Szerdán a Pesti Úti Idősek Otthonában a tisztiorvosi ellenőrzés nem találta ott az intézmény szerződött háziorvosát. Nagy baj lett volna, ha ott találja, hiszen éppen ők helyezték karanténba
– reagálta Karácsony Gergely főpolgármester arra, hogy fővárosi kormányhivatal három szúrópróbaszerű ellenőrzést tartott, de egyszer sem talált orvost a Pesti Úti Idősek Otthonában. Lehetne szórakozni ezen a szellemesnek szánt válaszon, csakhogy a helyzet az, a húsvétkor karanténba került orvos helyett április 13-án mást szerződtettek, illetve addigra már a Bajcsy-kórház is küldött egy önkéntes orvost és egy orvosegyetemi hallgatót segítségül.
Ez derült ki legalábbis abból a levélből, melyet az intézmény igazgatója, Skultéti József küldött a fővárosi főjegyzőnek még hétfőn. (Időközben a kormányzati média azt állította, a levelet valójában Karácsony kampányfőnöke, Gál J. Zoltán írta, miután a budapest.hu-ra feltöltött verziónál megtalálták a nevét. Skultéti azt állítja, a levelet ő írta, Karácsony pedig azt, csak a PDF formátum készült Gál J. gépén.) A levélről és annak ellentmondásairól még bőven lesz szó ebben a cikkben, ahogy arról is, volt-e bent orvos, vagy sem.
Az intézményben nagyon súlyos helyzet alakult ki: három hét alatt az otthon idős lakóinak durván fele, 284 ember elkapta a koronavírust, 28 ember meghalt. A dolgozók közül is 23-an betegek. Három hete folyik az egyre élesebb politikai vita arról, kinek a felelőssége mindaz, ami történt. Egymást vádolja hazugsággal Karácsony Gergely és a kormányzati képviselők, a nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján azonban az látszik, mindkét félnek fel lehet róni egészen komoly hibákat, hiába mutogatnak a másikra.
A fő kérdés jelen pillanatban az, elkerülhető lett-e volna a Pesti úti tragédia, és ha igen, hogyan.
Hamar gócponttá vált
Az első öt, tüneteket (magas lázat, légúti megbetegedést) produkáló beteget április 1-én szállították kórházba, ahol másnap kiderült, két ember koronavírustesztje pozitív lett, az intézmény járványügyi zárlat alá került, a bent lakóknak szobakarantént rendeltek el, és április 3-án a kerületi tisztiorvos határozata alapján az intézmény orvosa végzett el 200 tesztet az otthonban. Skultéti József már említett levele szerint ezek
a főváros által biztosított (beszerzett és fizetett) tesztek voltak,
ami ebben a helyzetben nagyon furcsán veszi ki magát. Azt nem sikerült kideríteni, milyen típusú teszteket végzett az orvos. Müller Cecília ezt ennyire nem részletezte, ő annyit mondott, "200 mintavételt végeztek", hogy megakadályozzák a fertőzés terjedését.
Ezt a célt, mint a legújabb számokból látszik, nem sikerült elérni, hiszen 200-nál jóval több fertőzöttről beszélünk ma már. Az intézményben ráadásul maradhattak fertőző betegek a második körös, az Országos Mentőszolgálat által végzett tesztelés során, hiszen 74 minta szállítás közben kifolyt, így azok eredménye használhatatlan volt. Az ilyen megeshet, azonban a nagy kérdés, hogy erről miért levélben – többnapos átfutási idővel – értesítette a Nemzeti Népegészségügyi Központ az igazgatót. Erre rákérdeztünk Müller Cecíliánál, de az operatív törzs sajtótájékoztatóján az általuk megszűrt kérdések közé ez be sem került, el sem hangzott.
Ez a felvétel április 9-én készült, mikor tömegesen szállították el a betegeket és fertőzésgyanús embereket az otthonból
Az talán már soha nem fog kiderülni, hogy pontosan hogyan került be a vírus az intézménybe (a különféle verziókat kicsit lejjebb soroljuk fel), viszont az otthon felépítése is sokat ronthatott a helyzeten. A budapest.hu-n található leírás szerint
egy nagy épülettömbről van szó, ahol különböző egészségi állapotban lévő idősek laknak együtt egy épületben. Nem lehet megoldani a szakaszos lezárást, vagy a teljes izolációt, mert közös mosdók vannak: nem a szobában van a mosdó, hanem a folyosón.
A negyedik emelet a kivétel, ahol ennél jobbak a körülmények. Ezért fontos kérdés, hogy ilyen fertőzésveszélyes helyzetben mennyire lehet megóvni a lakókat.
A lehetséges forgatókönyvek |
Müller Cecília szerint egy ápolónál mutatták ki elsőként a fertőzést, Karácsony Gergelynek két feltételezése volt: a látogatási tilalom előtt egy hozzátartozó vihette be a vírust, vagy egy, a kórházból tesztelés nélkül visszaküldött beteg miatt terjedhetett el a fertőzés. Utóbbit a Pesti út esetében kevésbé tartotta reálisnak egy korábbi beszélgetésben, ugyanakkor általánosságban ezt nevezte meg a kormányzat kardinális hibájaként (ugyanis egy kormányhivatali levélre hivatkozva nem tesztelték a kórházak az onnan kikerülő pácienseket), illetve azt, hogy nem végeznek tömeges teszteléseket az idősotthonokban. Müller Cecília az ennek fontosságát firtató kérdés elől úgy tért ki, hogy azt mondta a tesztelés önmagában kevés, a kórházból visszatért lakókat két hétre el kell különíteni. |
Noha a budapest.hu-ról idézett szövegben szerepel, az otthonban nem lehet megoldani a tökéletes izolációt, Karácsony Gergely a HVG360-nak adott interjúban azt mondta,
a Pesti úton megoldható az izoláció, a visszakerülőket két hétre el is különítettük.
Karácsony többször hivatkozott egy kormányhivatali vizsgálatra, amely mindent rendben talált, és elmondta, a főváros minden járványügyi szabályt betartott, a védőfelszerelések zömét is ő szerezte be az állam helyett.
De hol az orvos?
Müller Cecília már az ügy kipattanásakor arról kezdett beszélni, az otthonban sérült az egészségügyi ellátás, majd egyre határozottabban mondta, az idősotthonban kötelező biztosítani a folyamatos orvosi ellátást – hiszen több mint 200 ember él ott –, majd hozzátette, az intézményből érkezett információk alapján komoly gond van ezzel.
A szerződött orvosok egy ideje nem látták el a betegeket, még csak az intézménybe se mentek be, ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy későn észlelték a fertőzéseket, és tömeges lett a fertőzés
– mondta Müller Cecília április 10-én, majd tíz nappal később már azt állította, volt olyan időszak, mikor egy hétig nem ment be orvos az intézménybe. Karácsony szerint ez nem igaz, és állítása alátámasztására nyilvánosságra hozták Skultéti József igazgató levelét, melyben tételesen felsorolja a történteket.
Csakhogy a levél ellentmondásos, az alapján Müller Cecíliának még igaza is lehet. (Azt, hogy pontosan milyen dokumentumok állnak a tiszti főorvos rendelkezésére, illetve pontosan milyen időintervallumra gondolt, nem tudjuk, ugyanis kérdésünk megválaszolásáig türelmet kért a héten.)
A levél szerint ugyanis
- március 30-án rendelt az orvos személyesen az intézményben (egy szolgáltatóval szerződtek – korábban öt orvos dolgozott, csakhogy négyen közülük 65 év felettiek, így ők, mivel veszélyeztetettek a koronavírusra, kivonultak),
- utána ügyeletes orvos intézkedett – nem tudjuk, hogy személyesen vagy telefonon – a tüneteket produkáló betegek kórházba szállításáról,
- a saját orvos legközelebb 3-án ment be elvégezni a teszteket, (a főváros szerint itt dőlt meg Müller érve arról, hogy egy hétig nem ment be, hiszen tesztet levenni bement. Rákérdeztünk, vizsgálatokat is végzett-e az orvos, mire a sajtóosztály azt írta, az orvos a mintavételi eljárás protokollját követte)
- utána hétvégén telefonos ügyeletet tartott.
A Skultéti József által írt levélben nem szerepel, de egy, Karácsony Gergely által korábban nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből kiderült, az igazgató április 6-án egyszerre írt a fővárosnak, az operatív törzsnek és a kormányhivatalnak, hogy az intézményben nincs orvos (és védőruházat).
A jegyzőkönyv vonatkozó részlete:
A problémát nem oldotta meg senki (adott esetben orvosok átirányításával bármilyen más intézményből), Skultéti a főjegyzőnek azt írta,
április 7-én felszólította az intézmény orvosát, hogy fokozott jelenléttel segítse a betegápolást, és a járványügyi teendők ellátását.
Az orvos másnap reggel
személyesen is megjelent.
Kérdésünkre a sajtóosztály azt írta, azért szólították fel "fokozott jelenlétre" az orvost, mert munkájára – bár akkor a kormány döntése miatt már csak egyedül dolgozott –
egész nap szükség volt.
Pár nappal később ő került karanténba koronavírus gyanú miatt, már aznap érkezett a segítség a Bajcsyból, illetve másnap szerződtek az új orvossal, akit a csütörtöki közlés alapján nem talált bent a kormányhivatal.
A cikkünk elején szereplő posztban Karácsony azt írta, attól, hogy nem volt bent az orvos, az intézmény lakóinak ellátása, ápolása biztosított volt.
A főváros többször érvelt azzal, az orvosi ellátás folyamatos volt az intézményben, a szabályok szerint a főfoglalkoztatású orvos egyik esetben sem azt jelenti, hogy egy berendezett rendelőben ül napi 8 órát a háziorvos, és rendelési időben betegeket fogad – hiszen az idősotthon nem kórház.
A járvány előtt és azóta sem fordult elő, hogy ha az otthonban egy gondozott ellátásra szorult volna, ne vizsgálta volna meg háziorvos
– írta a főváros sajtóosztálya. A Karácsony Gergellyel múlt héten felvett interjúban is rákérdeztünk, valóban előfordult-e, hogy napokig nem jelent meg orvos az intézményben, ami hozzájárulhatott a járvány eszkalálódásához, mire azt mondta,
a járvány azért terjedhetett el, mert a kórházból teszt nélkül küldik vissza a betegeket az idősotthonba, a fideszes politikai rágalomhadjárat részét képező állítás azért is képtelenség, mert az intézményben van szakszemélyzet, ápolók, ápolási igazgatóhelyettes, nem volt egyetlen másodperc sem, amikor ne lett volna szerződése az intézménynek orvosi ellátóval, vagy ne lett volna főállású orvosa.
Csakhogy Müller nem a szerződést, hanem a jelenlétet kérte számon. Azonban az is tény, hogy amikor az operatív törzs és a kormányhivatal értesült arról, nincs orvos az intézményben, ők sem léptek.
Az otthonban történtek miatt Müller Cecília vizsgálatot rendelt el, amelyet a Kormányhivatal folytat, de rendőrségi ügy is lehet belőle, elképzelhető, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt eljárást indít, egyelőre vizsgálják ennek a lehetőségét.