Az idei évben 360 millió forintból kutatja a kormány alá rendelt intézet és archívum a rendszerváltás időszakát – derül ki a kedden megjelent Magyar Közlönyből. A hivatalos kiadványban megjelent kormányrendelet szerint a kabinet a Miniszterelnökség fejezetéből különítette el az új intézet létrehozásához és működéséhez szükséges támogatást.

A kormány még március 21-én határozatban döntött a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum felállításáról. Kedden a kabinet kormányrendeletben határozta meg az intézet idei költségvetését, és még aznap megjelent a főigazgatói posztra kiírt pályázat is. Az intézet nem közalapítványként működne – mint például a Terror Háza Múzeumot is működtető Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány –, hanem költségvetési szervként, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alatt.

A kozszolga.hu szerint május 22-ig lehet pályázni a főigazgatói posztra. A kiírás szerint a pályázatot személyesen a Miniszterelnökségre kell benyújtani, amit öt napon belül el is fognak bírálni, mert május 27-től már el is kell látni a feladatkört. A hvg.hu korábban több kormánypárti forrásból is úgy értesült, hogy az 1980-as évek végét, 1990-es évek elejét újraértékelő intézet élére a pártállamból 1988-ban kiárt politikust, az egykori MDF első ügyvezető elnökét, a Magyar Hírlapban rendszeresen publikáló 72 éves Bíró Zoltánt akarják felkérni.

Bíró Zoltán (balra) és Csoóri Sándor a rendszerváltás időszakában

Bánkuti András

A pályázati kiírás szerint az elbírálásnál előnyt élvez az egyetemi, szakirányú felsőfokú végzettség, tudományos fokozat (doktori cím), és legalább 3 éves, a művelődésügy területén szerzett vezetői tapasztalat. Bíró Zoltán a rendszerváltás előtt doktorált, kandidátusi értekezését 1996-ban a két világháború közötti népi írói mozgalomról írta. Több éven keresztül töltött be vezetői posztot: 1974–1980 között a Kulturális Minisztérium közművelődési főosztályának osztályvezetője volt. 1981–1983 között – pont három évig – a Petőfi Irodalmi Múzeum megbízott igazgatói tisztségét töltötte be.

Egy új és egy elfeledett intézet

A kormány ugyanakkor kedden határozatot hozott egy másik intézet megalapításáról is. A miniszterelnök által aláírt határozat szerint a Miniszterelnökséget vezető államtitkárnak haladéktalanul elő kell készítenie a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖI) alapító okiratát. A NÖI 29 fővel fog működni – ennyivel emelkedik majd a Miniszterelnökség egyébként is felduzzasztott létszáma –, és a határozat szerint feladata „a magyarság szellemi örökségének a jelen és az eljövendő nemzedékek számára történő megőrzése és átadása” lesz, illetve „a nemzeti emlékezet és emlékezés magyarság identitásának megőrzésében, a nemzeti összetartozás érzésének növelésében” lesz szerepe.

A kormány tavaly májusra ígérte a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) felállítását is, amelynek feladata lenne feltárni és publikálni a kommunizmus bűneit. A NEB már az alaptörvény 2011. december 30-én elfogadott átmeneti rendelkezéseiben is szerepelt, de a testület felállításával senki nem foglalkozott. Lázár János a hvg.hu-nak adott interjúban azt mondta: belső politikai viták vannak a Fideszben többek közt arról, hogy mi legyen a bizottság célja, feladata, milyen eszközei legyenek, minden ügynök nevét hozzák-e nyilvánosságra, vagy például áldozatnak tekintsék-e azokat az ügynököket, akiket megzsaroltak.