Október 18-án lesz a következő tárgyalás abban a perben, amit a HVG indított még a nyár elején, kérve a bíróságot, hogy kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta arra hivatkozva, hogy a dokumentumok szerinte még mindig döntés-előkészítő iratok.

Ezt a folyamatban lévő bírósági eljárást akadályozza a kormány egy friss rendeletével, amit nevezhetnénk akár Lex HVG-nek is, hiszen egyértelműen erre a konkrét esetre szabták azt, ráadásul visszamenőleges hatályú szabályt, amely hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben, majd még aznap 23 órakor hatályba is lépett.

Lapunk azért fordult bírósághoz, hogy a közvélemény megismerhesse, milyen adatok, elemzések alapján, milyen szempontokat mérlegelve hozott magyarok millióit, vállalkozások százezreit, továbbá az államigazgatás és a gazdaság szereplőit érintő döntéseket, korlátozásokat a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs a testület működésének csaknem 2 éve alatt.

Pereljük az operatív törzset a ki nem adott jegyzőkönyvek miatt, amelyeket közben titkosítottak

Bírósághoz fordult a hvg.hu, kérve, hogy a Fővárosi Törvényszék kötelezze az operatív törzset a koronavírus-járvány ideje alatt tartott ülései jegyzőkönyveinek kiadására, miután a szervezet előzőleg közérdekű adatigénylésünkre ezt megtagadta. Kiderült, hogy közben az iratokat még a per kezdete előtt titkosíthatták.

Furcsa módon az ukrajnai háború miatt május végén kihirdetett háborús veszélyhelyzet adta felhatalmazásra hivatkozva változtatott a szabályokon a kormány, holott a háborúnak és az emiatti veszélyhelyzetnek nyilvánvalóan semmi köze a perben érintett, 2020. január 31-e, és 2021. november 25-e közötti 159 ülés jegyzőkönyveihez.

A kormányrendelet szerint úgy változtatták meg az eddigi szabályozást, hogy “a háborús veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet során létrehozott Operatív Törzs feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat – így különösen az Operatív Törzs döntését előkészítő jegyzetben, feljegyzésben, beszámolóban, jelentésben, jegyzőkönyvben rögzített ilyen adat – nem nyilvános”.

Tíz évre „titkosítják" az operatív törzs minden döntését és dokumentumát

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz, illetve javasol a kormánynak a csaknem két éve működő operatív törzs, ám az, hogy mit mérlegel és mi alapján dönt a testület, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak.

Vagyis a változtatás révén már arra sem kell hivatkoznia az operatív törzsnek, hogy a HVG által kikért adatokat azért nem adja ki, mert döntés-előkészítő adatnak számítanak – éppen ezt vitatjuk egyébként a bírósági eljárásban –, hanem elég a friss kormányhatározatra mutatni, hogy az alapján bármilyen operatív törzses adat alapból nem nyilvános. Ráadásul, hogy még egyértelműbb legyen, mi ellen irányult a változtatás, a kormányrendelet rögzíti:

az ilyen iratokat közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban az ügy irataihoz nem szabad csatolni, másolat sem készülhet, továbbá az új szabály „rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell”.

A HVG minden további törvényes lehetőséget ki kíván meríteni annak érdekében, hogy a láthatóan konkrét ügyre szabott, egy folyamatban lévő bírósági eljárást blokkoló kormánydöntés ellenére a nyilvánosság megtudhassa: egy világjárvány közepén mi alapján és miként döntöttek az illetékes szervek az emberek millióinak életét befolyásoló kérdésekről.

A kormányrendelet abból a szempontból is érdekes, hogy nemcsak a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs döntéseire, hanem bármilyen veszélyhelyzet idején működő akármelyik operatív törzs minden döntésére alkalmazni kell, tehát a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva létrehozott operatív törzsére is, sőt az energia-veszélyhelyzeti operatív törzsére is.

Arról, hogy hányféle operatív törzset és milyen céllal hoztak létre az elmúlt években, itt írtunk bővebben:

Így lett Magyarország államformája operatív törzsközösség

Augusztus 20-tól és az energia-veszélyhelyzettől a pápalátogatáson és a koronavíruson át az aszályig és vadászati kiállításig az Orbán-kormány válasza egy és ugyanaz: kell egy operatív törzs, de legalábbis egy akciócsoport. Igaz, hogy egy részük teljesen haszontalan, de legalább a cselekvő kormányzat látszatát keltik, még ha tevékenységük a legritkábban transzparens.