Sok a kérdőjel a Kínából behozott lélegeztetőgépek körül

Sok a kérdőjel a Kínából behozott lélegeztetőgépek körül

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Dezső András
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Álhírnek minősítette a külügyi tárca, hogy a tavasszal általuk Kínából behozott lélegeztetőgépek megbízhatatlanok lennének, miközben az egyik gyártó képviselője már elismerte: akadtak gondok a készülékekkel. Az operatív törzs nem árulja el, hogy a tavasszal vásárolt kínai gépekből összesen mennyit kaptak a vidéki kórházak, ahogy azt sem, milyen típusú készülékekről van szó. Úgy tudjuk, az operatív törzsön belül már tavasszal téma volt, hogy a magyar szakemberek számára teljesen ismeretlen berendezéseket hoztak be az országba.

A külügyi tárca álhírnek minősítette, hogy a tavasszal általuk Kínából behozott lélegeztetőgépek megbízhatatlanok lennének, miközben az egyik gyártó képviselője már elismerte, hogy akadtak gondok a készülékekkel. Az Operatív Törzs nem árulja el, hogy a tavasszal behozott kínai gépekből összesen mennyit kaptak a vidéki kórházak, ahogy azt sem, hogy milyen típusú készülékekről van szó.
“Sajnálattal látjuk, hogy a baloldal – ideértve a politikusokat és bizonyos újságírókat is – ahelyett, hogy a vírus elleni védekezést segítené, folyamatosan álhíreket gyárt, ebben élen jár a kamuvideós Korózs Lajos. Az ön által leírtak is ebbe a sorba illeszkednek. A KKM által vásárolt gépek, amik beüzemelés után kerülnek az ÁEEK-hez, csak életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban kerülnek ki a beüzemelő cégektől” - ezt a Külgazdasági-és Külügyminisztérium sajtóosztálya válaszolta arra a kérdésünkre, amit kedden az Operatív Törzsnek küldtünk el. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e azok az egészségügyi intézmények dolgozóitól származó információk, miszerint a tavasszal Kínából behozott lélegeztetőgépek jórészét a kórházakban inkább nem használják, mert nem megbízhatóak. Az elmúlt napokban több olyan egészségügyi dolgozóval beszéltünk, akik arra panaszkodtak, hogy ezek a kínai gépek nem működnek, ugyanakkor azt egyikük sem állította, hogy ez a lélegeztetésre szorult betegek ellátásában megoldhatatlan problémát jelenteni.
A gépek meghibásodásáról először a Népszava számolt be. A lap szerint több alkalommal is meghibásodtak a Crius V6 Northern típusú gépek a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban. Az információt az intézmény egyik dolgozója a hvg.hu-nak is megerősítette. Forrásaink szerint a zalaegerszegi kórházban nagyjából tucatnyian lehetnek a lélegeztetésre szorult betegek, de ez a szám folyamatosan változik. November elején például volt már tizenkilenc beteg is, de a kisebb vidéki kórházak Covid osztályainak megnyitásával ez a szám csökkent és szerencsére mindegyik beteget el tud látni a kórház a saját felszerelésével. Úgy tudjuk, a kórházban jelenleg csak Mindray típusú lélegeztetőgépeket használnak, a kínai gyártmányú Crius V6-os gépeket pedig kerülik, amennyire lehetséges. Információnk szerint legutóbb októberben hibásodott meg egy kínai gép, akkor azonnal cserélték azt és egyetlen betegnek sem esett emiatt baja.
A Népszava megkereste a Crius gépek kínai gyártóját is, a cég kereskedelmi igazgatója elismerte, hogy kaptak jelzéseket a kórháztól. "A Covid-19 miatt nem könnyű megállapítani a valódi problémát, hogy mi történt a lélegeztetőgépeinkkel, lehet, hogy a lélegeztetőgép miatt történt, lehet, hogy a lélegeztetőgép helytelen üzemeltetése miatt. Csak vázlatos visszajelzést kaptunk az értékesítőnktől és a kórháztól. De nincs ok aggodalomra, gyártó cégként magyarországi partnerünkkel kezeljük a problémát és dolgozunk a megoldáson" - nyilatkozta Leo Lee a lapnak.
Azt, hogy mi is egy probléma a Crius V6-tal, a következőképpen magyarázta el egy forrásunk. A lélegeztetőgépre tett beteg légzésének is van élettani sajátossága, amit a gépek imitálnak, követve a beteg spontán légzését, így egyfajta légzésrásegítést végez a gép. A kínai gépek ezt a spontán légzést nem feltétlenül követik, így amikor a beteg belélegezne, akkor nem ad oxigént, nem nyomja be a levegőt, így a beteg egy pillanatra fulladást érez, erőlködik. Ez persze a gépek beállításaitól is függ. A covidos betegek lélegeztetésekor az a cél, hogy a beteg tüdejét minél jobban átlélegeztessék. Erre leggyakrabban az APRV módot használják. Ez azért fontos, mert a covid miatt a beteg légzőfelülete teljesen lecsökken, emiatt „agresszívebben” kell rásegíteni az oxigéncserére, ami eltér a normál, fiziológiás légzéstől. Ilyen esetben jó, ha a gép, amit használnak az orvosok, kíméletesen képes dolgozni. Ez az oka annak, hogy a kínai gyártmányú Crius V6-os gépeket kerülik az orvosok, amennyire csak lehetséges.
Egy, lélegzetetőgépek forgalmazásával hosszú évek óta foglalkozó forrás a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy nem a zalaegerszegi kórház az egyetlen, ahol problémák adódtak ezekkel a gépekkel, szinte az összes olyan kórházban ezt tapasztalják, ahová kínai gépek érkeztek. Csak annyit lehet tudni, hogy kevesebb mint ezer ilyen gépet szórtak szét tavasszal a kórházakban, de az Operatív Törzs sem pontos számot, sem a gépek típusait nem árulta el, hiába kérdeztük.
Több forrásból is úgy tudjuk, hogy a járvány első hullámában leszállított kínai gépek kérdése már tavasszal napirenden volt az Operatív Törzs stábjában, mivel több gép használatát nem ismerték a szakemberek, mivel kizárólag kínai nyelvű leírásokat adtak hozzá a gyártók.
Nem arról van szó már tavasszal sem, hogy valamennyi Kínából érkező gép rossz. A szakembereknek az okozott gondot, hogy az első hullámban érkező eszközök egy része ismeretlen típus, így például a szervízhálózatot sem tudták biztosítani a forgalmazók. Az eladói körben ráadásul olyan cégek jelentek meg, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak az egészségügyi piacon.
Az is árulkodó, hogy a második hullám idején mintha már az állam is rájött volna, hogy nem kötött túl jó üzletet a tavasszal a semmiből felbukkanó cégekkel. A BM Katasztrófavédelmi Főigazgatósága ősszel például közel félezer lélegeztetőgépet és más egészségügyi eszközöket, köztük infúziós pumpákat és betegörző monitorokat akart vásárolni, de az erre kiírt tender sikertelen lett. A tenderen egy-egy lélegeztetőgépet darabonként negyvenezer, azaz összesen 19 millió euróért adta volna az egyik pályázó cég, a Celitron Medical Technologies Kft, csakhogy a pályázatban összesen 7,2 millió eurót szántak volna a gépekre. A Celitronon kívül egyébként csak két, lélegeztetőgépeket kínáló cég indult a tenderen, mindketten Kínából hoztak volna be gépeket. Egyikük a Limitless Medical nevű társaság, amely tavasszal a Külgazdasági-és Külügyminisztérium megrendelésére már hozott be Kínából gépeket, összesen több mint 2,3 milliárdért. Ezúttal azonban az ő pályázataikat is érvénytelenítették, mert Kínából hozták volna be a gépeket.

“Sajnálattal látjuk, hogy a baloldal – ideértve a politikusokat és bizonyos újságírókat is – ahelyett, hogy a vírus elleni védekezést segítené, folyamatosan álhíreket gyárt, ebben élen jár a kamuvideós Korózs Lajos. Az ön által leírtak is ebbe a sorba illeszkednek. A KKM által vásárolt gépek, amik beüzemelés után kerülnek az ÁEEK-hez, csak életmentésre tökéletesen alkalmas állapotban kerülnek ki a beüzemelő cégektől” – ezt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium sajtóosztálya válaszolta arra a kérdésünkre, amit kedden az operatív törzsnek küldtünk el. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e az egészségügyi intézmények dolgozóitól származó információk, amelyek szerint a tavasszal Kínából behozott lélegeztetőgépek jó részét a kórházakban inkább nem használják. A kórházakba egyébként az állam által tavasz óta felvásárolt gépeknek csak a töredéke, 17 402-ból mindössze 917 jutott el – ezeket az Állami Egészségügyi Ellátóközpont szállította ki, miközben további negyvenet pedig idősotthonokba, szociális intézményekbe vittek.

©

Azt már tavasszal lehetett tudni, hogy a Kínából behozott gépeket jellemzően nem ismerték a magyar szakemberek, de a helyzetüket nehezítette, hogy a műszaki és egyéb leírásaik is általában kínai nyelven voltak. Mivel ismeretlen termékekről volt szó, ezért az Európában használt lélegeztetőgépek hazai forgalmazói körében már eleve lesajnálóan tekintettek ezekre a masinákra. Ugyanakkor érthetetlenül álltak a jelenség előtt, hogy az állam olyan, kínai kapcsolatokkal rendelkező magyar cégektől vásárol ilyen berendezéseket, amelyek korábban ismeretlenek voltak az egészségügyi piacon, csak a járvány első hullámában bukkantak fel váratlanul. Mindezt az aggodalmat erősítette, hogy több nyugati állam is panaszkodott a kínai egészségügyi termékekre, mondván: azok silány minőségűek. Ugyanakkor nyilvánvalóan az sem igaz, hogy minden termék, ami Kínából jön, vacak lenne. Jó példa erre, hogy azért a járvány előtt is forgalmaztak Európában minőségi kínai lélegeztetőgépet.

A hvg.hu több forrásból mindössze egyetlen kínai géptípusról, a Crius V6 Northern-ről hallotta azt, hogy gondok vannak vele, de szintén több forrás beszélt arról is, hogy a tavasszal Kínából beszerzett gépek használatát inkább kerülik az orvosok, mert nem bíznak meg bennük.

A Crius V6 Northern lélegeztetőgép

A Crius V6 Northern esetében a Népszavának a kínai gyártója, a Meditec is elismerte: kaptak már jelzést Magyarországról a gép meghibásodásával kapcsolatban, de ugyanezt állította egy zalaegerszegi kórházi forrásunk is, ahol ilyen gépeket üzembe helyeztek. "A Covid–19 miatt nem könnyű megállapítani a valódi problémát, hogy mi történt a lélegeztetőgépeinkkel, lehet, hogy a gép miatt történt, lehet, hogy a helytelen üzemeltetés miatt. Csak vázlatos visszajelzést kaptunk az értékesítőnktől és a kórháztól. De nincs ok aggodalomra, gyártó cégként magyarországi partnerünkkel kezeljük a problémát, és dolgozunk a megoldáson" – nyilatkozta Leo Lee a Népszavának. A Meditec nem árulja el, melyik cég az üzleti partnerük Magyarországon, de úgy tudjuk, az állam legalább kétszáz darab ilyen típusú gépet vásárolt.

Forrásaink szerint a zalaegerszegi kórházban nagyjából tucatnyian lehetnek a lélegeztetésre szorult betegek, bár ez a szám folyamatosan változik. November elején például volt már tizenkilenc beteg is, de a kisebb vidéki kórházak Covid osztályainak megnyitásával ez a szám csökkent, és szerencsére mindegyik beteget el tud látni a kórház a saját felszerelésével.

Úgy tudjuk, a kórházban jelenleg csak Mindray típusú lélegeztetőgépeket használnak, a kínai gyártmányú Crius V6-os gépeket pedig kerülik, amennyire lehetséges. Információnk szerint legutóbb októberben hibásodott meg egy kínai gép, akkor azonnal cserélték azt, és egyetlen betegnek sem esett emiatt baja.

És hogy mi a baj a Criusszal? Egy, a géppel már (rossz) tapasztalatot szerző forrásunk ezt a következőképpen magyarázta el úgy, hogy a laikusok számára is érthető legyen: "A lényeg, hogy a lélegeztetőgépre tett beteg légzésének is van élettani sajátossága, amit a gépek imitálnak, követve a beteg spontán légzését, így egyfajta légzésrásegítést végez a gép. A kínai gépek ezt a spontán légzést nem feltétlenül követik, így amikor a beteg belélegezne, akkor nem ad oxigént, nem nyomja be a levegőt, így a beteg egy pillanatra fulladást érez, erőlködik. Ez persze a gépek beállításaitól is függ. A covidos betegek lélegeztetésekor az a cél, hogy a beteg tüdejét minél jobban átlélegeztessék. Erre leggyakrabban az APRV módot használják. Ez azért fontos, mert a Covid miatt a beteg légzőfelülete teljesen lecsökken, emiatt „agresszívebben” kell rásegíteni az oxigéncserére, ami eltér a normál, fiziológiás légzéstől. Ilyen esetben jó, ha a gép, amit használnak az orvosok, kíméletesen képes dolgozni."

Védőfelszerelést viselő orvos vizsgál egy lélegeztetőgépre kötött beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított intenzív osztályon a Szent László Kórházban 2020. április 22-én
©

Ez tehát az oka annak, hogy a kínai gyártmányú Crius V6-os gépeket kerülik az orvosok, amennyire csak lehetséges. Egy, lélegzetetőgépek forgalmazásával hosszú évek óta foglalkozó forrás a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy nem a zalaegerszegi kórház az egyetlen, ahol parkolópályára tették a kínai gépeket, mert nem bíznak meg bennük. Tényleg lehet, hogy csak amiatt nem, mert nem tudják azokat jól használni (hiszen nem ismerik őket), de a zalaegerszegi példa azt jelzi, hogy nem csak ezért kerülik ezeket.

Azt ugyanakkor minden forrásunk hangsúlyozta, hogy a lélegeztetésre szorult betegek ellátásában megoldhatatlan problémát nem jelentett ez az üzemzavar Zalaegerszegen, és tudomásunk szerint máshol sem. Az mindenesetre jól látható, hogy a kórház mellett az állam is szemérmesen kezeli ezt a jelenséget. Míg előbbi először elismerte a sajtónak, hogy gond van a gépekkel, amikor újra érdeklődtünk, már az operatív törzshöz irányítottak minket, mondván: ők nyilatkozhatnak ez ügyben. Az operatív törzsnek feltett kérdéseinkre viszont a külügyi tárcától kaptuk a cikkünk elején idézett, kioktató stílusú választ.

Kínából tavasszal körülbelül öt különböző típusú gép érkezett. Ezek közül a VG70 az egyedüli, aminek a neve nem teljesen ismeretlen a hazai piacon. A többi gépről - köztük a Zalagerszegen is használt Crius V6-ról – hiába kérdeztük az európai piacon korábban is jelen lévő forgalmazókat, semmit nem tudtak róluk. A külügy által beszerzett gépek szerződései között nem találtuk a Crius V6-ot, csak egy V6 néven futó gépet, ami akár lehet a Crius is. De az adatközlés annyira slendrián, hogy azt sem tudni, ebből a V6-ból mennyit vett a külügy. A homályt növeli, hogy hiába kérdeztük meg, az operatív törzs nem árulja el, a tavasszal behozott kínai gépekből összesen mennyit kaptak a vidéki kórházak, ahogy azt sem, milyen típusú készülékekről van szó.

Azt lehet mindössze tudni, hogy az első hullámban rohamtempóban, már-már pánikszerűen vásárolt be a külügy kínai lélegeztetőgépekből: 300 milliárd forintért 17 ezer gépet vettünk. Orbán Viktor miniszterelnök áprilisban még arról beszélt, hogy a legrosszabb forgatókönyvvel számolva a járvány csúcsán 7500-8000 lélegeztetőkészülék kellhet a betegek egyidejű kezelésére (akkor itthon 2560 darab volt). Az operatív törzs 10 ezer gép beszerzését javasolta, mire a kormány a biztonság kedvéért 16 ezerre kötött szerződést, hogy a nagy versenyben beérkezzen a szükséges mennyiség. Nem olcsón jutottunk ezekhez a gépekhez, de erre magyarázat lehet, hogy a világpiacon élet-halál harc folyt az egészségügyi eszközökért, sokszor a kínai gyártók háromszoros áron kínálták a termékeiket. Kérdés persze, hogy a szinte a semmiből felbukkanó közvetítő cégek mennyi pénzt szakítottak ezen az üzleten ebben a kaotikus időszakban.

Az, hogy kicsit túlvásárolta magát az állam, de most már óvatosabb, egy nemrég lezárult tender is igazolja. A második hullám idején mintha már az állam is rájött volna, hogy nem kötött túl jó üzletet a tavasszal a semmiből felbukkanó cégekkel. A BM Katasztrófavédelmi Főigazgatósága ősszel például közel félezer lélegeztetőgépet és más egészségügyi eszközöket, köztük infúziós pumpákat és betegőrző monitorokat akart vásárolni, de az erre kiírt tender sikertelen lett. Ekkor egy-egy lélegeztetőgépet darabonként negyvenezer, azaz összesen 19 millió euróért adta volna az egyik pályázó cég, a Celitron Medical Technologies Kft., csakhogy a pályázatban összesen 7,2 millió eurót szántak volna a gépekre. A Celitronon kívül egyébként csak két lélegeztetőgépeket kínáló cég indult a tenderen, mindketten Kínából hoztak volna be gépeket. Egyikük a Limitless Medical nevű társaság, amely tavasszal a Külgazdasági- és Külügyminisztérium megrendelésére már hozott be Kínából gépeket, összesen több mint 2,3 milliárdért. Ezúttal azonban az ő pályázataikat is érvénytelenítették, éppen azért, Kínából hozták volna be a gépeket.

Vezetőkép: A koronavírus-járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket rakodnak ki egy repülőgépből a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. április 24-én

Hozzászólások