Országos hatósági rendszert hozna létre a kormány az arcképprofilok nyilvántartására, hogy hatékonyabban tudjon fellépni az okmányhamisítások ellen, illetve gyorsabban tudja azonosítani a bűncselekmények ismeretlen elkövetőit is – olvasható Pintér Sándor belügyminiszter törvényjavaslatának indoklásában. 

Végel Dániel

Az arcképprofil nem maga a fénykép lenne, hanem egy alfanumerikus adatsor, ami az arcképmás rekonstruálására nem alkalmas. De az arcképmásból képzett arcképprofil is személyes adatnak minősülne.

A rendszerbe bekerülnek az útlevél és jogosítvány-fotók profiljai, legalábbis a javaslat úgy fogalmaz, hogy a törvény hatályba lépését követően "a központi útiokmány-nyilvántartást és a közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a polgár általa kezelt arcképmását és természetes személyazonosító adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv részére átadja".

Az arcképekhez ezután egy technikai kapcsoló számot képeznének, és együtt átadnák ezeket az arcképelemző rendszer működtetéséért felelős központi szervnek, amelyet külön rendeletben jelöl majd ki a kormány.

A leendő rendszerben kerestethetnek például a büntetés-végrehajtási intézetek és a nyomozó hatóságok is. Az arcképprofilokat első körben egy szoftverrel, majd elemzői kiértékeléssel hasonlíthatnák össze a keresett személyek adataival, így ellenőrizhetik vagy állapíthatják meg az illető személyazonosságát.

Bár a törvényjavaslat indoklása szerint a kiértékelői tevékenység nem minősül majd különleges szakértelmet igénylő kérdésnek, "a foglalkoztatott elemzők a személyazonosság megállapításának magas szintű támogatása érdekében antropológiai ismeretekkel is fognak rendelkezni".

A tárolt arcképprofilokban csak konkrét ügyekhez kapcsolódva lehet majd keresni, és meg kell majd jelölni, milyen célból keresnek az adatok között.

Azt is kiemelték, hogy az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése érdekében az arcképprofil-nyilvántartásba és a jogosultság-nyilvántartásba betekinthet majd a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.