Már íródik a lezáró jelentés, néhány hét és elkészül”

– válaszolta a hvg.hu-nak Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, miután arról kérdeztünk, hogy több határidő-módosítás után mikor fejezi be a Pegasus-ügy még augusztusban kezdett vizsgálatát.

Legutóbb egy hónapja, december elején érdeklődtünk Péterfalvinál, akkor a NAIH elnöke arra hivatkozott, hogy az Amnesty International miatt nem tudja lezárni az ügyet, mert a jogvédő szervezet nem adja át neki a 300 tételes telefonlistát, amely a vélhetően kémprogrammal figyelt, vagy megfigyelésre kijelölt számokat tartalmazza.

Péterfalvi az Amnestyt hibáztatja, amiért nem készült el a Pegasus-jelentéssel

Minden megvan a NAIH elnöke szerint ahhoz, hogy lezárja a Pegasus-ügyben a vizsgálatát, már csak az Amnesty Internationalre vár. Ők szerinte nem együttműködők, a jogvédő szervezet ezt visszautasítja. Péterfalvi Attila a 300 tételes telefonszámlistát szeretné látni, hogy egyenként utánajárjon a megfigyelések jogszerűségének. Azt is mondta, kétféle jelentést készít, és a nyilvános, rövidebb változatban nem sok konkrétum lesz.

A botrányban ugyanis újabb és újabb telefonszámok és hozzájuk tartozó nevek kerültek elő, alátámasztva a gyanút, hogy a Pegasust nemcsak eredeti céljára – terroristák és bűnözők lehallgatására – használhatták, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek, fideszes gazdasági potentátok megfigyelésére is bevethették, sőt Áder János testőreit is célba vették vele. Erre utalt Péterfalvi is, amikor most a hvg.hu-nak azt mondta: folyamatosan jelennek meg újabb számok, “azokat is bevonjuk a vizsgálatba”.

Forró nyár a Pegasusszal - 2021 krónikája: Magyarország, 3. rész

A kémszoftver miatt kirobbant botrány utóélete sem tudta elterelni a figyelmet a kormány hadakozásáról a Norvég Alappal, Budapest csuklóztatásáról és arról, hogy a kormányfő lánya családjával Marbellára költözött. Volt olimpia, vadászati kiállítás és Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus. Az év harmadik negyedévében elmaradt az uborkaszezon.

De mivel nem lehet a végtelenségig várni az újabb fejleményeket, arra voltunk kíváncsiak, Péterfalvi megfogadta-e az Amnesty Magyarország tanácsát, hogy mivel ők nem adatkezelők, és nincs meg nekik a telefonlista, érdeklődjön inkább az Amnesty nemzetközi, londoni központjánál.

Péterfalvi Attila NAIH-elnök szerint már csak hetek kérdése és lezárja a jelentést

MTI / Bruzák Noémi

Péterfalvi azt mondta: nekik is írt e-mailt, és kérte a listát, de még csak választ sem kapott. Úgy fogalmazott:

Mégiscsak furcsa, hogy nem is válaszoltak, nem segítik egy független hatóság vizsgálatát, és bárkitől információt kérek, úgy látszik, senkinek nem érdeke ez, pedig nem az érdekel, honnét van a lista.”

A hvg.hu megtudta: az Amnesty londoni központjából még valóban nem válaszoltak Péterfalvi levelére (amelyben amúgy válaszadási határidőt nem szabott a NAIH-elnök), de hamarosan megteszik.

5 dolog, amit az év legnagyobb botrányából, a Pegasus-ügyből tanultunk

Az év legnagyobb közéleti-politikai botránya kétségkívül az izraeli Pegasus kémszoftver körül robbant ki - nemcsak Magyarországon. Összeszedtük az 5 legfontosabb tanulságot.

Azt a NAIH-elnök is elismerte, hogy nincs jogi szankcionálási lehetőség a kezében, majd arra a felvetésre, hogy miért nem zárja le akkor a vizsgálatát a tételes telefonlista nélkül is, hiszen az adatvédelmi szempontok szerinti jogszerűség vizsgálata talán enélkül is elvégezhető, azt válaszolta:

A munka halad ettől függetlenül, még néhány hét és elkészül a jelentés nyilvános része.

Kétféle jelentés készül ugyanis: egy, a közvélemény számára is megismerhető nyilvános és egy minősített adatokat is tartalmazó nem nyilvános változat. A Pegasus-ügy részleteinek jelentős része ugyanis titkos, vagyis minősített adat, ezek pedig nem hozhatók nyilvánosságra a hatóság jelentésében sem.

A hvg.hu kérdésére most Péterfalvi azt mondta: az alapvetéseket, főbb megállapításokat, a jogszabályi környezetet és az annak való megfelelőséget taglaló nyilvános rész lesz talán százoldalas is. Az érdekesebb, nem nyilvános részből viszont semmit nem lehet közzétenni – erősítette meg a NAIH-elnök, aki azt is elárulta:

az ügynek nem volt olyan titkos részlete, adata, amit feloldottak volna a titkosítás alól, hogy bekerülhessen a nyilvános jelentésbe.

A Pegasus-üggyel Orbán Viktor miniszterelnököt először tavaly decemberben szembesítették az újságírók, később pedig az év végi kormányinfón a hvg.hu azt is megkérdezte tőle, nem akarják-e a tisztánlátás érdekében feloldani az ügy részleteinek titkosítását, de a miniszterelnök csak azt ismételte, amit korábban Pintér Sándor belügyminiszter is mondott: minden megfigyelés törvényesen zajlott.

Marabu

Orbán kérdésünkre azt is elárulta, beszélt ugyan a témáról Pintér Sándor belügyminiszterrel, ám ő a titkosítás feloldására nem kérte, és nem is fogja kérni a miniszterét, mert "nem ez a kormány működési rendje".

Ezek után a hvg.hu a Belügyminisztériumhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a Pegasus-ügy anyagai egyáltalán mennyi időre vannak titkosítva – az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának témába vágó ülésein elhangzottakat rögtön 2050-ig titkosították –, illetve arra is kíváncsiak voltunk, kezdeményezi-e Pintér Sándor belügyminiszter az ügy minősítésének feloldását.

A cél, hogy ne így nézzen ki a Péterfalvi-jelentés, ezért lesz egy nyilvános változata is

hvg.hu

A Belügyminisztérium válasza szerint "titkos információgyűjtési és adatszerzési szolgáltatás iratainak minősítésére a nemzetbiztonsági és a bűnüldöző szervek jogosultak, ahogy a minősítés felülvizsgálatára, a minősítés megszüntetésére is – a titokgazdák ezek a szervek". Hozzátették: az ebben a körben végzett tevékenység jogszerűségéről – mások mellett – az Országgyűlés illetékes két bizottsága számos alkalommal meggyőződött, és a tárca szerint

nem ismert olyan aggály, amit el kellene oszlatni.

A tárca szerint már csak azért sem indokolt a titkosítás feloldása, mert "a minősített adatok nyilvános ismertetése az ország hírszerzési, kémelhárítási és bűnfelderítési képességeit csökkentené". Kérdésünkre ugyanakkor megnyugtatásul közölték, hogy a NAIH vizsgálatát "a Belügyminisztérium és irányított szervei – ahogy korábban, úgy jelenleg is – a jogszabályi keretek között támogatják, a Belügyminisztérium nem lát olyan okot, amely érdemi jelentés elkészítését akadályozná".