A számok magukért beszélnek – mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádióban péntek reggel az oltási akcióhétről, amikor Nagy Katalin arról kérdezte, mennyire könyveli el sikeresnek a magyarországi oltókampányt, miközben nyugaton mindenhol zárnak az országok.

November 22. óta 800 ezer harmadik oltást adtak be, a maradékot pedig javarészt olyanok vették fel, akik korábban nem – ezt sikernek veszi a miniszterelnök. A 2,6 millió beadott oltással pedig vágtatunk – tette hozzá. Orbán szerint a legnagyobb ajándék, amit adhatunk egymásnak idén karácsonykor, az az oltás. A nyugati példákra visszakanyarodva egyébként Orbán azt mondta, Ausztriában azért kellett zárni, mert kisebb a kórházi kapacitás, míg Magyarországon ilyen probléma nincs, és mind technológiailag, mind embereket tekintve fel van készülve az egészségügy.

A miniszterelnök szerint a további sikerekhez a védettség fenntartása a kulcs: azt mondta,

a kormány mindenkit meg fog keresni személyesen a harmadik oltás miatt.

Azt ígérte, mindenkit értesíteni fognak digitálisan vagy levélben, ha eltelik 6 hónap a második oltása után, szerinte sokan azt hiszik, két vakcinával letudták a védekezést. Minden településre eljutnak majd, oltási akciónapokat szerveznek – tette hozzá az információt, amit Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentett be. Az oltásra nem hajlandó pedagógusok témája is előjött: a miniszterelnök szerint nem maradhatnak a gyerekek iskola nélkül, a tanárokat pedig külön megkérte, hogy vegyék fel az oltásukat, hogy a gyerekek is biztonságban legyenek.

Orbán Viktor nem akart állást foglalni a koronavírus omikron variánsával kapcsolatban, amikor arról kérdezte Nagy Katalin, nincs-e déjà vu érzése, hiszen egy éve épp a brit variánstól aggódtunk. A miniszterelnök követi a szakmai vitákat, és úgy látja, az első pár nap ijedtsége nagyobb volt a kelleténél, de egyetért abban, hogy jobb az óvatosság.

Ezután a „gyermekvédelmi” népszavazás került terítékre: a referendum országgyűlési elfogadásáról, illetve a nemzetközi szervezetek véleményéről kérdezték a miniszterelnököt, aki azt mondta,

nem szeretné, ha beleszólnának, hogy hogyan neveljük a gyerekeinket, a saját eszünk után kell menni.

Orbán fontosnak tartja, hogy a gyerekei magyarok legyenek, vigyék tovább a kultúránkat, és a továbbiakban is magyarok éljenek Magyarországon. Innentől kezdve senkinek nincs beleszólása, meg kell védeni az álláspontunkat – tette hozzá. Úgy látja, Nyugat-Európában van egy hullám, amely szerint nem a szülők kizárólagos feladata a gyermek (szexuális) nevelése, és az iskolákban „mindenféle ideákat” érvényesítenek, amellyel a szülő lehet, hogy nem ért egyet. Ez szerinte önmagában minősít minden szervezetet, amely kritizálja Magyarországot.

„Óriási nyomás alatt vagyunk a hosszabb távú jövőnk miatt, a gyermekeink lelkéért küzdünk.”

Orbán szerint ezért van szükség népszavazásra – pont úgy, ahogy a migráció miatt volt egykor.

Amikor Nagy Katalin (a beszélgetés legszórakoztatóbb részén) azzal szembesítette a miniszterelnököt, hogy „az ellenzék szerint a magyar óvodások nem akarnak nemet váltani”, Orbán meglepetten annyit válaszolt:

mert tiltja a törvény.

A miniszterelnök szerint viszont a nyomás, hogy ezt változtassuk meg, óriási, és ha olyan bagatell ügy lenne, mint aminek az ellenzék beállítja, az EU nem zsarolna miatta. A 2022-es választásokon Orbán szerint olyan kormányt akar Brüsszel, amely mindenre azt mondja, hogy „jawohl”.

Annak apropóján, hogy az EU Bíróság főtanácsnoka elutasítaná a magyarok keresetét a jogállamisági ügyben, és így elindulhatna Magyarországgal (és Lengyelországgal) szemben az EU-s forrásokat jogállami okokból lassító Uniós mechanizmus, Orbán azt mondta:

„zsarolnak bennünket, de ami jár, az jár”.

Szerinte azzal, hogy integrálódtunk az EU-s gazdaságba, mindenre jogosultak vagyunk. Ezt a vitát meg fogjuk nyerni, a pénzeinket megszerezzük, ki kell tartani – tette hozzá.

A beszélgetés utolsó témája az energiaválság volt. Az alacsonyan tartott energiaárakról azt mondta a miniszterelnök,

a veszteségeket az energiaszolgáltatóknak kell állnia, mivel ennek többszörösen megkeresték már a profitját.

A lakossági rezsicsökkentés mellett a kisvállalkozóknak elérhető alacsonyabb rezsiárról is beszélt, amely akkor érvényes, ha valaki még nem kötött hosszabb távú energiaszerződést, nem alkalmaz 10 főnél többet, és nem haladja meg a 4 milliárd forintot az éves bevétele. Ennek költségei vannak – ezt nemcsak nemzetközi cégeknek, hanem magyar vállalatoknak (mint például az MVM) is le kell nyelniük, tette hozzá.

Orbán Viktor ezután európai nagyvárosok, Magyarországhoz képest többszörös energiaárait hozta fel példaként, jóllehet, az emberek keresetét nem vetette össze az országok között. Szerinte a baloldal azt szeretné, ha az emberek többet fizetnének, míg a nemzeti kormány azt, ha kevesebbet – erről szól az energiavita.