18 éve foglalkozik a területtel, nem igaz, hogy ne értene a szakképzéshez – reagált a HírTV-ben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szervezet volt oktatási igazgatójának állításaira.

A 2016-ban távozott oktatási igazgató, Szilágyi János 25 év után kipakolt, egy vitairatot is összeállított a szakképzés helyzetéről és a kamarában uralkodó állapotokról. A Népszavában megjelent cikk szerint azt kifogásolta, hogy a kamaránál nincs szükség kreatív és kritikus szakértőkre, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, a szakképzés lebutított modelljét is politikai elhatározásra vezették be. Szilágyi szerint az elnök felett pedig nincs belső kontroll, ráadásul Parragh László nyilatkozataiból látszik, nem ért a szakképzéshez.

A szakértő szerint a 2010-től elindított szakképzési modellt szakmai körökben

"egyszer használatos szakmunkás modellnek is nevezik",

mert a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, és ezért nem nevezhető sikernek a szakgimnáziumi képzés bevezetése sem, mert az itt végzettek számára beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek, ráadásul a szakgimnáziumokban végzetteknek sem az érettségije, sem a megszerzett szakmája nem teljes értékű. A gimnáziumok elleni agitáció tévút.

Parragh László szerint Szilágyi János ezzel az anyaggal 300 kollégáját is megsértette, akik a szakképzés átalakításával foglalkoznak. Az elnök szerint a kamara a vállalkozók érdekeit képviseli.

„A kamarának a vállalkozók véleményét kell megfogalmaznia. Nyilván vannak civil szervezetek, intézmények, amelyek megfogalmazhatják az ellenérveket, és akkor lehet értelmes vitát folytatni. De hát az egyik oldalról azt halljuk, hogy nincs elég szakmunkás, hogy nem találni egy asztalost vagy egy mosógépszerelőt, a másik oldalon pedig kifogásoljuk, hogy ilyen szakembereket akarunk képezni”

– fogalmazott Parragh a HírTV-ben.

Azt, hogy a szakképzésben nem ideális a helyzet, a Nemzetgazdasági Minisztériumban is látják. A tárca megbízásából készült jelentés szerint nincs egyértelmű, pozitív hatása a hiány-szakképzések népszerűsítésének és a korai iskolaelhagyók szakmaszerzését szolgáló programoknak sem.