"Fasisztoid uszítás, amit a kormány csinál a menedékkérőkkel, de nem lehet arra számítani, hogy majd kívülről, az unióból megmentenék a helyzetet, ugyanis máshol is hasonló a tendencia"

– mondja Ziegler Tamás Dezső, az MTA Jogtudományi Intézetének tudományos munkatársa.

A jogvédők tiltakozása ellenére a kormány egy 2015-ös rendeletben sunyi módon biztonságos harmadik országgá nyilvánította Szerbiát, és az unió is valami hasonlót, ám még ennél is rosszabbat csinált, mikor megkötötte a megállapodást Törökországgal – magyarázza Ziegler. Görögországból gyakorlatilag mindenkit visszatoloncolnak Törökországba, az olaszok is egyre szorosabbra fűzik a megállapodást Líbiával a menedékkérők visszaküldéséről.

Fazekas István

„Ezek szép lassan szétverik a menedékjog alapját. Attól, hogy máshol is hasonló a hozzáállás, a kormány javaslata még primitív, veszélyes és felháborító."

A pingpongnak is hamar vége lehet

Magyarországon 2017-ben 2945 kérelemre 106 menekültstátuszt adtak ki, ami még akkor is elmarad a többi EU-tagország átlagától, ha hozzáadjuk az 1110 oltalmazotti státuszt is. Ráadásul cinikus módon a kormány be sem engedi a menedékkérőket az országba – a tranzitzónák befogadása limitált –, így pedig a kérelmüket sem tudják leadni – mondja Ziegler. Szerinte az új törvénnyel azt akarják elérni, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal az elvárt mennyiségben utasítsa vissza a menedékkérőket, ráadásul egy füst alatt az őket védeni hivatott civil szervezeteket is megbüntesse.

A kedden benyújtott törvénytervezet szerint ugyanis "jogellenes bevándorlás elősegítése" címszóval büntethető az, aki olyan embert támogat, aki nem jogosult menekültstátuszra. A tervezetet ízekre szedte Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a felvetés Ziegler szerint is nonszensz, hiszen épp azért van szükség az eljárásra, mert előre nem tudható, jogosult-e valaki védelemre:

„sokszor nehéz eldönteni, kinek kell adni státuszt és kinek nem. Emiatt nonszensz megbüntetni szervezeteket, ez nyilvánvalóan nemzetközi jogi szabályokba is ütközik.”

A megítélés országon belül is eltér: a Helsinki Bizottság munkatársa, Zádori Zsolt korábban a hvg.hu-nak azt mondta, több olyan ügyük is van, ahol a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal és a bíróság "pingpongozik" egy menedékkérővel: a hivatal elutasítja a kérvényt, a bíróság szerint viszont jár valamifajta védelem. 2015 óta a bírósági döntés nem kötelezi a hatóságot, és maga sem adhat menedékjogot. Lehet, ennek a különbségnek hamar vége lesz, a menekültügyi fellebbezések is az újonnan létrejövő közigazgatási bíróságokhoz kerülnek majd, amelyeket sokan már most gyanakodva figyelnek.

Zádori egyékbént nem aggódik a Stop Soros azon passzusa miatt, amely alapján a jogvédő ügyvédeket meg lehetne büntetni, ő a bíróságok bölcsességében bízik. Tordai Csaba ügyvéd, alkotmányjogász is kis esélyt lát a passzus alkalmazására, szerinte ez inkább verbális belpolitikai keménykedésre kell, a kormány megítélésének sem használna, ha kedves arcú fiatal ügyvédeket bilincsben vinnének el. Ezek az ügyek valószínűleg a magyar bíróságok előtt, de legkésőbb Strasbourgban szerinte nyerhetőek is

Tranzitzóna életkép 2016-ban

Túry Gergely

.

„Lehet, hogy lesz olyan ügyész, aki vádat emel mindenki ellen, aki a Szerbián át érkező menekülteknek jogi segítséget nyújt, de még a mostani törvényjavaslat is kifejezetten lehetővé teszi, hogy bármelyik menedékkérő hivatkozzon arra, hogy ha Szerbia általában biztonságos harmadik országnak is minősül, számára valamiért mégsem biztosított az üldöztetés elől védelmet. Az pedig fogalmilag nem lehet bűncselekmény, ha olyan dologban kap jogi segítséget egy menekülő, amire jogszabály kifejezetten lehetőséget ad.”

Biztonságos, de kinek?

A biztonságos harmadik ország megítéléséhez gyengék a nemzetközi keretek, így a különböző országok, hatóságok, bíróságok eltérően értelmezhetik azokat. Az 1951-ben elfogadott és gyakran hivatkozott genfi egyezmény nem elég pontos és erős, az ENSZ ajánlásai szigorúbbak ugyan, viszont nem kötelezőek – magyarázza Ziegler.

Ziegler Desző Tamás

Az ENSZ azokat tekinti biztonságos harmadik országnak, ahol az illetőnek nem nulla közeli az esélye arra, hogy menedékjogot kapjon, az elutasítás ellen érdemben fellebbezhessen, illetve megfelelő ellátásban és támogatásban részesülhessen, és amely nem küldi őket vissza olyan államba, ahol veszélyben lennének. Ha leadják a kérelmüket, automatikusan nem lehet őket bezárni sem, ha nem merül fel bűncselekmény gyanúja vagy egyéb, kivételes okok.

Az uniós irányelvek sem túl erősek, és egységes szabály sincs. Egy Zeigler Tamás Dezső, illetve Hoffmann Tamás által jegyzett tanulmány szerint az Európai Unió Menekültügyi Eljárásokról szóló Irányelve a következő négy miniumfeltételt határozza meg, amely alapján egy menedékkérő szempontjából biztonságos egy adott ország:

• az életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt,
• a genfi egyezménnyel összhangban tiszteletben tartják a visszaküldés tilalmának elvét,
• tiszteletben tartják a nemzetközi jog azon szabályát, miszerint a kérelmező olyan ország területére nem utasítható ki, ahol kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve,
• a menekültstátusz kérelmezésének lehetősége biztosított, és a menekültstátusz megadása esetén biztosított a genfi egyezménnyel összhangban való védelem.
  

  Menekültek bújnak át kerítés alatt 2016-ban

  Fazekas István

Az Amnesty International 2015-ös kiadványa szerint 2014-ben – igaz, ez még a nagy menekülthullám előtt volt – Macedóniában tíz menedékkérő kapta meg a menekültstátuszt, Szerbiában pedig mindössze egy.

Az uniós jog nem határozza meg a biztonságos harmadik országok körét, egyes tagállamok – mint Ausztria vagy Magyarország – törvényben vagy rendeletben szabályozzák, máshol eljárás során döntenek erről. Így tesz Finnország is. Az uniós tagállamokat általában biztonságos országnak tekintik, ez a vélelem azonban megdönthető. Mint ahogy meg is dőlt, például Magyarország esetében is, Svédország, Ausztria, Németország, az Egyesült Királyság szerint Magyarország nem tekinthető biztonságos harmadik országnak, ezért nem is küldenek ide vissza menedékkérőt, hiába vették fel itt először az adatait. Olaszországban is született már bírósági ítélet, amely ugyanezt mondta ki Magyarországról.

Elképesztőek a különbségek

Miután gyengék a keretek, a bíróságok gyakorlatában is hatalmas a szórás: van olyan testület, amely ugyanolyan szigorúan értelmezi a szabályokat, mint Magyarország, és a biztonságosnak minősített országból érkezőket visszautasítják, más bíróság viszont azt mondja, csak az számít biztonságos országnak, ahol a menedékkérőknek – megalapozott kérelem estén – reális esélyük van védelmet és státuszt kapni.

AFP / Anadolu Agency / Ayhan Mehmet

A briteknél is ingadozott a korábbi joggyakorlat, ám ott egy bíró kimondta, a menedékkérőnek a hazáját kell közvetlen országnak tekinteni, ha ott üldözik, vagy veszélynek van kitéve, meg kell adni a menedékjogot, hiába haladt át más államokon. Görögország elméletileg biztonságos ország lehetne, csak gyenge az ellátórendszer, és ezen az EU hotspot rendszere sem segített.

„Ha civilizált, értelmes módon gondolkodunk, a Balkán országai jó eséllyel nem minősülnének biztonságos országnak, mert az ellátórendszer ott is gyenge, és nem is igen adnak menedékjogot, ráadásul vissza is küldenek embereket”

– mondja Ziegler Tamás Dezső.

Bár eredetileg az emberségesség irányából közelítettek az uniós tagországok, a nagy nyomás miatt ez szép csendben leépült – teszi hozzá. Bár a németeknél még mindig minden 2. ember kap védelmet, az utóbbi időben a szír vagy afgán kérelmezők nem menekült, csak oltalmazotti státuszt kapnak – arra hivatkozva, hogy nem felelnek meg a genfi egyezmény előírásainak –, így viszont egy 2016-ban bevezetett szabály miatt szó sem lehetett családegyesítésről hozzávetőleg két évig. E szabályozáson a napokban változtattak maximum havi ezer főre nézve, ami a 26 ezer családegyesítésre váró töredéke.