Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Felnőttfilmeket idéző, megrázó vádakról beszélt Gerencsér András, miután híre ment, hogy egy Budapest környéki egyesületnél két felnőtt férfival szemben tett bejelentést egy még kiskorú lány. Az állítólagos sértett ügyvédje azonban másfél hete elérhetetlen, telefonokra nem reagál, és az irodájában sem találtuk. Pedig mondani kellene valamit a feltételezett elkövetők beazonosítása után.

"Taktikát váltott a szexuális erőszak miatt feljelentést tevő kislány ügyvédje, nem nyilatkozik senkinek" – ezt tudták meg Gerencsér András ügyvéd irodájában a hvg.hu munkatársai, amikor elunva a várakozást személyesen próbálták volna szóra bírni a fiatal lány jogi képviselőjét. Az ügyvéd szeptember 17-e óta elérhetetlen – telefonokra, e-mailre és sms-re sem reagál. A belvárosi irodájában sem volt megtalálható, munkatársai azt mondták, vidéken tárgyal, azt viszont megjósolni sem tudták, mikor lehet elérni.

Kérdésünkre, hogy az ügyvéd eltűnése nem hitelteleníti-e a korábbi nyilatkozatait, munkatársa azt mondta:

Az ügy folyamatban van, és vannak benne történések. Ő okkal nem nyilatkozik.

Gerencsér András a botrány kirobbanásakor a hvg.hu-nak azt ígérte, a pszichológus-szakértői vizsgálat után (szeptember 17-én késő délután) újra tudunk beszélni, akkor már a vizsgálatról. Azóta várná joggal a két hírbe hozott férfi és a közvélemény, hogy megértse, mi is történik.

Ami eddig tudható
A Blikkben kirobbantott, kezdetben még anonimizált botrány villámgyorsan oda vezetett, hogy a feljelentésben megvádoltakat, illetve a férfiak által előadott védekezés alapján a feljelentést tevő családot is jó eséllyel azonosítani lehetett. A lány kezdeti vádjait mostanra ellensúlyozni próbálják a másik oldal védelmezői olyan állításokkal, amelyek a gyereket igyekeznek hitelteleníteni. A kislány ügyvédje két hete arról beszélt, biztos abban, hogy a lány igazat mond, míg a sajtóhírek alapján magukat megszólítottnak érző két férfi az ártatlanságát hangoztatja. Ügyvédeik már bejelentették: személyiségi jogi pert indítanak azon médium ellen, amely először tette beazonosíthatóvá őket. Ez a TV2 Tények című műsora volt. Hogy a lány családja hasonlót tervezne a beazonosítását segítők ellen, eddig nem derült ki.

Hogy a pszichológusi vizsgálat megtörtént, csak az ügyvéd korábbi nyilatkozatából lehet kikövetkeztetni, a rendőrség hivatalosan nem ad ki erről információt, ahogy arról sem, hogy a jelentés elkészült-e már. Erről egyelőre csak a feljelentést tevő, illetve képviselője tudhat. A feljelentésben szereplő férfiak, illetve képviselőik csak abban az esetben értesülnének a szakértői vizsgálat tényéről, illetve ismerhetnék meg annak részleteit, ha meggyanúsítja őket a rendőrség – mondta egy, az ügy kényessége miatt névtelenséget kérő, büntetőjoggal foglalkozó ügyvéd.  Egyelőre tanúként sem hallgatták meg őket.

Az ügyvéd szerint előfordulhatott, hogy az ügy azért került nyilvánosságra, mert féltek esetleges eltussolásától. "Szomorú, ha így lenne." Azzal együtt szerinte Gerencsér András hibázott, mikor elkezdett nyilatkozni az ügyről, például elmondta, hogy a rendőrség szakértői véleményt szerez be. Szerinte ennek nem lett volna szabad nyilvánosságra kerülnie.

Nem tett jót az ügynek az sem, hogy Gerencsér nyilatkozatából úgy tűnt, szeptember 17-ére meglehet a pszichológusi vizsgálat eredménye. Eltűnése emiatt is kételyeket ébreszthet. Egy szakértői vizsgálat ugyanakkor általánosságban – elejétől a végéig – több hónapig is eltart. 18 év alatti sértett – vagy terhelt – esetén alapból soron kívül kell végezni a büntetőeljárást, ezt a szakértők is figyelembe szokták venni, és viszonylag hamar elkészülnek, ami még így is egy-két hetet jelent – mondta a büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd.

Nem hiszem, hogy az lenne a cél, hogy három nap alatt lezavarják.

Technikailag a pszichológiai vizsgálat 2-3 órán keresztül zajlik, a fő szabály szerint a szakértő csak egyszer hallgatja meg a gyereket, azonban felmerülhetnek később olyan okok, ami miatt ismétlésre van szükség. A 12 évesnél idősebb gyerekkel egyedül ül le, beszélget, tesztet töltet ki vele, minden állapotát rögzíti, leírja azt is, hogy a gyerek tartózkodó vagy nyitott, mennyire megy bele a részletekbe, mennyire hajlamos őszintének lenni vagy elferdíteni a dolgokat.

"Konkrétan rá is kérdezhet arra, mesél-e a gyerek arról, mi történt vele, de mondhatja a gyerek, hogy erről nem akar beszélni. Ez nem vallatás, a pszichológus egy tágabb képet próbál alkotni a beszélgetés és a tesztek alapján" – mondta egy gyerekekkel foglalkozó ügyvéd.

A végén a szakmai hozzáértés alapján adja meg a szakvéleményt, amelyben valószínűsíti, hogy mit lehet tényként elfogadni, és mit nem.

A szakértői anyagot a sértett megnézheti, kérhet kiegészítést, a másik oldal viszont csak akkor nézhet bele, ha már meggyanúsították. A büntetőügyekkel foglalkozó ügyvéd munkája során azt tapasztalja, a gyanúsítotti/vádlotti oldal nem a nyomozati, hanem a bírósági szakban kér másik szakértői véleményt.

Bűncselekmény vagy bizonyíték hiányzik?

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen nyomoz, a sajtóban megjelentek alapján érintettként megszólaló két férfit sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgatták ki az ügyben. Azt nem tudni, hogy meghallgatják-e őket egyáltalán. Az imént hivatkozott ügyvéd azt mondta, normál esetben egy ismeretlen tettes ellen folyó eljárás lezárásakor a feljelentésben szereplők nem tudják meg, ha lezárult az ügy. Annyit tudunk, hogy a vizsgálat még tart, mivel erről a sajtószóvivővel szerdán délelőtt beszéltünk. Azt ígérte, ha fordulat lesz, azt nyilvánosságra hozzák.

Beszéltünk Szőke András gyerekpszichológussal is, aki azt mondta: gyakorlatában volt arra példa, hogy a szexuális erőszak miatt feljelentetteket a szakértői vizsgálat elkészülte előtt hallgatták meg, ahogy tapasztalta ennek ellenkezőjét is. Előfordult olyan is, hogy a feljelentésben elkövetőként megnevezett személyt meg sem hallgatták, mert nem volt elég bizonyíték az ügyben. Szőke András azt mondja, az ilyen ügyekben többnyire bizonyítás hiányában zárják le az ügyeket, bűncselekmény hiányára ritkábban hivatkoznak. Ha az áldozat kitart állítása mellett, hogy vele erőszak történt – és nem kerül elő új bizonyíték –, polgári peres eljárást indíthat.

Amennyiben kiderül, hogy valaki hamisan vádolt meg egy másik személyt, büntetőeljárás indul ellene. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, ám 14 évesnél fiatalabb gyereket nem lehet felelősségre vonni érte (a gyerekkor ugyanis kizárja a büntethetőséget, a fiatalkorúság már nem).

Beszéltünk az Adatvédelmi Hatóság elnökével, Péterfalvi Attilával is, aki szerint az ügy nem tartozik a hatóság kompetenciájába, de annyit elmondott: a média részéről jogellenes adatkezelés valósult meg, az érintettek kártérítésre vagy sérelemdíjra tarthatnak igényt. Hozzátette: ezek azonban a bíróság elé tartozó kérdések. Péterfalvi szerint a sajtóval szemben lehet érvényesíteni az igényt, de az is fontos kérdés, hogy az alapinformáció hogyan került ki. Amerikában egy ilyen hír miatt – amennyiben beigazolódik, hogy alaptalan volt –, olyan mértékű kártérítési pert lehet indítani, hogy abba egy újság bele is roppanhat.

Péterfalvi Attila
MTI / Marjai János

Itthon nincs ilyen mértékű sérelemdíj, noha a jogsértés ugyanolyan súlyos.

Az információcsepegtetések hatására a két férfit rákényszerítették arra, hogy a nyilvánosság elé álljon – holott a hatóságoktól semmilyen információt nem kaptak, hogy valóban róluk lehet szó. Az eljárás jelen szakaszában elsődlegesen kettejük személyiségi joga sérült. Megkérdeztük Péterfalvit, mennyire aggályos, hogy a védekezésként elhangzott nyilatkozatok alapján a lány családja is nagy bizonyossággal beazonosíthatóvá vált. Felvetésünkre mindössze azt hangsúlyozta, hogy az egész történetnek nem a nyilvánosság előtt kellene zajlania. A lány bűnügyi személyes adata is sérült volna azzal, ha helyes az az információ, mely szerint volt korábban büntetőügye.

Sok függ az ügy kimenetelétől, de nem ebben a fázisban kell a nyilvánosságot tájékoztatni. Ez egy abnormális történet.

Van olyan helyzet, mikor nyilvánosságra lehet hozni a nevet, például a vádirat benyújtásakor. A nyomozási érdeket sértheti, ha nyilvánosan jelennek meg információk. Péterfalvi azt mondja, a közérdek, az eltussolástól való félelem sem írhatja felül a szabályokat.

Mi továbbra is várjuk, hogy Gerencsér András visszatérjen hosszúra nyúlt vidéki tárgyalásairól, és az érintettek érdekeit szem előtt tartva reagáljon az elmúlt másfél hét híreire.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!