Egyre inkább úgy fest, mintha azokat állították volna bíróság elé a röszkei zavargásos perben, akik nem voltak képesek elmenni a helyszínről, mint a vak, idős asszony, a sánta és a deréktól lefelé béna férfi, miután rendőrök meghallgatásával folytatódott a múlt hónapban elkezdődött, a röszkei tömegzavargásban aktív részvétellel és tiltott határátlépéssel megvádolt tíz migráns pere. (Ez az eljárás nem azonos a szír Ahmed H. elleni perrel, amelyben a röszkei zavargásban való részvételéért terrorizmussal vádolják a tavaly elfogott férfit. Arról a perről ebben a cikkünkben, és ebben a másikban írtunk.)

Ráadásul most bebizonyosodott a múltkor felmerült gyanú, hogy az egyik vádlott beadványát, melyben ártatlanságát bizonygatta volna, teljesen félrefordították úgy, hogy lényegében a bűncselekmény beismerése kerekedett ki a fordításból. A márciusban kezdődött perben a héten három tárgyalást is tartanak.

„Mi a terroristák elől menekültünk el, nem mi vagyunk terroristák”

„Mikor lesz ítélet?” – kérdezi az idős szíriai asszony ügyvédjétől a tárgyalás szünetében. „Hát, pénteken még nem hiszem, hogy lesz”  - válaszolja védője. Nagyon szeretnének már szabadulni, szakad ki belőlük, amikor szóba elegyedünk. A tolókocsis fiatalember, az idős, vak asszony és férje, a sánta férfi együtt vannak őrizetben Kiskunhalason. A házaspár fiát, Ahmed H.-t vádolják a másik röszkei perben, de az idős pár ügyvédje arra kér, hogy erről ne faggassam őket, elég a maguk baja, nem is nagyon vannak azzal tisztában, hogy fiukat mivel vádolják, azt gondolják, hogy az is olyan per, mint az övék. Ezt sem értik.

A tolókocsis férfi széleses gesztikulálva magyarázza, hogy otthonukat teljesen lerombolták, az ő unokatestvérét a szeme láttára lőtték szitává a terroristák, ezért menekültek el. Méltatlankodik azon is, sőt azon már nevetnek is a tolmáccsal együtt, hogy róla állította az egyik tanú a tegnapi tárgyaláson, hogy rugdosta a kerítést. Az pedig már akkor kiderült, amikor márciusban a bíró felolvasta a deréktól lefele béna férfi vallomását, hogy ő akkor bénult le, amikor bombatalálat érte a házukat és a repeszek a lábába fúródva elvágták ott az idegeket.

Felmentését kérte volna, beismerés lett belőle

A tavaly szeptemberben a röszkei határkaput áttörő, a határvonalat átlépő migránstömegből kiemelt tíz ember ellen tömegzavargásban való aktív részvétel és tiltott határátlépés miatt emeltek vádat. Márciusban a vádlottak tehettek vallomást, ekkor csupán a hatodrendű vádlott, Mohamed Seiko vállalta, hogy korábban, az elfogáskor és a nyomozás során tett vallomásait kiegészíti, de döbbenten hallgatta, amikor a bíró felolvasta a vallomás kiegészítéseképpen azt a beadványt, amelyet a férfi még télen írt az ügyészségnek, s amelyben ártatlanságát hangoztatva felmentését kérte. A levélben például az is állt, hogy Mohamed a nagybátyja miatt vállalta azt a kockázatot is, hogy erőszakkal is belépjen a határon. Ez lényegében az erőszakos cselekmények elismerését is jelenti, ami meglehetősen abszurdnak tűnik akkor, amikor valaki éppen a felmentését szeretné elérni. A bíró még márciusban hozott egy végzést, amelyben a levél ismételt lefordítását rendelte el.

A röszkei vádlottak a márciusi tárgyaláson

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Most, a csütörtöki tárgyaláson a bíró, Arany János ismertette az eredeti és a lektorált fordítást is, kiegészítve ezeket a fordító eredeti fordításhoz fűzött megjegyzéseivel: „A teljes szövegrész kreált, nem fordítási munka. Tartalmi hozzáköltés, a beadvány szándéka teljesen megváltozott. ”Seiko megkönnyebbülve hallgatta azt a levelet, amelyet valóban ő írt, ügyvédje viszont úgy vélekedett, hogy most az elsődleges céljuk az, hogy minél előbb véget érjen a vádlottak számára rémálommá váló procedúra, így nem tesznek feljelentést a fordítás miatt. Az ügyészségen is érdeklődtünk, hogy vajon lesz-e következménye annak, hogy akár perdöntőnek is számító mondatok teljesen kiforgatva kerülnek a bíróság elé, egyelőre nem kaptunk választ.

A tárgyalás a röszkei határátkelőn szolgálatot teljesítő rendőrök meghallgatásával folytatódott, akárcsak a szerdai tárgyaláson, ahol az egyik rendőr vallomásából például az derült ki, hogy a vak, idős asszony a kerítés rácsait rázta, illetve az, hogy a deréktól lefelé béna férfi rugdosta a kerítést. A csütörtöki tárgyaláson a szolgálatot teljesítő zalai rendőrök sorában egy, az eseményeket kamerával rögzítő rendőrt is tanúként hallgatott meg a bíró.

A kapu nyitása után lecsendesedtek

A zalai rendőrök, akik csütörtökön tettek tanúvallomást, többnyire azt mondták, nem hallottak szinte semmit a röszkei zajban. Azt állították, hogy miután a rendőrsorfal hátra húzódott és kinyílt a kapu, akkor elcsitultak a korábban kővel is dobálózó migránsok. Azt egyikőjük sem tudta pontosan megmondani, hogyan elindulhatott-e olyan információ a magyar oldalról, hogy a betegeket, időseket és a gyerekeket beengedik majd, azt azonban néhányan látták, hogy a kerítésnél, a kapuk megnyitása után voltak ilyenek. Miután a nyitott kapun elindultak a magyar oldalra a migránsok, elkezdték a visszaszorításukat a rendőrök, majd eztán kezdtek el kiemelni néhány menekültet.

Az ügyvédek azt próbálták kideríteni, hogy milyen szempontok szerint emeltek ki egyes személyeket, de erre a kérdésre nem tudtak válaszolni a most meghallgatott rendőrök, többségük nem is vett részt ebben a műveletben. A videofelvételek készítésével megbízott rendőr elmondása szerint a kamera kezelésével volt elfoglalva, így ő sem tudott megfigyeléseket tenni. A bíró felolvasta a kamerát kezelő korábban tett vallomását, amely szerint a kapu nyitása után elcsendesedtek, többen kiabáltak, hogy „thank you, majd elkezdték visszahordani a rádiókat, bilincseket, melyeket a rendőrök hagyhattak el, majd gyerekeket, időseket hoztak. Végül a bíró feltette a kérdést: „Lehet azt mondani, hogy a többiek elszaladtak, aki maradt, azt előállították?” „Hát, igen.” – válaszolta a feltett kérdésre a zalai rendőr. A tárgyalás iratismertetéssel folytatódik, az ítéletre valószínűleg még várni kell.