Tetszett a cikk?

Hónapok óta tüntetnek a tervezet ellen a diákok és a tanárok is. Ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor a fenntartó belenézhet a tanárok munkahelyi számítógépébe, táblagépébe, de akár telefonjába is. Visszahozzák a fegyelmi eljárásokat az oktatásba, és jön a teljesítményalapú bérezés is – viszont automatikus béremelést a tanároknak nem jelent a törvény elfogadása sem, azt a kormány még mindig Brüsszeltől várja.

Az Országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet

– közölte a Belügyminisztérium kedden. A törvény ellen hónapok óta tüntetnek a tanárok, diákok, szülők és támogatóik, a tüntetések pedig többször erőszakba is fulladtak: a tüntetők és a rendőrök összecsaptak, a rendőrök pedig könnygázzal oszlatták a tüntetőket, többet közülük be is vittek.

A belügy most azt írja, hogy „több hónapos, átfogó egyeztetést követően” nyújtják be kedden a törvény tervezetét. „A törvényjavaslat megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését” – írják.

 

Még a fideszesek táborát is erősen megosztja a kordonbontó diákok elleni rendőri fellépés

A kormánypárti válaszadók 16 százaléka ugyanakkor nem is hallott arról, hogy tüntető diákokat oszlattak könnygázzal a rendőrök. Általánosságban elmondható, hogy a társadalom többsége nem ért egyet a kordonbontó diákok könnygázzal való oszlatásával, sőt még a kormánypárti szavazókat is mélyen megosztja a kérdés - derül ki a Publicus Intézet legfrissebb kutatásából, amit a szemlézett.

A közleményből a kötelező baloldalazás sem maradhatott ki: „a tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek” – írták.

A státusztörvényként emlegetett törvény tervezetét a belügy március másodikán tette közzé társadalmi egyeztetésre, állításuk szerint összesen húsz alkalommal egyeztettek a szakmai és az érdekképviseleti szervezetekkel és az országgyűlési ellenzéki pártokkal is, a szakszervezetek szerint azonban a törvénytervezet még így is nagyon távol van attól, hogy a pedagógusok számára valóban elfogadható legyen. „Az egyeztetés során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk” – áll a közleményben.

A baloldal szurkálását pedig nem tudták egy bekezdésbe sűríteni: azt írták, hogy a törvénytervezetet „a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték”. Külön írtak arról az egyeztetésről, amire a Pintér Sándor vezette tárca meghívta az ellenzéki pártokat is: erre szerintük a pártok azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”. Lapunkhoz eljutott az egyeztetés hangfelvétele is, azon ilyen mondat nem hangzott el, viszont itt írtunk róla bővebben:

Rendőrökkel, honvédekkel példálózott Pintér a státusztörvényről szóló szerdai egyeztetésen

Leült az ellenzéki pártokkal, de a szakértőiket nem engedte megszólalni a belügyminiszter. Igaz, az ellenzék sem tudott újdonságokat mondani neki. Egyre erősödik a tanárok, diákok, szülők tiltakozása, miután az oktatási kormányzat drasztikus lépésekkel próbálja megtörni a jogaikért kiálló pedagógusok ellenállását. Az iskolai akciók összérnek, a mozgalom már az ország mind több részére kiterjed.

A magyar oktatás egyik legkritikusabb pontja 2023-ban a tanárok alacsony fizetése. A kormány ugyan 2023. januárjától tíz százalékos béremelést adott, viszont a belügy a mai közleményében is Brüsszelre mutogat, mondván: akkor tudnak a tanároknak érdemi emelést adni, hogy Magyarország megkapja a „hazánknak jogosan járó uniós forrásokat”. Ekkor viszont szerintük a „rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet”. Azt a kormány már korábban bejelentette, hogy ütemtervük szerint 2025 januárjára a tanárok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Ha a parlament elfogadja, akkor a státusztörvénnyel együtt jön a teljesítményalapú bérezési rendszer az oktatásban. Erről a belügy azt írta: „aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb jövedelmet fog elérni”.

Ezzel együtt viszont a pedagógusoknak egy újfajta teljesítményértékelési rendszernek kell magukat alávetniük, erről itt írtunk bővebben:

Titokban megkezdték a tanárok teljesítményértékelését: "kivitelezhetetlen, értelmetlen, elvégezhetetlen" feladatot kaptak a pedagógusok

Bár nem árulják el, hogy hol tesztelik a Pintér Sándor nevével fémjelzett pedagógus értékelési rendszert, már érkeznek az első hírek a pilot-programról. Ezekből már jól látható, mi várhat minden tanárra és iskolavezetőre szeptembertől. „Hivatalosan március 16-án jelentették be, hogy megnyertük a pilot programban való részvételt.

A státusztörvény elfogadásával meg fog nőni a pedagógusok alapszabadsága is: ez 46 napról ötven napra emelkedik, ebből az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet. Ha elfogadják, akkor a törvény csak abban az esetben engedi a tanév legfeljebb egy hónapos meghosszabbítását, ha a tanév közben „merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a tanítás országos ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul meg a kötelező 180 tanítási nap”. Ha elmaradás van, a pótlást hétvégénként kellett megszervezni korábban – az új szabályozás tervezete a belügy szerint viszont mindenkinek kedvezőbb.

Ugyancsak kritikus pontja a státusztörvénynek, hogy ha elfogadják, akkor a fenntartó áthelyezheti a tanárokat más iskolába tanítani. A belügy keddi közleményéből kiderült: erre a fenntartónak csak az adott járáson belül, „illetve meghatározott élethelyzetekben, csak a pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor”.

 

Közel kétezer tanár lenne hajlandó felmondani, ha elfogadják a státusztörvényt

A tiltakozó szakmai szervezetek szerint tovább romlana a pedagógusok helyzete a módosítás bevezetésével, és még a méltányos bérek bevezetését sem érnék el. Mostanáig 1877 pedagógus jelezte az aHangon indult petíció aláírásával, hogy felmond, ha a kormány átviszi az Országgyűlésen a köznevelésről szóló jogszabálytervezetet, rövid nevén a státusztörvényt - írja a G7 (a cikk megjelenésekor a számláló még 1767-et mutatott, az aktuális állást itt lehet követni).

Korábban többször felmerült az is a státusztörvény korábbi tervezeteinek kiszivárgó adatai alapján, hogy a fenntartó ezentúl belenézhetne a tanárok laptopjaiba is, azonban most a belügy azt írja: „jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról.

A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet”.

Szerintük „ez így van minden munkahelyen”.

A státusztörvénnyel visszaemelik az oktatásba a fegyelmi eljárás intézményét is, a belügy olvasatában ez „a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén” – írták.

A törvényjavaslat benyújtására a pártok közül egyelőre kizárólag a Fidesz reagált – a megszokott stílusban. Azt írták: „a kormánypártok egyetértenek azzal, hogy a pedagógusok bérét jelentősen emelni kell, ezért fontos az Országgyűlés elé kerülő, ezt megalapozó, új pedagógus életpálya törvényjavaslat. (…) Szégyen, hogy a magyar baloldal európai parlamenti képviselői mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat”. A közleményben a Fidesz megnevezte név szerint az ellenzéki EP-képviselőket is, akik szerintük akadályozzák a tanárok béremelését.

.

státusztörvény | hvg.hu

Nagy Erzsébet úgy látja, a kormány részéről az is lehet a szándék, hogy az ellenzéki pártokat meggyőzze, nincsenek is komoly gondok a jogállás-tervezettel. Az érdekképviselet ezért korábban minden pártnak elküldte, mit tartanak problémásnak a javaslatban.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!