Az emberierőforrás-miniszter – akit tanúként hallgatnak meg az iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, illetve a Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárásban – a tárgyaláson elmondta: a megegyezés érdekében egy több pontból álló egyezségi javaslatot dolgozott ki, az Emberi Erőforrás Minisztériuma pedig készen áll arra, hogy a megállapodásban rá háruló feltételeket megteremtse.

Az alapítványnak más ügyekben akár segítő is lehet a tevékenysége, de a szerepük "ebben az ügyben káros, és hátráltatja azt a munkát, amit az egyház elkezdett" – fogalmazott az emberierőforrás-miniszter. "Csalódást okozott nekem, hogy ezek után az alapítvány elutasította az egyezséget, és itt a tárgyalóteremben kell nekünk egy fajta ingyencirkusz keretében keresni az igazunkat, hiszen erre itt sokkal kevesebb az esély, mint tárgyalótermen kívül" – mondta.

"Nem lehet szó szegregációról"

Mint hozzátette: igenis van egy olyan keskeny út, amelyen összetalálkozhat a felzárkózás és a szegregáció kizárásának érdeke, valamint az a roma pasztorációs munka, amelyet az egyház végez a Huszár-telepen.

Az itt élők nem értik a jogvédőket: miért is lenne elkülönítés az, hogy újra van általános iskolája a zömében romák lakta nyíregyházi Huszár-lakónegyednek – mondta Horváth Vilmosné, az egyik érintett kedden az MTI-nek.

Balog Zoltán a Nyíregyházi Törvényszék tárgyalótermében.

MTI / Balázs Attila

A 47 éves édesanya, aki 9 éves fiát, Patrik Szabolcsot kísérte el az intézménybe, a szülők véleményét tolmácsolva elmondta: szerintük nincs, nem lehet szó szegregációról, hiszen mindenki önként választhatja meg gyermekének iskoláját a telepen élők közül. Hangsúlyozta, senkinek sem kötelező a görög katolikus egyház által 2011-ben újranyitott lakótelepi iskolába járatni a gyermekét, oda íratja be, ahová akarja a városban.  

Szilágyi Tiborné, a Huszár-telepi iskola pedagógusa a roma édesanya állítását megerősítve arról tájékoztatott, hogy a lakónegyedben élő mintegy 300 cigány és 100 magyar család tanköteles gyermekei közül az intézménybe jelenleg 35-en járnak. A helyi óvoda – amelyet szintén a görög katolikus egyház vett át működtetésre – 25 nagycsoportos gyermeke közül most tizenkettőt írattak be a szeptemberben induló első osztályba.

"A Patrick Szabolcs is négyes-ötös tanuló"

A pedagógus tájékoztatása szerint 2011-ben 17 elsőssel indult újra az iskola, közülük 13-an most már másodikba járnak. Két kisdiák nevelőszülőkhöz került más városba, kettő pedig évet ismétel. A 2012/13-as tanévben így 22 tanulóval indítottak újabb első osztályt. Szilágyi Tiborné szerint az újranyitott Huszár-telepi iskola a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a felzárkózás esélyét teremti meg. Minden gyermek számára személyes, egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoznak ki és hajtanak végre, miután az iskolába iratkozáskor felmérik otthonról hozott alapképességüket.

Ezután pontosan meghatározzák, milyen készségeket kell fejleszteni bennük a minél eredményesebb képzéshez. "Ennek is köszönhetően az itteni gyerekek olyan iskolai teljesítményre képesek, mint például a város központjában lévő, elitintézménynek számító Szent Miklós Görög Katolikus Iskolában tanuló diákok" – mondta a pedagógus.

Horváth Vilmosné is dicsérte a Huszár-telepi iskola hét pedagógusának munkáját, kiemelve, ha lehetősége lenne rá, szívesen visszahozná a Vécsey-közi iskolába járó nagyobbik fiát, a 12 éves Vilmos Antalt is a telepibe. "Itt, ha kell, rendszeresen korrepetálják a gyereket, így az én kicsi fiam, a most másodikos Patrick Szabolcs is négyes-ötös tanuló, míg testvére nehezebben halad" – fogalmazott.

MTI / Balázs Attila

Két másik édesanya, a szintén roma Haga Anita és Szabó Enikő is elismeréssel szólt a Huszár-telepen működő egyházi iskoláról. A 28 éves Haga Anitának – aki egyedül neveli három gyermekét – Zsolt fia jár az intézménybe, ahová hamarosan testvére, a 6 éves Cintia is követi. "Az első osztályba járó Zsolt sokat betegeskedett az utóbbi időben, de a tanárok azóta folyamatosan korrepetálják, így remélhetőleg nem marad le a többiektől" – mondta.

"Bennünket soha nem kérdeztek"

A 25 éves Szabó Enikőnek, aki harmadik gyermekét várja, 8 éves Amanda nevű kislánya elsős a Huszár-telepi iskolában. Büszke rá, hiszen jól tanul, jeleshez közelítően, sőt versmondó versenyen is különdíjas lett már. "A hároméves testvérét is ide, a telepi iskolába iratom majd be, persze, ha lesz iskola, s nem zárják be a jogvédők miatt, akik bennünket soha nem kérdeztek, kérdeznek meg arról, mi az érdekünk, mit szeretnénk? – kesergett.

A nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola kálváriája a 2000-es évek elején kezdődött, akkor is jogvédő civilszervezetek követelték a bezárását, azt állítva, hogy szegregált az oktatása, ami akadályozza a többségében roma tanulók integrációját. A szabolcsi megyeszékhely akkor szocialista vezetésű önkormányzati közgyűlése 2007-ben be is zárta az oktatási intézményt, onnan a diákok a város többi iskolájába kerültek át.

Az új, 2010-ben megválasztott Fidesz–KDNP-s többségű önkormányzat felzárkóztatási programot indított a cigány kisebbség tagjainak, s annak keretében megállapodást kötött a görög katolikus egyházzal az iskola 2011. szeptemberi újranyitásáról. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogvédő szervezet 2012-ben pert indított az önkormányzat és az egyház ellen, ismételten szegregációra hivatkozva.

Mindeközben megalakult a Hallgatói Hálózat új sejtje, a Cigány Hallgatók Hálózatát (CiHa), amely kedden tiltakozott a kormány oktatáspolitikája ellen, ami szerintük ellentmond az EU-s alapelveknek, és szembemegy mindannyiunk közös érdekével.