Káosz volt a magyarországi kórházakban a koronavírus-járvány berobbanásakor, az irányítás teljesen kicsúszott a Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének kezéből. A helyzeten a rendvédelmisek, a honvédség egységeinek bevetésével próbált úrrá lenni a negyedik Orbán-kormány. Az egyik budapesti kórház kapujában tavaly például a Ferencváros egykori labdarúgója, a kilencvenes években aktív Keller József fogadta honvédségi egyenruhában a vírus elleni oltásra érkezőket.

Akkor ez még átmeneti állapotnak tűnt, de jobb megbarátkozni a gondolattal, hogy ebből nemhogy visszarendeződés nem lesz, de minden abba az irányba mutat, hogy az egészségügyben véglegesen eluralkodik a rendfenntartói szemlélet. A területet ugyanis Pintér Sándor belügyminiszter örökölte meg a kimúlásra ítélt Emmitől, az alap- és középszintű oktatással – korszerű nevén: közneveléssel – egyetemben.

Nyilván az induló kormányzati ciklus egyik legmesszebb vezető kérdése, hogy mihez kezd a „rendőrminiszter” az eddigi kormányok alatt stabilan kudarcra ítélt két ágazattal. Az egyik olvasatban az átcsoportosításuk azt üzeni, hogy az oktatás és az egészségügy véglegesen a kispadra került. A megengedőbb verzió szerint Orbánék nem találtak olyan belülről érkező menedzsert, aki valamelyest függetleníteni tudja magát az ágazati lobbistáktól, és még a szükséges képességekkel is rendelkezik a halaszthatatlan beavatkozásokhoz.

E feltételeknek Pintér éppenséggel megfelelhet – mondják az egészségügyi ágazat HVG által megkérdezett közép- és felső szintű szereplői. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint az egészségügy bárhol máshol jobb helyen lesz, mint Kásler alatt volt. Nagy egyetértés volt köztük abban is, hogy a „miniszteri kínálatból” még Pintér lehet a legjobb gazdája az ágazatnak.

Elemzésünket az egészségügy és az oktatás jövőjéről elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.

HVG