Alaposan szemügyre vette az MTVA-ban történt eseményeket az EKINT, amelyek a szervezet szerint igazolják mindazt, amire még tavaly májusban felhívták az ellenzéki képviselők figyelmét, hogy a választások után az Országgyűlés súlya elenyészik.

Az EKINT megállapította, hogy az állami hírtévébe bejutó képviselők követeléseik, hogy az öt pontot olvassák be, őket pedig szólaltassák meg, jogosak voltak, és az is igaz, hogy ezeket a közszolgálati médiaszolgáltatónak valóban médiajogi kötelessége lett volna megtenni. A szervezet felhívja a figyelmet arra is, hogy ennek ellenére a műsort szerkeszteni, az élő adás helyszínére, a stúdióba meghívás nélkül belépni mégsem volt joguk belépni, és ameddig ezt nem próbálták meg, addig a biztonsági őrök nem is nyúlhattak volna hozzájuk.

AZ EKINT szerint a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hivatalnál valószínűleg nem hallottak arról, hogy a nemzetközi és a hazai adatvédelmi joggyakorlat szerint még a titkos fénykép-, hang-, videófeltételek készítése is elfogadható bizonyítékként, ha azt súlyosan jogsértő magatartás bizonyítékaként szerzik be. Az MTVA épületében a képviselők ráadásul nem titkos felvételeket készítettek,

hanem tejesen nyíltan videózták azt, hogy a közhivatalt képviselők akadályozzák őket jogköreik gyakorlásában és bántalmazzák őket.

A szervezet elemezésében hangsúlyozta, az országgyűlési képviselőknek szabad bejárásuk van a közmédia bármely intézményébe (és bármely más közintézménybe), ehhez pedig elegendő képviselői igazolványuk felmutatása.

A történtek az EKINT szerint egy nemzeti együttműködés hatalmi (feltétel nélküli) reflexeinek működési gyakorlatát mutatják, az egyetlen központból irányított illiberális állam alaptermészetét, amely a bukást megelőző pillanatokig aligha fogmegváltozni.

Azonban, teszik hozzá, képviselőt az épületből kizárni, ha bejutott, őt megverni, gáncsolni, földre vinni, lebirkózni az épületből kihajítani egyaránt nem szabad. Ha ezek együtt vagy akár a felsorolás némelyike külön-külön megtörténik, az a nemzeti együttműködés joga szerint is nagyon kemény büntetési tételekkel fenyegetett hivatalos személy elleni erőszak.

MTI / Mohai Balázs

Az EKINT szerint a történtek ellentmondanak a NER úgynevezett Médiaalkotmányának, amely kimondja, "mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről."

Ezt a helyes és általánosan elfogadott elvet azután a médiatörvény a közszolgálati médiaszolgáltatás kötelességeként tovább részletezi is: „A közszolgálati médiaszolgáltatás célja… m) kiegyensúlyozott, pontos, alapos, tárgyilagos és felelős hírszolgáltatás, valamint tájékoztatás, n) az egyes eltérő vélemények ütköztetése, a közösség ügyeivel kapcsolatos viták lefolytatása, a megbízható tájékoztatáson alapuló, szabad véleményalkotáshoz való hozzájárulás, o) sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele."

Mivel az öt pont beolvasását nem valamely marginális csoport követelte, annak közzététele emiatt nem is tartozik a szabad szerkesztői döntés körébe - teszik hozzá.

Az elemzés végén azt írják, a fentiekből logikusan az következne, hogy az országgyűlési képviselőket a közintézményekből ki lehet zárni, ha bejutottak, ott szabad bántalmazni őket, ki is lehet hajítani bármelyiküket. Bár másodszorra nem ez történt, hiszen Hadházy Ákos és Szél Bernadett képviselőket nem dobták ki, a hírhamisítónak nevezhető vezérigazgató pedig még szóba is állt velük, az EKINT szerint egyértelmű, mi történik: a NER közhatalmi intézményeinek az alkotmányos elveket és normákat sértő gyakorlatához képest is új szintre lépett. Ez nem egyszerűen újabb határsértés. Ez nyílt önkény - írták.

További részleteket itt lehet olvasni.