Kis Zoltán virológus: A kínai vakcinával beoltottakról nem nagyon jeleztek komoly problémákat
Néhány mintában már itthon is megtalálták a koronavírus brit mutációját, de a szigorú lezárások a vírus terjedését is nehezítik - mondta a hvg.hu-nak adott interjúban Kis Zoltán virológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársa. Ő még nem hallott arról, hogy a kínai koronavírus-vakcina autoimmun folyamatot indítana el egy beoltott szervezetében, sőt szerinte a tesztek előjelei jók.
- Biztonságos egyszerre felvenni az influenza és a koronavírus elleni védőoltást?
- Nem várt felfedezést tettek magyar tudósok, amikor a Covid eredetét kutatták
- Áttörést érhettek el magyar kutatók: a daganatok ellen már használják, most újabb fegyver jöhet a súlyos Covid elleni harcban
hvg.hu: Az NNK laboratóriumában hány mintában mutatták ki eddig a koronavírus brit mutációját?
Kis Zoltán: Eddig hat mintában mutattuk ki, de ez a szám folyamatosan változik. A szegedi és pécsi laborban is vizsgálják a mintákat, illetve most került kereskedelmi forgalomba az a kit, amely képes jelezni a brit-dél-afrikai-brazil mutációk jelenlétét. Müller Cecília országos tiszti főorvos ezt a laborok figyelmébe ajánlotta, így valószínűleg a mutáció kimutatása felgyorsul.
hvg.hu: A dél-afrikai mutációnak látják nyomát?
K. Z.: Egyelőre nem.
hvg.hu: A pécsi virológusok a hétvégéig 5 mintában mutatták ki a brit mutációt, a fertőzötteknél nem volt utazási előzmény, vagyis itthon kapták el. Mit lehet tudni azokról, akiknél önök mutatták ki?
K. Z.: Ők mind jártak az Egyesült Királyságban, december végén, január elején jöttek haza. A mutáció szeptember közepén alakulhatott ki, ezért elkezdtük szisztematikusan végignézni a korábbi mintákat is, hogy kiderüljön, mikor bukkant fel Magyarországon. Ez egy hosszú folyamat, a friss mintákat részesítjük előnyben.
hvg.hu: Az eddigi adatok szerint ez a variáns 60-70 százalékkal gyorsabban terjed, mint a korábbi verzió, és a fiatalokat is jobban érinti. Ezt tapasztalják itthon is?
K. Z.: A terjedésre még korai mondani bármit, hiszen a szigorú intézkedések a vírus terjedését is nehezítik. Ha elkezdődik egy lazítás, és a vírus még itt van a háttérben, akkor lehet, hogy jobban terjed majd. De az angol laboreredmények alapján azt fogadjuk el alaphipotézisnek, hogy ez egy jobban fertőző variáns.
hvg.hu: Azok környezetében, akiknél megtalálták a brit mutációt, végeztek plusz ellenőrzést, hogy kiderüljön, mennyire fertőzött tovább?
K. Z.: Természetesen, az érintetteket értesítették a járványügyi hatóságok, elindult a járványügyi kivizsgálás. Jöttek is be minták, amiket elemzünk, egyelőre nincs meg az eredménye.
hvg.hu: Ebből lehet a harmadik hullám?
K. Z.: Ezt nehéz megmondani. Vannak olyan feltételezések, hogy igen, de ha felpörgetjük az oltásokat, akkor nem lesz esélye a vírusnak egy jelentős harmadik hullámot előidézni. Az elképzelhető, hogy ha elkezdünk lazítani, a vírus újra erőre kap. De lehet, hogy azt a második hullám kiterjesztéseként is felfoghatjuk.
hvg.hu: Milyen fázisban lehet lazítani?
K. Z.: Ezt inkább egy járványügyi szakértő tudja megmondani, de nyilván ha azt látjuk, hogy drasztikusan csökken az esetszám, kevesebb a halálozás és egyre nagyobb az átoltottság, biztosan megfontolják majd az óvatos lazítást. A járványügyi helyzetet folyamatosan nyomon kell követni, hogy ha szükséges, egyet vissza lehessen lépni.
hvg.hu: A kínai Sinopharm vakcináról elég nagy vita alakult ki, Duda Ernő virológus az elmúlt napokban többször is megszólalt a kínai oltóanyag ellen érvelve. Ön mennyire tartja biztonságosnak ezt a vakcinatípust, amely a teljes elölt kórokozót tartalmazza?
K. Z.: Az európai szabályok az egyik legszigorúbbak, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint, ha valamelyik vakcina – legyen az elölt kórokozós, mRns vagy fehérje alapú – megkapja az engedélyt, akkor azzal nincs probléma. A klinikai hármas fázisban sok embert beoltanak, hogy előjöjjenek a problémák, őket azután nyomon követik, hogy van-e bármilyen tünetük. Kínában és Indiában sokakat beoltottak már a kínai vakcinával, az oltással kapcsolatban nem nagyon jeleztek komoly problémákat.
hvg.hu: Duda Ernő a Válaszonline-nak azt mondta, a koronavírus sokkal inkább hasonlít a Zika-vírusra abban a tekintetben, hogy ez lopakodó vírus, és ő attól tart, hogy ez autoimmun folyamatokat indíthat el az ember szervezetében, és mellékhatás keletkezhet a vakcina miatt. Mennyire tartja elképzelhetőnek?
K. Z.: Eddig ilyenről nem hallottam, de az biztos, hogy a vírus nagyon sok meglepetéssel szolgált.
Azt tudjuk, hogy az állatkísérletek során a beoltott állatokat felülfertőzték rendes vad vírussal, és vizsgálták, hogy kialakul-e valamilyen, az oltásra visszavezethető káros immunfolyamat. Génmódosított egereken és makákókon is végeztek teszteket – a többek között a Pfizer, az Astra Zeneca és a kínai gyártó is –, és a beoltott, megfertőzött állatoknál nem jelentkeztek súlyosabb tünetek. Sőt, a majom tüdejébe alig került vírus, és semmilyen számottevő problémát nem okozott. Ez egy nagyon jó előjel.
hvg.hu: Arról mi a véleménye, hogy a kínai vakcina klinikai tesztelésének harmadik fázisáról nem tudni még részleteket az idősekkel kapcsolatban?
K. Z.: Úgy tudom, hogy a kísérletek alatt a hatóságok – akár az uniós, akár a magyar – kapcsolatban állnak a gyártókkal. Nem vagyok hatósági tag, de biztos vagyok benne, hogy van információáramlás, meg lennék lepve, ha a hatóságok nem kapnának részeredményeket a harmadik fázisból. A végleges eredményt csak a vizsgálat lezárulta után lehet elkészíteni, és biztos vagyok abban is, hogy ezeket megosztják majd, hiszen ez fontos.
hvg.hu: Mondta, hogy az európai szabályozás az egyik legszigorúbb, ugyanakkor nagyon erős a politikai nyomás, akár a magyar, akár más miniszterelnökök részéről, hogy pörgessék fel, gyorsítsák az eljárást. Ez nem mehet a szakmaiság rovására?
K. Z.: A hatóságoknál kristálytisztán le vannak írva a szabályok, azokat kell figyelembe venni. Ha megfelelt, rendben van, ha nem, akkor nincs engedély. Nehezen tudom elképzelni, hogy bármilyen politikai nyomás, sürgetés miatt a hatóság eltekintsen bizonyos papíroktól. Ezt nem engedheti meg magának. Politikai nyomással azt lehet inkább elérni, hogy a hatóság igyekezzen gyorsabban áttekinteni a dokumentumokat. Eddig nagyon lassú volt az engedélyeztetési folyamat, az Európai Gyógyszerügynökség is felismerte ezt, gyorsított rajta és folyamatában vizsgálja a beérkezett anyagokat.
hvg.hu: Lehetségesnek tartja, hogy azt mondja az OGYÉI a kínai vakcinára, hogy 18-59 éves kor között teljesen rendben van, a többit még nem tudjuk? Lehet, hogy kvázi részengedélyt kap?
K. Z.: Lehet, ezt is elképzelhetőnek tartom. Már az segítség, ha ezt kimondja az OGYÉI, mert ezt a korosztályt el lehet kezdeni vele oltani. Azzal a vakcinával pedig, amely idősebbek számára is minősítve van, majd őket oltják be. Ez döntés kérdése, de volt már arra példa, hogy korosztályra kapott engedélyt egy készítmény.
hvg.hu: Mi akadálya van annak, hogy a sikeres oltást kifejlesztő gyártók más országok vakcinagyártási kapacitását bevonják, hogy egyszerre több oltóanyagot lehessen előállítani?
K. Z.: Úgy tudom, hogy ezen dolgoznak a gyártók, a Pfizer és az Astra Zeneca is több gyártóhelyet használ, és az oroszok is többekkel felvették a kapcsolatot. Ehhez nem csak politikai akarat kell, hanem megfelelő technológia is, az új helyen mindent minősíteni kell, ami nem megy gyorsan. Egyszerű példával vegyünk egy hűtőt: a beméréshez használt szenzort is be kell mérni, hogy biztosak lehessünk benne, pontos eredményt mutat.
hvg.hu: Müller Cecília korábban azt mondta, egy éven belül jöhet a magyar vakcina, amely szintén elölt víruson fog alapulni. Mi lesz a különbség a kínai vakcinához képest?
K. Z.: Az igaz, hogy mindkettő elölt víruson alapul, de a gyártástechnológiában van különbség. Ezeket a részleteket a gyártók nem szokták megosztani egymással.
hvg.hu: Az mRns alapú vakcinát tartják a legmodernebbnek, miért nem ilyen technológiával próbálkoznak itthon?
K. Z.: Egy ilyen döntés nagymértékben függ a gyártástechnológiától, és az adott gyártó addigi tapasztalataitól.
Én egyébként a legmodernebb helyett azt mondanám, hogy ez a legújabb technológia. Az elölt vírust tartalmazó vakcina is működhet jobban, mint akár egy második generációs készítmény.
Ezt tapasztaltuk a madárinfluenzánál is: sok gyártó próbálkozott az akkor népszerűnek számító proteinvakcinával, ami nem működött. Az elölt víruson alapuló vakcina viszont igen, ezért is volt nagy érdeklődés a magyar oltóanyag iránt. A magyar cégnek ugyanis az influenzaoltás miatt ebben volt tapasztalata, ezért ilyet gyártott.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Egymillió adag jöhet belőle, de mit lehet egyáltalán tudni a kínai vakcináról?
Eddig körülbelül 20 millió embert oltottak be a világon a kínai Sinopharm oltóanyagával, amelyből Gulyás Gergely bejelentése szerint 1 millió dózis Magyarországra is érkezhet. Az elölt kórokozót tartalmazó oltóanyag a kínai hatóságok szerint 79 százalékos hatékonyságú, de problémát jelent, hogy a klinikai kísérletek dokumentációja egyáltalán nem elérhető. Egy dolog biztos: az OGYÉI engedélye nélkül semmilyen formában nem kerülhet forgalomba Magyarországon.
Hatásos? Drága? Titokzatos? Minden, amit az orosz Szputnyik V vakcináról tudni lehet
Modern technológián alapuló, jó hatékonyságú vakcina a Szputnyik V, a probléma az, hogy a 3-as fázisú klinikai kísérletek előzetes eredményeit még nem publikálták – röviden így lehetne összefoglalni, mit lehet tudni az orosz oltóanyagról, amelyből egymillió ember beoltására elegendő adagot vett a magyar kormány. A szerződések nem nyilvánosak, de becslések szerint 5,9 milliárd forintot fizethettünk értük, amit az orosz és a magyar fél is sikerként tud majd kommunikálni. A Szputnyikkal szembeni ellenérzés a lakosság körében nem csökkent, az Európai Unió viszont hajlik az engedélyezés felé.
