A világháború utáni számonkérést elkerülő nácik és háborús bűnösök után kutató szakemberek szerint a kassai gettó egykori parancsnoka, Csatáry László már hosszú évek óta háborítatlanul él Magyarországon, ahol senki nem kutatott utána.

Hatvanhét évvel a második világháború után az angol bulvárlap, a The Sun találta meg a náci és háborús bűnösök felkutatására szakosodott Simon Wiesenthal Központ segítségével Csatáry László egykori csendőrparancsnokot, aki az egyik kassai gyűjtőtábor vezetője volt. Csatáry a Központ legkeresettebb háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyén szerepelt.

Hétfőn körülbelül harminc-negyven ember jelent meg Csatáry budai lakása előtt, hogy a férfi letartóztatását követeljék. A tüntetők a bejárati ajtaját transzparensekkel vették körbe, melyeken a "Soha nem felejtünk", valamint az "Utolsó esélyünk az igazságszolgáltatásra" feliratokat írták, majd a házba bemenve áthúzott horogkeresztet ábrázoló matricákat ragasztottak Csatáry lakásának ajtajára, illetve a lépcsőházba.

Jugoszlávnak vallotta magát

Csatáry László évtizedekig szinte háborítatlanul élt Kanadában, ahol műkereskedőként dolgozott egészen 1997-ig – mondta a hvg.hu-nak az ügy kirobbanása után Efraim Zuroff. A Wiesenthal Központ jeruzsálemi vezetője szerint a volt táborparancsnok után az 1980-as években kezdett nyomozni a Simon Wiesenthal Központ, azonban a kanadai állam segítsége nélkül évekbe telt, amíg eredményre jutottak.

Flashmob Csatáry László lakása előtt

Stiller Ákos

Zuroff azt mondta, a kanadai kormány végül 1995-ben komoly erőfeszítéseket tett a náci háborús bűnösök (Kanadába főleg kelet-európai kollaboránsok menekültek) előkerítésére, melynek keretében Csatáryt is leleplezték. Mivel jugoszláv állampolgárnak adta ki magát, az állampolgársági törvények megsértéséért megfosztottak állampolgárságától és előkészítették bírósági tárgyalását Torontóban.

Csatáry a tárgyalás előtt nem sokkal elhagyta az országot és ismeretlen helyre távozott.  Efraim Zuroff szerint sem a kanadai, sem a magyar kormány számára nem volt fontos Csatáry és más háborús bűnösök előkerítése, ezért könnyen eltűnhetett a nácivadászok szeme elől. „Rajtunk kívül ez senki más számára nem jelentett prioritást” – fogalmazott.

A volt csendőrparancsnok magyarországi tartózkodásáról négy nappal a The Sun riportja előtt maga Zuroff számolt be. Az utolsó esély akció - küzdelem a náci háborús bűnösök felelősségre vonásáért című könyvének budapesti múlt keddi bemutatóján a Központ jeruzsálemi vezetője arról beszélt, hogy még hétfőn ellátogatott a budapesti főügyészségre, ahol kérte, mindent tegyenek meg annak érdekében, hogy Csatáry bíróság elé kerüljön, és ne tudjon elutazni Magyarországról. Az igazgató közölte, talált Ausztráliában egy kassai túlélőt, akinek - állítása szerint - kilenc rokonát „Csatáry küldte halálba”, közülük négy esetében külön utánajárással érte el, hogy Ukrajnába deportálják őket.

A nyilasokkal együtt menekült

A most 97 éves Csatáry László elsősorban két bűne miatt került a Simon Wiesenthal Központ legkeresettebb háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyére. Amikor 1941-ben deportálták azt a közel 18 ezer, a németek által megszállt területekről menekült úgynevezett „hontalan” zsidót, a Központ kutatásai szerint Csatáry közreműködött háromszáz Kassán letelepedett menekült deportálásában. (A „hontalan” zsidók többségét később az ukrajnai Kamenyec-podolszkijban ölték meg.)

Három év múlva a csendőrparancsnok a Kassán létesített két gettó egyikét, az úgynevezett privilegizált zsidók gyűjtőtáborát felügyelte. Miután a két gettót összevonták, Csatáry a teljes komplexum parancsnokaként hírhedté vált kegyetlenségéről, és arról, hogy az ő irányítása alatt 15 700 zsidót a gettóból auschwitzi haláltáborba deportáltak. Csatáry a háború végén a nyilasokkal együtt menekült el az országból, a visszaállított Csehszlovákiában 1948-ban – távollétében – halálra ítélték.

Zuroff úgy tudja, a nyomozás segítésére a szlovák kormány Budapestre küldött több, a kassai gettóval kapcsolatos levéltári dokumentumot. Az egyik ilyen dokumentumot - melyet „Munkácsi Ernő: Hogyan történt? Adatok és okmányok a magyar zsidóság tragédiájához” című írásában találunk - Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója küldte el a hvg.hu-nak.

Ebben a levélben Gotterer Sámuelné, a Kassai Izraelita Nőegylet elnöke az 1944-es deportálások május 15-i megkezdését követően május 17-én Horthy Miklós, akkori kormányzó feleségéhez küldött kérelmet azzal kapcsolatban, hogy állítsák le a kassai deportálást, vagy legalább a 18 év alatti mindkét nembeli gyerekeket, a 60 év feletti embereket a betegeket, és a 18 év alatti gyermekkel rendelkező anyákat ne hurcolják el. A levél is bizonyíthatja Szita szerint, hogy Csatáry tudhatott arról, hová viszik a zsidókat Kassáról.

"Ruhaneműt, élelmet, gyógyszereket alig vihettek magukkal és a elszállítást végző hatóságok nm veszik figyelembe a kiszállításra kerülők korát sem. Elszállításra kerül csecsemőtől kezdve minden zsidó. Érdeklődésünkre azt a felvilágosítást kaptuk, hogy az említett személyeket munkára viszik Németországba, de tekintettel arra, hogy köztük vannak az aggastyánok, a betegek és a csecsemők is, a kiszállítandók sorsát illetőleg a legsúlyosabb aggodalmakat tápláljuk” - olvasható a Horthynéhoz írt levélben, ami arra utal, hogy ekkor már Budapesten is tudtak a kassai borzalmakról.

Évek óta Magyarországon bujkált?

A budapesti Holokauszt Emlékközpont igazgatója úgy vélte, bár Csatáry a hatóságok számára ismeretlen helyre távozott torontói bírósági tárgyalása előtt, valószínűsíthető, hogy már akkor Budapestre jött és azóta itt élt. Az igazgató szerint az is vitatható, hogy egyáltalán kereste-e valaki igazán Magyarországon a háborús bűnösöket. A történész ugyanakkor furcsának tartja, hogy egy brit bulvárlap hamarabb akadt a nyomára egy toplistás háborús bűnösnek, mint a magyar hatóságok. „Elképzelhető, hogy nem is akarták megtalálni.”

Képíró Sándor pere 2011-ben

MTI Fotó: Kallos Bea

„Már többször működtünk együtt olyan újságírókkal, akik támogatják az ügyünket. A The Sunnal negyven éve állunk kapcsolatban, Csatáry előtt már három másik náci háborús bűnöst is a lap munkatársai lepleztek le” – mondta a hvg.hu-nak Zuroff, aki szerint nem ez volt az első eset, hogy a bulvárlap segítséget nyújtott a Wiesenthal Központnak.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség idén áprilisban jelentette be, hogy még tavaly szeptemberben elrendelték a nyomozást háborús bűntett elkövetésének gyanúja miatt Csatáry László ügyében Efraim Zuroff feljelentése alapján. Az izraeli lapok ekkor számoltak be a Simon Wiesenthal Központ éves jelentéséről, melyből kiderült, hogy újabb három személyt vettek föl a legkeresettebb tíz náci háborús bűnös listájára, köztük Csatáryt, akit Zuroff a körözöttek listájának élére helyezett. A hatóságok most Csatáry bűnösségét igazoló dokumentumokat keresnek és várhatóan megszólaltatják azokat a túlélőket, akiket korábban Wiesenthal Központ is megkeresett. Szita Szabolcs az 1942-es újvidéki razziában való részvétele miatt háborús bűnökkel vádolt Képíró Sándor perére utalva azt mondta Magyarországon az utóbbi években több ilyen ügy került elő, ahogy fogalmazott bármikor újra „kidőlhet egy újabb csontváz a szekrényből”.

A hvg.hu-nak adott nyilatkozata után a dpa német hírügynökség közölt egy interjút Zuroffal, amiben a jeruzsálemi nácivadász kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar hatóságok felelősségre akarják-e vonni a háborús bűntettekkel gyanúsított Csatáryt. „A legfontosabb kérdés az, vajon megvan-e a politikai akarat Magyarországon ahhoz, hogy a Csatáry-ügyet bíróság elé vigyék. Mi azt követeljük, hogy az ügy végre kezdődjön el. Hogy Csatáryt nevezzék meg mint gyanúsítottat, és vessenek véget a lavírozásnak” – mondta a hírügynökségnek.

„Már nem érdemes”

„Zuroff úr tevékenységéről a véleményem az elmúlt egy évtized során semmit sem változott” – írta a hvg.hu-nak küldött válaszlevelében Karsai László. A Szegedi Tudományegyetem holocaustot és deportálásokat kutató történész professzora már 2004 óta többször összekülönbözött Zuroffal, akit a budapesti könyvbemutatója után az MTI-nek adott nyilatkozatában „megélhetési nácivadásznak” nevezett.

AP

A történész szerint „már nem érdemes játszani "a bosszúszomjas, megbocsátani képtelen zsidót". Egy 95 éves embert bíróság elé állítani értelmetlen, elég lenne a nyilvánosság elé tárni, hogy mit művelt” – vélekedett. „Csatáry Lászlónak az a pechje, hogy megérte a 95. évét, és ez a megélhetési nácivadász most örülhet. Izrael állama már évtizedekkel ezelőtt abbahagyta a háborús bűnösök üldözését vagy célzott likvidálását” – írta Karsai.

Karsai az írásban feltett kérdéseinkre azt válaszolta, „bíróság előtt azt lehet bizonyítani, hogy Csatáry szadista, kegyetlen gettó-parancsnok volt, de azt már nem, hogy tudta, a gettóból Auschwitzba viszik a rabokat, az pedig pláne nem lehet bizonyítani, hogy tudta, mi folyik Auschwitzban.” Karsai László szerint az 1945-ös tanúvallomások alapján az bizonyítható, hogy Csatáry „parancsokat végrehajtva részt vett a gettó megszervezésében és ott kegyetlenkedett, valamint részt vett a deportálás megszervezésében, azonban ha ennél többet akarnak bizonyítani, például azt, hogy meg is ölte, vagy ki is rabolta a zsidókat,” akkor már nem áll meg a vád – írta a professzor.