A Blikk egy 1998 óta rokkantnyugdíjas férfi esetével kapcsolatban azt írta, a felülvizsgálaton megállapították róla, hogy már nem éri el a rokkantsági az eddig megállapított ellátás mértékét, bár lumágója van és két botot is használ a járáshoz.

A MEOSZ információi szerint a július 31-ig felülvizsgált 189 394 rokkantnak a 60 százaléka kapja továbbra is a korábbi ellátását. "Visszavettek a minősítésből, miközben egyes emberek állapota súlyosabb lett" – mondta a lapnak Szakály József, a MEOSZ főtitkára.

Az alapvető jogok biztosa korábban megállapította, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alkotmányos szempontból több ponton is aggályos, és júliusban kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál a jogszabály utólagos vizsgálatát.

A MEOSZ ezért közleménye szerint bízik a jogállamiságban, és bízik abban, hogy az Alkotmánybíróság, érzékelve az intézkedések által veszélyeztetett több tízezer ember rendkívül súlyos helyzetét, mielőbb napirendjére tűzi a témában beérkezett beadványokat és orvosolja a jogsérelmeket.

A szervezet felhívta a figyelmet arra, hogy a felülvizsgálatokkal sikerült a megváltozott munkaképességű emberek 30 ezres álláskereső táborát további 12 ezerrel növelni, miközben új munkahelyek nem jöttek létre, foglalkoztatási rehabilitációs szolgáltatások, képzések gyakorlatilag nincsenek, és a januártól tervezett intézkedések is inkább csökkenteni, mint növelni fogják a foglalkoztatottságot.

A Magyar Szociális Fórum szintén több esetet tett közzé honlapján, mint írják, a rokkantak hozzájuk beérkező levéláradatai szerint a felülvizsgálatok mindössze néhány percesek, az eredmény nagyon sok esetben pedig a visszaminősítés. Ha nem történik visszaminősítés, találnak rá ezer más módot, hogy az ellátás összegét mégis felére, harmadára csökkentsék.

Az MSZF szerint nagy gondot jelent a jogorvoslati lehetőség valódi igénybevétele, mert a betegek szempontjából hátrányosan változott az is.