Magyarország legrégibb oltóközpontja az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont, röviden nemzetközi oltóközpont 1959-ben alakult meg. Idén lenne tehát 60 éves, de nem lesz ünnepélyes évforduló – semmi nem lesz, mivel december elején bezárták.

Átmenetileg, szólt a hivatalos verzió, Müller Cecília országos tiszti főorvos pedig azt mondta a leállásról beszámoló Medical Online-nak: jelenleg valóban nem működik az oltóközpont, de az NNK átszervezése még folyamatban van. "Vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogyan fogjuk működtetni a jövőben."

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjának a bejárata Budapesten

MTVA / Róka László

A weboldal jelen pillanatban is él, innen azt lehet megtudni, hogy két rendelőben folyamatos a rendelés, bejelentkezés nélkül lehet érkezni – december 1-jéig ez volt legalábbis a helyzet.

A patinás oltóközpont tényleg úttörő intézménynek számított. Egy ideig csak itt lehetett például sárgaláz elleni védőoltáshoz jutni, a 2000-es évek végére változott csak meg a helyzet, amikor regionális oltóközpontok megkapták ennek lehetőségét.

Ezenkívül az oltóközpontnak metodológiai szerepe is volt: kidolgozta a szakmai irányelveket, menedzselte az oltások szövődményeinek bejelentését, iránymutatással szolgált más oltóközpontoknak, szakirodalmi segítséget nyújtott, azaz valamiféle szakmai központként, referenciaközpontként működött. Itt vizsgálták felül évente a javasolt és kötelező oltási protokollokat, vezették szakmailag a kötelező és ajánlott oltások rendszerét, de az árképzésében is jelentős szerepet játszott, ráadásul az elmúlt 59 évben fontos és szükséges nemzetközi kapcsolatokat is kiépített.

Fülöp Máté

Az oltóközpontban emellett természetesen oltásokhoz lehetett hozzájutni. Tény, ezt ma már az országban több, nemcsak közegészségügyi, hanem magánintézmény is lehetővé teszi, az utazás-egészségügy azonban ennél többről szól. Az oltóközpont további szolgáltatást is nyújtott, ahogy azt az ÁNTSZ korábbi osztályvezetője a hvg.hu-nak elmondta. Sok utazási iroda nem ad ebben a kérdésben teljes körű tájékoztatást, arról beszél, ami neki is elemi érdeke: például hogy a sárgaláz elleni oltás azért fontos, mert annak hiánya miatt bizonyos országokba érkezvén az utasnak beadják azt, majd tíz napra karanténba zárják, így akár az egész útról lemarad.

A szükséges biztosításokról is lehetett tájékozódni itt, ami szintén fontos. Hiszen rosszul jöhet, ha egy egzotikus országban egy kutya megharapja a szerencsétlen biztosítatlan turistát, majd egy ottani kórházban megkapja a védőoltást – 3-4000 dollárért. De a szúnyogcsípések elleni védekezés mikéntjét is megtudhatta itt az utazó, hiszen a szúnyog nemcsak maláriát terjeszt. Vagy arról is információkat kaphatott, bizonyos országokban mit lehet és mit nem lehet inni vagy enni. Vagy arról, hogyan érdemes kezelni az egzotikus országok mikroflóráját: a vízben, ételekben élő, a mi testünknek ismeretlen mikroorganizmusok kellemetlen, hányással, hasmenéssel járó tüneteket okoznak, amelyek 1-2 nap után nyomtalanul elmúlnak, de jobb, ha az utazás első napjaiban nem vagyunk az ágyhoz szögezve.

Egyre több embert érint

Ráadásul mindez nem kevés embert érint. Az utóbbi években mind többet utaznak az emberek a világban, köztük sokan egzotikus célállomásokra is. Nagyon sokan repülnek a Maldív-szigetekre, Thaiföldre, Kambodzsába, Vietnamba, Délkelet-Ázsiába. Ez megsokszorozza a potenciálisan érintett, akár veszélyeztetett emberek számát.

Emellett életünk része lett az éghajlatváltozás is. A fertőző betegségek a globális felmelegedés miatt könnyebben terjednek, tovább eljutnak, esetleg olyanok bukkannak fel ismét, amelyekről már úgy hittük, nem fenyegetnek már. A migrációs és klímahatás együttesen azt eredményezi, hogy a szúnyog, tetű, kullancs, azaz a különböző járványokat terjesztő "vektorállatok" eredményesebbek. Sőt, olyan, új törzsek jelennek meg, pl. szúnyogoké, amelyek eddig nem voltak. Ezért is tartják fontosnak a szakemberek, hogy járványügyben továbbra is a világ élvonalában legyünk, amire itthon az elmúlt évtizedekben a nemzetközi oltóközpont biztosíték volt.

Jelentős leépítés áldozata lehetett

Az ÁNTSZ-nél a kormányzati leépítések miatt 300 főt bocsátottak el. Úgy tudjuk, ennek esett áldozatául a nagyhírű intézmény, pedig nem sokan dolgoztak itt: három orvos, akik nem csak ezen a helyen nyújtottak szolgáltatást, egy asszisztens és egy pénztáros. A nemzetközi oltóközpont ehhez képest ezerszámra látott el betegeket.

Az ÁNTSZ-t is megkerestük kérdéseinkkel:

• Mi indokolta a bezárást?
• Mi lesz a patinás intézményben működő szakmai közösség sorsa?
• Hány fő elbocsátását jelenti az intézmény bezárása?
• Biztosítható-e az intézményben folyó szakmai munka fennmaradása?
• Mi lesz az oltóközpont épületével?

Néhány nap alatt a válasz is megérkezett, íme: a lakosság ellátása jelenleg is biztosított, nemzetközi oltóhelyeket a kormányhivatalok és magán oltóhelyek is működtetnek. Az oltások térítés ellenében voltak hozzáférhetők az oltóközpontban, a kormányhivatalok által működtetett helyszíneken és a magán oltóhelyeken egyaránt, nincs változás a korábbi térítési szabályokban. Az utazást tervezők az interneten megtalálhatják a számukra legkönnyebben elérhető szolgáltatót. A Nemzeti Népegészségügyi Központ oltóközpontja átszervezés alatt áll, és vizsgálja annak lehetőségét, hogy a szervezet keretein belül a továbbiakban milyen módon biztosítja a nevezett szolgáltatást az utazóknak."