szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Magyaroknak csak Soros és a migráció jutott, Brüsszelnek kifinomultabban igyekszik cáfolni a Sargentini-jelentés állításait a kormány. Kormányzati kijelentések kommentár nélkül.

Tételesen cáfolni igyekszik a Sargentini-jelentés állításait az a kormányzati dokumentum, amely a 7. cikkely szerinti eljárással foglalkozó brüsszeli tanácsülésre készült. A 131 oldalas anyagot kedden tette közzé a kormány – igaz, csak második nekifutásra, miután az előbb felkerült a hivatalos oldalra, órákra elérhetetlenné vált, illetve csak keresgélés után bukkant elő ismét.

A dokumentumot a Tanács hétfői ülésén Varga Judit államtitkár nyújtotta át a résztvevőknek. Ő volt egyébként az, aki a jelentés elfogadása előtt a Politico brüsszeli kiadásában „boszorkányüldözésnek” nevezte a Magyarország elleni eljárást.

A mostani érvelés ennél jóval kifinomultabb, de még annál a kétmondatos elemzésnél is változatosabb, amelyet a kormány és a Fidesz előszeretettel húz elő a magyar kormány intézkedéseit élesen bíráló, szeptemberben nagy többséggel elfogadott EP-jelentéssel kapcsolatban. Vagyis

  • a bevándorláspárti brüsszelita politikusok támadása a fősodorral szembehelyezkedő Magyarországgal szemben,
  • mivel nem vették figyelembe a tartózkodásokat, az egész szavazás jogilag érvénytelen.

A kiterjedt írásból néhány állítást ragadtunk ki, amelyek egy Magyarországot egyáltalán nem ismerőt talán meggyőzhetnek – kérdés, hogy a jogállamisági eljárás folytatásáról döntő tagállami miniszterek ilyenek-e.

És megint csak nagy kérdés, hogy az alábbi kormányzati érveléshez mit szól az, aki meg is éli mindazt, ami a dokumentumban le van írva.

1. Az alkotmányos rendszerről

Minden tagállam alkotmányos hagyományait tiszteletben kell tartani. Ilyen tekintetben nincsenek követendő közös európai szabályok.

Az Alkotmánybíróság összeállításának a szabályai (megválasztásukhoz a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata és magas képzettség szükséges) kiemelt garanciái a bírák függetlenségének, akárcsak a hivatali mandátum hosszú ideje, jelenleg 12 év, és az újraválasztást kizáró szabályok.

A 2018. április 8-i parlamenti választásokon az egyik legmagasabb volt a részvétel a kommunizmus bukása óta. […] Ez már önmagában mutatja a parlament erős legitimitását.

Ilyen magas részvétel mellett félrevezető azt állítani, hogy a „választóknak nem állt rendelkezésükre megfelelő információ, hogy megalapozott döntést hozzanak.” 

A 2016. március 17-én indított nemzeti konzultáció (Állítsuk meg Brüsszelt – a szerk.) a kormány kikérte az emberek véleményét arról, milyen álláspontot képviseljen az Európa jövőjével kapcsolatos és a magyar emberek életét nagyban befolyásoló témákról szóló vitában.

©

2. A korrupcióról

Magyarországon a parlamenti képviselőknek és közeli családtagjaiknak vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk évtizedek óta. […] Ezen túl a képviselőknek a saját és velük egy háztartásban élő családtagjaik tulajdonairól is igazolást kell benyújtaniuk.

Az OLAF 2017-es éves jelentése alapján Magyarországon az OLAF ajánlásainak 47 százalékánál történt vádemelés 2010 és 2017 között, az EU-átlag ehhez képest 42 százalék. […] Az ügyben eljáró bírónak hatalmában áll értékelni az egyes bizonyítékokat. Vagyis az OLAF jelentései önmagukban csak egy bizonyítéknak minősülnek, de azért relevánsak lehetnek a bűnügyi eljárás során. […]Egy másik tényező, ami befolyásolja a vádemelési arányt az, hogy az OLAF-jelentés véglegesítésekor már nem áll rendelkezésre minden olyan bizonyíték, amely egy későbbi sikeres nyomozáshoz szükséges lenne.

Az egyszereplős közbeszerzési eljárások nagyban függnek az ország gazdasági-társadalmi helyzetétől, és a tagállam piacának szerkezetétől. […] Az, hogy egy közbeszerzésen csak egy szereplő nyújt be ajánlatot, még nem jelent korrupcióveszélyt vagy piactorzulást. A pályázó ugyanis nincs tisztában azzal, hányan pályáztak, így egy versenykörnyezetben nyújt be ajánlatot.

A magyar kormány lépéseket tesz a korrupció megelőzése érdekében. Magyarország több kétéves nemzeti antikorrupciós programot fogadott el, amelyeknek a végrehajtása még folyamatban van. […]

Magyarországon a korrupciós vádak 97 százaléka büntetéssel vagy nyomozással zárul.

3. A szólásszabadságról

Az Alaptörvény biztosítja a sokféleséget és a médiapiac kiegyensúlyozott működését. A magyar kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa ezeket a jogokat. […]

A magyar kormány elkötelezett abban, hogy biztosítsa a szólás- és sajtószabadságot, ennek megfelelően a magántulajdonban levő médiacégek működése és a médiapiacon történt fejlemények kívül esnek a kormány hatáskörén.

Abból az egyszeri esetből, hogy a Parlament első ülésére nem engedtek be újságírókat, nem lehet komoly következtetéseket levonni.

4. Az akadémiai szabadságról

A külföldi egyetemek magyarországi működésével kapcsolatos szabályokat félremagyarázzák, az akadémiai szabadság nincs korlátozva Magyarországon. […] A felsőoktatási törvény módosítása (a Lex CEU – a szerk.) célja az volt, hogy egyenlő esélyeket teremtsen a külföldi egyetemek számára. […] Egyetlen kivétellel minden érintett intézmény technikai kérdésnek tekintette a módosítást, és aláírták a szükséges együttműködési megállapodást. [..] A módosítás és az aláírások között eltelt viszonylag rövid idő bizonyította, hogy az új törvény nem állít teljesíthetetlen feltételeket a külföldi intézmények felé.

©

Minden tagállam joga meghatározni, mely akadémiai programokat akkreditál. A jövőben nem lesz államilag támogatott és akkreditált genderképzés Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos felsőoktatási programok azonban végigvihetők. Ez a döntés semmilyen szinten nem korlátozza a kutatás szabadságát, hiszen a téma továbbra is kutatható, és tanítható az alapítványi fenntartású egyetemeken.

5. Az egyesülési szabadságról

A külföldről támogatott szervezet megnevezés csak tényszerű, nem stigmatizáló és nem negatív.

Tüntetés a civilek és a CEU ellehetetlenítése ellen 2017. április 12-én
©

Mivel a civilszféra átláthatóságának hiánya nem egyedüli az országunkban, és több más tagország küzd ezzel, Magyarország csatlakozott azokhoz az államokhoz, amelyek élen állnak a polgárok védelmében meghozandó észszerű szabályok elfogadásában.

6. A migránsok és menedékkérők alapvető jogainak tiszteletben tartásáról

A kormány rendelettel vezetett be a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Ez idő alatt, és függetlenül a menedékjogi procedúra normál szabályaitól, különleges intézkedések vannak hatályban. […] Ez a Magyarország egészére kiterjesztett válsághelyzet 2019. március 7-ig hatályos, ha nem hosszabbítják meg az akkori migrációs helyzet alapján.

©

Eddig egyetlen magyar határőrrel szemben sem volt bírósági eset menedékkérők jogainak megsértése miatt.

Az Európai Bizottság kérésére Magyarország 2018. szeptember 28-i keltezésű válaszlevelében megerősítette, hogy a tranzitzónában tartózkodó emberek számára automatikusan jár étel, amíg kérelmüket elbírálják, és az után is, hogy elutasítják azt.

7. A szociális jogokról

Magyarország visszautasítja, hogy kriminalizálná a hajléktalanságot. […] Az Alaptörvény hetedik módosítása 2018. október 15-én lépett hatályba. Ez nem csupán helyreállítja a közrendet, de védi is a hajléktalanokat. A célja az, hogy a hajléktalanotthonokban megfelelő gondoskodást nyújtson ezeknek az embereknek, és megakadályozza, hogy télen az utcán fagyjanak meg.

Ezek után az Európai Tanácson, illetve Önön, az olvasón/szavazón múlik, mennyire hiszi el mindezt.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Jobban bízunk egy robotban, mint a főnökünkben

Jobban bízunk egy robotban, mint a főnökünkben

Donald Tuskot jelöli az Európai Néppárt élére a lengyel Polgári Platform párt

Donald Tuskot jelöli az Európai Néppárt élére a lengyel Polgári Platform párt

Újra telefonál a hírhedt kutatócég, keresik a Fidesz-vereség okát

Újra telefonál a hírhedt kutatócég, keresik a Fidesz-vereség okát

Az új ukrán elnök nemcsak sokat beszél, de cselekszik is

Az új ukrán elnök nemcsak sokat beszél, de cselekszik is

A radikalizáció veszélyeiről konferenciázik a külügy

A radikalizáció veszélyeiről konferenciázik a külügy

Nem talál egy fájlt a windowsos gépén? Akkor próbálja ki ezt a programot

Nem talál egy fájlt a windowsos gépén? Akkor próbálja ki ezt a programot