Nagyjából 5800 milliárd forintot kér a magyar kormány az Európai Unió járvány utáni válságkezelési alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból. A pénzért cserébe számos intézkedést ígért az Európai Bizottságnak, köztük korrupcióelleneseket is. A Transparency International Magyarország (TI) közleményben reagált a tervre, és kijelentette: a célok egy része releváns, a dokumentum viszont téves helyzetértékelésen alapul, illetve nem tartalmazza a valós problémákat.

Az Európa Tanács egyetlen korrupcióellenes ajánlását hajtotta végre a kormány, azt is csak részben

Sosem volt fontosabb Magyarországon az érthető és pontos tájékoztatás az Európai Unióról, mint most. Az EUrologus brüsszeli újságíró csapatának célja, hogy az Európai Unióval kapcsolatos hírekről és eseményekről közérthetően, pontosan és ha kell, kritikusan számoljon be, illetve elemzéseivel segítse az olvasót a tájékozódásban.

A Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv azt a látszatot kelti, hogy az ügyészség korrupció elleni tevékenységével kapcsolatban felvetődő kritikák orvoslására az informatikai fejlesztések a legalkalmasabbak – írja a TI, amely szerint azonban nem az informatikai megoldások hiánya akadályozta az ügyészséget a korrupció üldözésében. A korábbi jelentésekre hivatkozva úgy fogalmaztak:

nem a megindított eljárások minősége, hanem a feltételezett korrupció esetén a szükséges ügyészségi és bűnüldözői intézkedések, eljárások elmaradása, a meginduló eljárások esetén a vádemelés elmaradása, valamint a legfőbb ügyész leválthatatlansága az, ami sorozatos kritikát vált ki.

Azzal szemben is szkeptikus a szervezet, hogy a bírói függetlenség gazdasági kérdés lenne. A kormányzati dokumentim – írják – célként tűzi ki a bírói függetlenséget kockáztató tényezők feltárását, ellenben hallgat arról, hogy a kormányzat az elmúlt tizenegy évben változatos eszközökkel gyakorolt nyomást az igazságszolgáltatásra, és kezdte ki annak autonómiáját.

A terv szerintük nem foglalkozik az Országos Bírósági Hivatal elnökének ellenőrizetlen túlhatalmával, a bírói álláspályázatokat érintő súlyos kritikákkal és visszaélésekkel, az Országos Bírói Tanács állásfoglalásainak a sorozatos figyelmen kívül hagyásával, a bírók korábbi kényszernyugdíjazásával, a bíróságok egyes konkrét döntéseivel kapcsolatban tervszerűen végrehajtott kormányzati lejárató kampányokkal, a Kúria új elnökének megválasztásával és az újonnan létrehozott jogorvoslati eljárásokkal sem.

Megnéztük, mire megy el az a hatezer milliárd, amit a kormány az EU-tól kért a járvány utáni helyreállításra

Nagyjából hatezer milliárd forintot kér a magyar kormány az EU Helyreállítási Alapjából, a válságkezelésre szánt pénzek nagy részét az építőiparban költenék el, de az energetikával és digitális szolgáltatásokkal foglalkozó cégek is készülhetnek a pályázatokra, sőt, egy jelentős vasúti- és HÉV-kocsi-beszerzést is ebből a keretből finanszíroznának. De az orvosok fizetésemelésére is innen jutna pénz.

A közbeszerzések esetében a Transparency International szerint a kormány megfelelően nevesíti, és ezúttal el is ismeri az Európai Bizottság által évek óta felvetett problémákat, és egyetért azzal, hogy fő célként a verseny fokozását tűzték ki. Hozzátették azonban: a kormány fel sem veti, hogy a közbeszerzés területén tapasztalható alacsony versenyintenzitás alapvetően annak tudható be, hogy számos eljárás „testre szabottan” zajlik. Azt is felrótták a kormánynak, hogy a tervből kimaradt, hogy nincs hatékony és független ellenőrzési és jogorvoslati mechanizmus.

A helyreállítási terv a hálapénzt nevesíti mint kiemelt vesztegetési terület. A TI szerint fontos ennek a kivezetése, a pozitív kommunikációs kampány, ugyanakkor úgy látják, hogy a mindez még a megerősített rendőri fellépéssel együtt sem biztos, hogy elegendő lesz a jelenség felszámolásához. Ráadásul mindez nem lesz gyógyír az egészségügyi korrupció egyéb, például a beszerzések terén tapasztalható formáira, amelyeknek a terv még a létezését is csak közvetetten ismeri el – írják a közleményben.