A budaörsi repülőtéren alig egy hete készültek azok a képsorok, melyeken egy használaton kívüli, MiG-21 UM típusú, kétüléses harcászati repülőgép hajtóművének próbája látható. A felvétel tanúsága szerint a 13 éve leselejtezett gép erőforrása igazán jó erőben van. A hozzáértő szemeknek feltűnhet az is, hogy a gép szárnya alatt ott maradt az a „gerenda”, amire a repülő fegyverzetét (rakéta vagy bomba) lehet felfüggeszteni, és a kabinból kikandikál a fegyverek használatához elengedhetetlen célzókészülék is. A gép jelenleg egy családi tulajdonban lévő magáncég, a gödöllői székhelyű, harcászati eszközök gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Sero Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonában van, amely a vadászrepülőt egy nagyobb csomag részeként vásárolta.

A neten a repülés amatőr szerelmesei és a hozzászóló repülőszakemberek körében egyből vita kerekedett, hogy jelent-e veszélyt egy ilyen gép beindítása, és milyen biztonságpolitikai aspektusai vannak annak, ha egy ilyen eszköz kvázi magánkézbe kerül. A hvg.hu megmutatta a felvételeket egy katonai repülőmérnöknek, aki önmaga is sok százszor végzett hajtóműpróbát, de a kétperces felvételen semmi szakmai szabálytalanságot nem látott. „Vannak ugyan civilnek látszó személyek a gép körül, de úgy tűnik, ők biztonságos távolságban tartózkodnak. A hajtóművezések a seregben is így zajlanak, semmi kirívó nincs a filmben” – mondta.

MIG 21 és a fegyvernek látszó tárgyak

hvg.hu

Kurrens vs. inkurrens

A képeken látható 5081 oldalszámú vadászrepülőgép 2000-ben került ki a hadrendből. Információink szerint nem hatástalanítva, hanem „konzerválva”: ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a repülőgépet üzemképes állapotban, bizonyos állagmegóvó intézkedések mellett helyezik el hosszabb időre, de ha szükséges, a gép alig néhány óra alatt újból bevethető állapotba hozható. Így járt a pápai repülőezred szinte valamennyi üzemképes gépe, melynek egyik tagja volt a felvételen látható MiG 21-es is.

A Honvédelmi Minisztériumnak az idő múlásával egyre nagyobb teherré váltak a hadrendből kivont, elavult gépek, melyek úgynevezett „inkurrencia” minősítést kaptak. (Az Idegen szavak szótára szerint az inkurrens nehezen értékesíthető, elfekvő javakat jelöl, a honvédségi fogalomhasználatban mindez egy kicsit mást jelent: olyan honvédelmi célra bármilyen okból feleslegessé vagy további rendeltetésszerű felhasználásra alkalmatlanná vált készleteket, melyek értékesítésre vagy megsemmisítésre várnak.)

A Honvédelmi Minisztérium Szekeres Imre honvédelmi minisztersége alatt döntött végül az inkurrens gépek értékesítéséről. Mint ahogy egy 2011-es országgyűlési képviselői kérdésre (Németh Zsolt, Jobbik) adott miniszteri válaszból kiderül, 2007 júniusában a minisztérium átadott 74 darab repülőeszközt az egyedüli tulajdonában lévő HM Arzenál Elektronikai Zrt. részére, amely „rövid időn belül továbbértékesítette a repülőgépeket egy magyar cégnek”.

Belép egy család

Ez a magyar cég a gödöllői székhelyű Sero Kft., amely Szabó Endre és felesége tulajdonában van, és lőszer- és harcászati eszközök gyártásával, forgalmazásával foglalkozik. „A darabszámról, és az árakról nem kívánok konkrétumokat közölni” – mondta a hvg.hu kérdésére Szabó Endre, a Sero Kft. ügyvezetője. Azt viszont megerősítette, hogy valamennyi Pápán tárolt, inkurrensnek minősített, fegyverzet nélküli gépet megvették, és hogy a sokak által elképzelt „bagó összeg” is százmilliós nagyságrendű volt.

Az ominózus videó

„Cégünk számára nem volt szerződéses kötelezettség a gépek harcértéknek csökkentése, az eszközöket a Magyar Honvédség számára feleslegessé vált, fegyverzetétől megfosztott repülőgépekként vettük meg” – mondja Szabó. Így sem gépágyú, sem rakéta nincs hozzá, egyszerűsítve: semmit nem tud kilőni. A tulajdonukban lévő repülőgépek fegyverrendszerei vezérléseinek szerkezete elméletileg működőképes, gyakorlatilag azonban éles fegyvereik nélkül veszélytelenek. Még a katapultülés pirotechnikai elemeit is az előírásoknak megfelelően a honvédség szakemberei távolították el, így a véletlenszerű vagy közvetlen indítás lehetetlen” – mondja Szabó Endre.

"Minden szabályt betartunk"

A Sero Kft.-nek valamennyi engedélye megvan a tevékenysége folytatásához – hangsúlyozta a hvg.hu-nak az ügyvezető. "Magyar és nemzetközi ellenőrzések egész során estünk át folyamatosan, és a tárolási helyeink (úgynevezett exportárualap-raktáraink) is nemzetközileg bejegyzett és ellenőrzött, GPS koordinátákkal meghatározott helyeken vannak.” A cég működését is igen komoly törvények szabályozzák, melyeket – mint az igazgató állítja – nagyon szigorúan betartanak. „Én magam is hallottam pletykákat velünk kapcsolatban, így fontosnak tartom kihangsúlyozni, kizárólag a típust kiválóan ismerő, és megfelelő végzettséggel rendelkező szakemberek dolgoznak a gépeinken, így valamennyi munkafolyamat szakszerű, és garantáltan veszélytelen” – mondta Szabó Endre.

MIG 21 munka közben

AFP / Daniel Mihailescu

Mint megtudtuk, a cég jelenleg azt vizsgálja, hogy a megvásárolt gépek közül melyik, milyen állapotban van és mire használható (kiállítási tárgyként, bemutatókra vagy katonai feladatokra is) „A gépeket folyamatosan próbáljuk egy potenciális vevőkör számára a lehető legvonzóbb állapotba hozni. Természetesen – nem titkolom – mint gazdasági társaság, igyekszünk a lehető legmagasabb profitot kihozni az ügyletből, bár az idő múlásával igazán nagy profitra folyamatosan csökken az esély. Eddig a repülőgép ügylet 2007 óta profitot nem termelt, csak a költségeinket növelte.”

Állam: jó gazda?

Azt, hogy hova kerülnek majd ezek a légi fegyverek, egyelőre nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy szüksége van-e a cégnek az orosz gyártó jóváhagyására a vadászgépek re-exportjánál. A Sero Kft. ügyvezetője csak annyit jegyzett meg, hogy a katonai eszközök – köztük a harci repülőgépek – értékesítésének szabályzása egyértelmű, aminek a maradéktalan betartását a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal ellenőrzi. „A Sero Kft.-t ez a kötelem terheli, egyéb mással pedig nem kíván foglalkozni” – tette hozzá Szabó. (Ettől függetlenül egy adott gyártónak fűződhet ahhoz elemi joga, hogy olyan országba ne kerüljenek a fegyvereiből, mellyel a származási ország nem ápol baráti viszonyt, ennek figyelembe vétele az MKEH-nak a feladata  – a szerk.) Itt egyébként felvethető az állam felelőssége is, ha olyan szerződés született, melynek nyomán a leselejtezett gépek máshol újra hadrendbe állíthatók, miközben a gyártóval szemben esetlegesen vállalt bejelentési és engedélykérési kötelezettség időközben elveszik.

A hvg.hu múlt pénteken megkereste a HM sajtóosztályát az ügyre vonatkozó kérdésekkel, de jelen írás megjelenéséig nem kaptunk választ. Így nem tudjuk azt sem, hogy konkrétan hány repülőgép, milyen állapotban, és milyen értéken került magánkézbe, mint ahogy az is nyitott kérdés, hogy amennyiben egy magáncég százmilliós nagyságrendű profitot képes realizálni ezen a vagyonon, miért nem tette ezt meg „jó gazda módjára” a magyar állam.