Megkezdődik a Fővárosi Törvényszéken az a közérdekű adat kiadása iránti per, amit a hvg.hu indított annak érdekében, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő jelentős döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.

Az Operatív Törzs 159 ülést tartott csaknem 2 év alatt – az ott történtekről részleteket nem tudni

A hvg.hu 2021. november végén fordult közérdekű adatigényléssel az operatív törzshöz, amely végül 45 nappal később, január 10-én válaszolt, és mindössze annyit árult el, hogy a Pintér Sándor belügyminiszter vezetésével működő, gyakran Orbán Viktor részvételével ülésezett testület a létrehozása, 2020. január 31-e, és az adaigénylés időpontja, 2021. november 25-e között összesen 159 ülést tartott. Megtagadták viszont az adatigénylésben kért lényegi információk kiadását.

Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok, és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”

– ezt válaszolta Lakatos Tibor rendőr dandártábornok, az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője a hvg.hu adatigénylésére, melyben lapunk az operatív törzs eddigi összes üléséről készült jegyzőkönyv vagy feljegyzés, jelentés kiadását kérte. A dokumentumok kiadását megtagadó döntés indoklása az információszabadságról szóló törvény azon gumiparagrafusára hivatkozik, miszerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat tíz évig nem nyilvános.

Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Ugyanakkor a törvény szerint az ilyen adatok megismerését is engedélyezheti az adatkezelő szerv vezetője az ehhez „fűződő közérdek súlyának mérlegelésével”. A mérlegelés nyomán az adatok kiadását az illetékes vezető – valószínűleg az operatív törzset hivatalosan vezető Pintér Sándor belügyminiszter – csak akkor tagadhatja meg, „ha az adat további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné”.

A hvg.hu ezt, az adatkiadást megtagadó döntést támadta meg a bíróságon. Jogi képviselőnk, Nehéz-Posony Kata – a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet támogatása mellett – megindított jogi eljárásban azt kérte a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott keresetben, hogy a bíróság kötelezze az alperes operatív törzset az adatigénylésben érintett, de megtagadott adatok kiadására is. A felperesi kereset szerint ugyanis:

• Az adatok kiadásának megtagadásánál az adatkezelő operatív törzs nem hivatkozott olyan konkrét körülményekre, amelyek alátámasztanák az állítást, miszerint a döntéselőkészítő anyagok további jövőbeli döntés előkészítését is szolgálják, vagy azt, hogy ezek nyilvánosságra hozása a közfeladatot ellátó szerv külső befolyástól mentes munkáját, álláspontjának szabad kifejtését veszélyeztetné
• Az alperes ráadásul úgy tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hogy nem jelölte meg azt, pontosan milyen további jövőbeli döntést készítenek elő az igényelt adatok, és nem indokolta meg azt sem, hogy milyen közérdek és mekkora súllyal írta felül az igényelt adatok megismerhetőségét
• Az operatív törzs az adatkiadás megtagadása során nem végezte el a törvény által előírt egyedi mérlegelést annak érdekében, hogy vizsgálja: az adatok nyilvánosságához vagy a nyilvánosság korlátozásához fűződő közérdek az erősebb
• Ráadásul egy dokumentum egésze nem minősíthető döntés megalapozásául szolgáló iratnak, csak az abban szereplő egyes adatok, vagyis nem maga a dokumentum minősül döntést előkészítőnek, hanem az abban szereplő adatok
• Az operatív törzs a járványügyi intézkedések döntő részében csak javaslatot tesz, nem ő a döntéshozó, azaz nem befolyásolhatja, nem veszélyeztetheti a döntés meghozatalát annak ellenőrzése, hogy az üléseken mi alapján, mennyire indokolt és észszerű javaslatokat tettek
• Az operatív törzs saját hatáskörben meghozott döntéseit sem befolyásolhatja már a nyilvánosság kontrollja, hiszen csak ideiglenes intézkedésekről volt szó: azok a döntések, amelyet a kért információk megalapoztak, már megszülettek

Müller Cecília országos tisztifőorvos tartja általában a tájékoztatókat az ülések után

MTVA

A közérdekű adat kiadása iránti perben a felperes hvg.hu álláspontja az, hogy a nyilvánosságnak közvetlen és vitathatatlan érdeke fűződik ahhoz, hogy a világjárvánnyal összefüggésben hozott döntések indokoltságát megismerje. Ezek a döntések közvetlen hatással voltak/vannak nemcsak az egészségügyi ellátásra, hanem a munkavégzésre, az egzisztenciális ellehetetlenülésre, a társas kapcsolatok alakulására, tanulási nehézségekre, és pszichés állapotok alakulására – vagyis

az élet minden területére hatást gyakorló döntésekről van szó.

Tudnia kell a társadalomnak, hogy egy világjárvánnyal összefüggésben mely intézkedésekre pontosan milyen adatok alapján volt szükség, és azt is, hogy a döntéshozó és döntéselőkészítő testület a rá ruházott hatalommal szakmailag megalapozottan és észszerűen tette meg a javaslatait, vagy hozta meg a döntéseit – indokoljuk továbbá keresetünket a bíróság előtt.

Gulyás az operatív törzsnél titkolt adatokról: elég, ha a döntések végül ismertek

Nem változik az a gyakorlat, hogy az operatív törzs üléseinek anyagai 10 évig nem nyilvánosak, de a végleges döntések igen – jelentette ki Gulyás Gergely a kormányinfón.

A hvg.hu perindítási kérelmére válaszul az operatív törzs 2022. április 8-án ellenkérelmet nyújtott be a bírósághoz, és ebben egy eddig nem ismert elemre, nem közölt tényre hivatkozott, mint ami a szervezet szerint indokolja az adatok kiadásának megtagadását. Az ellenkérelemben ugyanis már nemcsak a kért adatok „döntéselőkészítő” jellegére hivatkoznak, hanem arra is, hogy a kért jegyzőkönyvek minősített adatok, „Bizalmas” megjelölésűek.

Minősített adatnak az számít, amit a törvény szerint 10–30 évre, a megfelelő törvényi feltételek fennállása alapján formálisan is titkosítanak – a “Bizalmas” megjelölés esetén akár 20 évre.

Az, hogy az operatív törzs az adatkiadást részben megtagadó januári válaszában a minősített adatra egyáltalán nem hivatkozott, felveti a gyanút, hogy csak később történt meg az adatok minősítése. Indokolt továbbá vizsgálni, hogy a minősítés törvényi feltételei fennállnak-e, a hvg.hu ugyanis ezt vitatja. Ezért szükséges a bírósági eljárásban az iratok minősítésének megállapítása, továbbá indokolt lehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) bevonása egy titokfelügyeleti eljárás keretében annak vizsgálatára, jogszerű volt-e a minősítés. A május 24-ére kitűzött első bírósági tárgyalás azonban elmaradt az operatív törzs ügyvédjének halasztási kérelme miatt.