800 ezer forint – mindent összevetve körülbelül ennyit kellett fizetnie Mariannának egy budapesti állami klinikán, hogy lombikkezelésen vehessen részt. Marianna annak a több száz nőnek – és párnak – az egyike, akik valamilyen ok miatt már kiestek az állami támogatásból. Magyarországon 2020. január elseje óta nemcsak a meddőségi kezelések, hanem az ahhoz szükséges gyógyszerek, hormoninjekciók is szinte teljesen ingyenesek, de csak azoknak, akik még nincsenek túl 5 próbálkozáson, vagy nem múltak el 45 évesek.

Marianna és párja az első kategóriába esett, ők már öt embrióbeültetésen is túlvannak, de eddig nem jártak sikerrel. Korábban még úgy gondolták, hogy a magánegészségügyben próbálkoznak tovább, kihasználva a rövidebb várakozási időt, és a szerintük „emberségesebb” hozzáállást. A magánklinikák betiltása óta azonban ettől is elestek. Annál nagyobb volt a meglepetésük, amikor kezelőorvosuk arról tájékoztatta őket, hogy nyugodtan maradhatnak az állami rendszerben – feltéve, ha fizetnek.

Hasonlóan járt Zsuzsa, aki nem az öt lehetőség kihasználása, hanem életkora miatt kényszerült a fizetős lombikra. Egy másik magyarországi klinikán neki már lényegesen többet, mindennel együtt körülbelül másfél millió forintot kellett fizetnie, hogy részt vehessen a lombikprogramban. Ha csak az árakat nézzük, körülbelül ugyanennyibe került volna számára a kezelés egy jóhírű csehországi klinikán is, de így legalább a beavatkozáshoz szükséges utazást megúszta. Az már más kérdés, hogy

emiatt több olyan vizsgálattól is elesett, amit csak külföldön végeznek el.

Profitorientált?

Az, hogy a meddőségi magánklinikák beszántása után az állami intézményekben is lesz lehetőség fizetős lombikra, eddig sem volt titok. A hvg.hu kérdésére korábban Gulyás Gergely is megerősítette, hogy a kormány hamarosan kidolgozza a részleteket, de pontos tájékoztatást azóta sem adtak.

AFP

Lapunk kérdésére az Országos Kórházi Főigazgatóság – és az azon belül január óta működő Humánreprodukciós Igazgatóság – most mégis azt válaszolta, hogy a lehetőség „mindig is” adott volt azoknak a pároknak, akikre nem vonatkozik az ingyenesség.

Mint írták, a kezelés pontos árait a költségek határozzák meg, ami

a kezelés típusától függően körülbelül 250-800 ezer forintos nagyságrendet jelent.

Ez véleményük szerint a térségben még mindig a legalacsonyabb ár, vagyis olcsóbb, mintha külföldi magánklinikákra mennének a párok. Fontos ugyanakkor, hogy a 12 magyarországi állami klinika árai nem azonosak, de hogy mi alapján és mennyiben különböznek, azt nem árulták el. Az így befizetett pénzt pedig teljes egészében az eljárást végző állami intézmény kapja.

A fizetős állami lombik lehetősége abból a szempontból mindenképpen szerencsés, hogy így azok is részt vehetnek benne, akiknek az új szabályok szerint már csak a külföld maradt volna az egyetlen opció. Hogy ők pontosan hányan vannak, arról nincsenek statisztikák. Az viszont biztos, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tájékoztatása szerint ha az öt tb-s próbálkozás valamelyikéből akár csak egy baba is születik, rögtön ugrik a számláló, és további négy teljes beavatkozás vehető igénybe az Egészségbiztosítási Alap terhére.

A gyakorlat abból a szempontból meglepő, hogy a kormány korábban azt éreztette, a magán meddőségi centrumok esetében a profitorientált működés hátrányt jelent. Gulyás Gergely olyan, később alá nem támasztott utalásokat tett, amely szerint a magáncentrumokban haszonszerzés érdekében húzták el a beavatkozások idejét. Aztán később Vesztergom Dóra, az állami meddőségkezelési rendszerért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője a Mandinernek adott interjúban arról beszélt, hogy „a korábbi nagyrészt profitorientált rendszer vizsgálata” nem az ő feladatuk. Erre nyílt levélben támadta őt Kaáli Géza professzor (akinek meddőségi klinikáját 2019-ben államosította a kormány), Vesztergom szemére vetve, hogy a nő magánrendelőjében az árlista szerint egy komplett női és férfi meddőségi kivizsgálásért közel 200 ezer forintot kell fizetni egy meddő párnak. Kaáli szerint ez azt bizonyítja, hogy „újra megindult az átjárás a nemzetstratégiai fontosságú finanszírozott meddőségi kezelések és a fizetős magánellátás között”, ami véleménye szerint nemcsak ellentétes a kormányzati szándékkal, hanem szakmailag is kifogásolható.

Nincs választás

Bár az „államilag fizetős” lombikot egyre többen veszik igénybe, sokan közülük diszkriminációra panaszkodnak, valamint arra, hogy ugyanezért a pénzért szívesebben választották volna a magánklinikákat, ahol korábbi tapasztalataik szerint több odafigyelést kaptak, és a várólista is lényegesen rövidebb volt.

Az állami klinikákon ugyanis semmilyen plusz szolgáltatás nem jár az esetenként milliós árért, csak az, hogy egyáltalán elvégzik a beavatkozást. Eközben az intézmények olyannyira túlterheltek, előfordul, hogy az arra az évre meghirdetett szabad időpontok már május végére elfogynak, a rendelőkben gyakori a többórás várakozás, az orvosok pedig sokszor csak 5-10 percet tudnak a páciensekkel tölteni.

Éppen ezért voltak népszerűek a magánklinikák, ahol ráadásul rengeteg olyan ellátás elérhető, ami Magyarországon tiltott, ilyen például a petesejtdonáció, az embriók beültetés előtti genetikai vizsgálata, vagy akár a béranyaság. Emellett idősebb nők is igénybe vehetik a programot (bár tény, hogy a legtöbbjük ezt donor petesejttel teszi), míg itthon a kezeléseket még pénzért sem lehet a végtelenségig húzni. Az OKFŐ szerint 45 év feletti nőnél még fizetősen is csak akkor végzik el a beavatkozást, ha az elvégzett vizsgálatok és a laboreredmények alapján van lehetőség a sikerre.

„Fontos, hogy a páciensnek ne legyenek irreális elvárásai a kezelését illetően, illetve arról megfelelően tájékoztatva legyen, mivel 45 év feletti hölgyek esetében átlagosan 0,6% egy kezelés sikerességének aránya saját ivarsejtből” – tették hozzá.

Lesz még változás

A kormány eddig sem csinált titkot abból, hogy gyökeresen meg akarja változtatni a meddőségi kezelések rendszerét Magyarországon. Ennek részeként Vesztergom Dóra szerint nyilvánosságra fogják például hozni, hogy egyes intézetek milyen eredményekkel dolgoznak – ami, ha így lesz, akár még egészséges versenyhelyzetet is teremthet.

Elismerte azt is, hogy a most működő 12 állami meddőségi klinikának rossz a területi eloszlása, ezen is javítani akarnak. Arról viszont egyelőre nincs szó, hogy további intézményeket nyissanak.

Petesejt mesterséges megtermékenyítése laboratóriumban

AFP

Emellett arról is beszélt, hogy elő kell segíteni a társadalom termékenységtudatát, ösztönözve az életkor szerinti ideális gyermekvállalást, de ennek felelősségét nem csak a nőkre hárítaná. Vesztergom szerint ugyanis az egyre gyakoribb meddőségi problémák hátterében az életkor mellett ugyanúgy ott vannak a környezeti faktorok, az egészségtelen életmód, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a testtömegproblémák, valamint a szexuális úton terjedő betegségek is.

Továbbá az sem lebecsülhető, hogy úgy Magyarországon, mint az egész világon nagymértékben nőtt a férfieredetű nemzőképességi zavar: korábban nőknél fordult elő nagyobb számban meddőség, mostanra ez az arány 50-50 százalékra módosult.