy nem szüntetnek meg intézményt, csak átalakítanak. A kormány eredeti tervei szerint a funkcióváltás 15-17 intézményt érint, zömmel egyes aktív feladatok (például szülészet, belgyógyászat, fül-orr-gége osztály) szűnnek meg, helyettük krónikus ellátás marad. Kora tavasszal ugyan nyilvánosságra hoztak egy listát azokról a kórházakról, amelyek átalakulhatnak, ám biztosat csak későbbre ígértek arra hivatkozva, hogy még tartanak a tárgyalások.

Sok helyen szűnik meg a szülészet és a belgyógyászat

Túry Gergely

Annak ellenére, hogy a Szócska-féle elképzelések jóval puhábbak, mint a 2006-os, Molnár Lajos-féle reform, az államtitkár rendre csatát veszít a helyi fideszesekkel szemben: hiába alakított volna Szócska a soproni, a miskolci, vagy a kalocsai intézményen, az elképzeléséből végül nem lett semmi. Ugyanez történt Kazincbarcikán is, ahol az utolsó pillanatban sikerült Demeter Zoltánnak, a Fidesz helyi önkormányzati képviselőjének meggyőznie Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert arról, hogy a szülészet, a sürgősségi ellátás és az általános belgyógyászat is a városban maradjon, és ne a miskolci kórház vegye át ezeket a feladatokat.

A képviselő a hvg.hu-nak azt mondta, többször is beszélt Baloggal és Szócskával is a Parlamentben, és „mint református lelkész, a Biblia nyelvén sikerült meggyőznöm őket. Én nem vagyok a sárdobálás híve, és nem a saját akaratomat, hanem a választóim akaratát érvényesítettem”.

Nem sikerült ugyanezt elérnie Tapolcának, a kórház fő profilja a jövőben a légzés-rehabilitáció lesz. A városban még júniusban tartottak demonstrációt, hogy megmaradhasson az aktív ellátás a belgyógyászati és sebészeti osztályokon, és arra kérték a helyiek a döntéshozókat, hogy védjék meg a százéves intézményt. Az ügyben megkerestük Tapolca polgármesterét, ő azonban – tekintettel arra, hogy május elsejétől állami kézbe került az intézmény – nem nyilatkozhat a város kórházáról.

Végleges lista az utolsó pillanatban?

Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint az átalakítás valamennyi intézményt érint, de hogy mennyire, azt csak a múlt héten tudták meg a vezetők. Az biztos, hogy 15-17 olyan intézmény van, amelyben bizonyos aktív ellátások megszűnhetnek. A kórházigazgatók a mai napig véleményezhették azt az ÁNTSZ-határozatot, amely intézményekre lebontva, tételesen leírja, hogy hol, milyen kapacitás lesz, milyen súlyosságú betegeket milyen ellátási szinten fogadhatnak. Rácz szerint nem is kérdés, hogy átalakításra szükség van, hiszen „ezt a rendszert magas színvonalon ebből a pénzből nem lehet fenntartani. Ugyanakkor, ha egy adott intézmény nem tudja a tárgyi és személyi feltételeket teljesíteni, akkor ott nem lehet jogosultság a betegellátásra. Hiába van valahol szülészet, ha nincs aneszteziológus és megfelelő gyerekosztály, akkor ott nem biztonságos a betegellátás” – véli.

De nemcsak a kórházi struktúra hiánya okozhat fennforgást, hanem az is, hogy a kórházigazgatók például azt sem tudják, miként alakul át az egészségügy finanszírozása és hova irányítsák át a betegeket a megszűnt osztályokról. A hvg.hu-nak nyilatkozó egyik kórházigazgató szerint a közelgő káosz elkerülhetetlen, „amíg nincs meg a beutalási rend, a mentősök sem fogják tudni, kit hova vigyenek. Mi nem tudjuk, mi lesz a finanszírozással. Az intézményekre lebontott adatokat ugyan megkaptuk, de az egészet nem helyezik el egy nagyobb rendszerben, és ismét miénk lesz a felelősség, ugyanis a betegeket sem tájékoztatták a változásokról.”