„A járvány vége felé haladunk, az első hullámot magunk mögött hagyhatjuk” – jelentette be az operatív törzs hétfői tájékoztatóján Müller Cecília.

Március elején valószínűleg még kevesen gondolták volna, hogy néhány hónap múlva ilyen jó adatokról számol majd be az országos tiszti főorvos. Most mégis úgy tűnik, Magyarország sikerrel vette az első akadályt, nem robbant be a járvány, és nem értünk el a „tömeges megbetegedések fázisába”. A hétfői adatok szerint hazánkban eddig hivatalosan 4014 fertőzöttet azonosítottak, és 548 ember hunyt el. Ennél többen kaphatták el a betegséget – az országos, reprezentatív tesztelés eredménye alapján számuk 30-80 ezer között lehet –, de még így sem rossz az arány.

Fazekas István

Hasonlóan kedvező számokkal nemcsak Magyarország dicsekedhet Európában, a Johns Hopkins egyetem térképét böngészve pedig az is nyilvánvaló, hogy a nyugat-európai országok szinte kivétel nélkül jobban megszenvedték a koronavírust, mint a közép-kelet-európai régió.

Mivel a tesztelésben lehetnek különbségek egyes országok között, érdemes azt megnézni, hogy 100 ezer lakosra hány koronavírus okozta halálozás jutott. A grafikonon jól látszik, mekkora a szakadék a kontinens nyugati és keleti fele között: miközben a listát a belgák, a britek, a spanyolok, az olaszok és a svédek vezetik, Magyarország a harmadik harmadban kapott helyet, de a szlovákok, a lengyelek vagy éppen a csehek eredménye is szembetűnő (bár az némileg eltér, hogy kiket számolnak bele a hivatalos halálozási statisztikába).

A különbség okát sokan sokféleképpen próbálták már megfejteni, a témának a többi közt a The Wall Street Journal, a The Financial Times és a The Guardian is cikket szentelt. Utóbbi azt is kiemelte, hogy Kelet-Európában sokan neheztelnek, mert a nyugat-európai hatóságok nem hajlandóak elismerni, hogy ezúttal ők csináltak valamit rosszul.

„Harminc éve folyamatosan kioktatást kapunk. Bármit olvasol Kelet-Európáról, az biztosan rossz. Ide nézzetek srácok, milyen nagyszerűek vagyunk, ti pedig borzasztóak. Aztán amikor érkezik egy hatalmas válság, és emberek halnak meg, a kioktatók teljes káoszba zuhannak, és a leckéztetettek a jobbak. Nem kellene elgondolkozni azon, hogy ez miért történhetett?” – tette fel a kérdést Branko Milanovic, szerb-amerikai közgazdász.

A kérdést persze ennyivel nem lehet elintézni. Nyilatkozatok, tanulmányok, szakértőkkel folytatott háttérbeszélgetések alapján úgy tűnik, több tényező együttállása kellett a sikeres járványkezeléshez.

Idős férfi pihen lakásának erkélyén Belgrádban

MTI / EPA / Andrej Cukic

Szigorú korlátozás, kötelező maszk

„Teljesen korrekt politikai döntésnek tartom, hogy Magyarországon nagyon gyorsan bevezették a korlátozó intézkedéseket” – mondta a hvg.hu-nak a háttérben egy virológus, akinek véleményét nemcsak hazai, hanem külföldi szakértők is osztják.

A járványgörbe kelet-európai laposítása ugyanis az elemzők többsége szerint egyértelműen annak köszönhető, hogy a kontinensnek ezen a felén egész egyszerűen időben vezették be a korlátozó intézkedéseket. Erről beszélt Orbán Viktor is szokásos pénteki rádióinterjújában, másfél hete.

„Azért védekeztünk jobban, mint a nyugatiak, s ezt nyugodtan kimondhatjuk, Magyarország sikeresebben védekezett, mint a nyugat-európaiak, mert mi minden döntést korábban hoztunk meg, vagyis valószínűleg inkább időben, mint ők” – fogalmazott a miniszterelnök.

Facebook / Orbán Viktor

Orbánnak annyiban mindenképpen igaza van, hogy az Egyesült Királyságban már több mint 350 emberéletet követelt a járvány, amikor bevezették a kijárási tilalmat, a csehek és a szlovákok viszont már akkor léptek, amikor még egyetlen halott sem volt. Magyarország március 27-én jelentette be, hogy az egész ország területére kijárási korlátozást vezet be, de az iskolák addigra már átálltak a digitális oktatásra, az egyetemek bezártak, a munkavállalók pedig – már ahol lehetett – átálltak az otthoni munkavégzésre.

Itt jön be a szerencse kérdése is, hiszen a koronavírus először Olaszországban robbant be, nem pedig a keleti blokkban.

„Láttuk, hogyan szabadul el a járvány Európa országaiban, de látszott, hogy nálunk nem fog olyan magasságokat megütni, mert volt időnk okulni abból, hogy mi történik nyugaton, és ennek megfelelően intézkedni” – mondta erről a Népszavának Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa.

A dél-európai országokban ezzel szemben több tízezres futballmeccseket vagy éppen nőnapi tüntetéseket tartottak, melyekről utólag bebizonyosodott, hogy mind hozzájárultak a vírus elterjedéséhez.

Hazánk esetében többek szerint szerepet játszhatott a járvány kedvező alakulásában az is, hogy az elsőként koronavírussal regisztrált iráni egyetemisták csak szűk körben mozogtak, így csak a saját környezetüknek adták tovább a betegséget. Magyarország ezzel is időt kapott a felkészülésre, mielőtt – ahogy azt a Pécsi Tudományegyetem kutatói megállapították – a nyugatról hazatérők behozták azt az országba.

Az általunk megkérdezett magyar szakértők a siker második legfontosabb okaként azt nevezték meg, hogy a lakosság nagy része be is tartotta a korlátozásokat.

„Nem tudom, hogy ez azért van, mert az idősebb generációk hozzászoktak az államhatalomhoz, vagy az emberek alapvetően félnek a fertőzésekről, mindenesetre kétségtelen, hogy így jobban lehetett kezelni a járványt” – mondta egyikük.

Egy bolgár politológus, Ivan Krastev a The Guardian cikkében ezt azzal magyarázta, hogy az emberek nem is annyira magától a fertőzéstől féltek, sokkal inkább az egészségügy összeomlásától. Erre utalt a cseh miniszterelnök is, aki nem is próbálta tagadni, hogy kórházaik nem lettek volna képesek kezelni egy eldurvult helyzetet, így muszáj volt időben cselekedniük.

AFP / Lukas Kabon

Fontos tényező volt a védekezésben a maszkviselés is. Csehország, Szlovákia és Ausztria például már akkor kötelezővé tették a száj és az orr eltakarását, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még nem fogalmazta meg az ajánlásai között. Ebben a szlovákok jártak az élen, Igor Matovic miniszterelnök például így emlékezett vissza egy televíziós szereplésre, ahol a műsorvezető megkérte, hogy vegye fel a maszkját.

„Akkor még el sem tudtam képzelni. Azt hittem, kínos lesz, de végül rábeszélt minket, és már a műsor ideje alatt hozzászoktunk a viseléséhez. Mostanra pedig már így tett egész Szlovákia.”

Ahol tovább élnek, több a halott

A koronavírus jellemzője, hogy főleg az idős és beteg emberekre veszélyes, ez szintén megmagyarázza, miért lehetett több halott a kontinens nyugati felén. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban átlagosan 81 év a születéskor várható élettartam, országonként azonban jelentős eltérések lehetnek. Spanyolországban és Olaszországban 83,5 évre számíthatnak az emberek, míg ugyanez az adat Magyarországon 76,2, Szlovákiában 77,4, Csehországban pedig 79,1.

Ha pedig több idős ember él egy régióban, a halálozási adatok is rosszabbak lesznek, jó példa erre az olaszországi Bergamo.

MTI / EPA-EFE / Mariscal

Magyarországon meglepő módon több női fertőzött volt, mint férfi, ami szintén azzal magyarázható, hogy a nők sokkal tovább élnek.

Sokat számított a népsűrűség és a társadalmi berendezkedés is. Olaszországban például – ahol nagyon sok többgenerációs család él együtt – gyakran a tünetmentes fiatalok adták át a vírust a nagyszülőknek. Ausztriában ezzel szemben csak a harminc év felettiek 5 százaléka él együtt a szüleivel.

Nem volt mindegy az sem, hogy egy társadalom mennyire aktív és mennyit utazik. A járványban leginkább érintett nyugat-európai országokban sokkal többet találkoznak egymással az emberek, a nyugdíjasok is gyakrabban üldögélnek kávézókban, éttermekben. London, Párizs vagy éppen Madrid pedig több nemzetközi repülőjárattal rendelkezik, mint Budapest vagy Pozsony.

Kelet-Európának abban is szerencséje volt, hogy itt nem alakultak ki olyan gócpontok, mint például Tirolban, ahol több ezren kapták el a fertőzést, majd vitték haza családjuknak. (Bár néhány ilyen eset Magyarországon is előfordult.)

Képünk illusztráció

AFP / Tek Image / Science Photo Library

És bár néhányan vitatják a fontosságát, nem szabad elfelejteni a térség jó átoltottsági mutatóit, különös tekintettel a BCG-oltásra. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának főorvosa nemrég az M1-en beszélt arról, hogy azokban az országokban, ahol a BCG-oltást már évtizedekkel ezelőtt kötelezővé tették, enyhébbnek tűnik a koronavírus-járvány lefolyása. A koronavírussal foglalkozó egészségügyi dolgozókat ezért újra is oltják majd a vakcinával, és megnézik, megvédi-e őket a koronavírus súlyos lefolyása ellen.

De mi lesz így később?

Fontos azonban, hogy a koronavírus első hullámának viszonylag sikeres kezelése egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kelet-európai országok hosszú távon fellélegezhetnek. Kutatók október közepére várják a járvány második hullámát, ami előrejelzések szerint még pusztítóbb lehet, mint az első. Ezért nemcsak a korlátozások feloldásával kell óvatosnak lenni, hanem az általunk megkérdezett szakértők szerint szükség lehet egy összeurópai figyelőrendszerre is, amely azonnal jelezné, ha valahol újra támadásba lendülne a vírus.

Kemenesi Gábor mindenesetre jó hírnek tartja, hogy a hatóságok most már némileg tudatosabbak a vírussal szemben. „Ha hozzánk visszatér, már nem érhet bennünket annyira váratlanul, mint legutóbb. De arra, hogy hogyan tér vissza, nagyon sokféle forgatókönyv létezhet. Azt mondhatjuk: értékes időt nyertünk a második hullám előtt a felkészülésre” – mondta korábban.

Nagy kérdés viszont, hogy addigra nem bízzák-e el magukat túlságosan a most jól teljesítő országok. A közösségi oldalakon már most rengetegen panaszkodnak a kötelező maszkviselésre, és kérdőjelezik meg az eddigi korlátozások fontosságát. Márpedig, ha az emberek többsége októberben is ebből indul majd ki, könnyen lehet, hogy megfordul a trend, és azok lesznek helyzeti előnyben, akik már tudják, milyen pusztítást is tud végezni a koronavírus, ha az emberek nem veszik komolyan.