A pedagógusok anyagi és erkölcsi megbecsülése kulcsfontosságú kérdés – jelentette ki Gulyás Gergely a Bayer Showban vasárnap este, majd mindezt megfejelte azzal, hogy nem a tanárok bére alacsony, hanem a többieké emelkedett túl gyorsan, ami egy „relatív értékcsökkenéshez” vezetett a pedagógusok fizetései esetében.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a tanárok béremelését uniós források nélkül is meg tudják oldani, mégpedig évenkénti 10 százalékos emeléssel. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy a májusi infláció 21,9 százalék volt, bár igaz, hogy Gulyás szerint jövőre már mindez a múlté lesz, ugyanis elmondása alapján a kormány 2024-re hatszázalékos inflációval kalkulál.

Tényleg Brüsszelen múlik, mikor és mennyi béremelést kaphatnak a tanárok? Elmagyarázzuk

Jó ideje az EU-ra fogja a kormány, hogy nem tudja emelni a pedagógusok bérét, pedig valójában nem is kaphatna uniós forrásokat erre a célra. Cikkünkben a hivatalosan benyújtott tervek alapján elmagyarázzuk, miért lehetséges ez mégis, mennyi uniós pénzhez jutnának a tanárok, kik kapnák belőle a legtöbbet, és meddig kell még rá várni.

Ráadásul a miniszter arról is beszélt, hogy annak a pedagógusbéremelési koncepciónak (miszerint a pedagógusbérek két éven belül elérik a diplomás átlagfizetések 80 százalékát és ezt 2030-ig tartják), aminek az elmaradása miatt eddig szüntelenül Brüsszelre mutogattak, mindössze 12 százalékát fedeznék uniós pénzből, a maradék 88 százalékot a magyar kormány a költségvetésből gazdálkodná ki.

Persze az emberben felmerül, hogy mi szükség volt akkor a pedagógusok hergelésére, tankerület általi fenyegetésére, megalázására, ha a kormány mindvégig túlnyomó részt saját zsebből tervezte rendezni az általa is jogosnak elismert béremelési igényüket? Gulyás ezt meg is válaszolja, miszerint az egymást érő gazdasági válságok sorozatában ez az általa szerénynek nevezett brüsszeli hozzájárulás is nagy segítség lenne az első években. Márpedig ez alapján mégiscsak úgy fest, hogy a miniszternek fogalma sincs, hogy miből teremti majd elő a kormány a maradék 88 százalékot.

Tényleg lehet élet EU-pénzek nélkül?

„A magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre" - mondta nem kis vihart kavarva Nagy Márton a Világgazdaságnak. A kérdést nem is úgy a legjobb feltenni, hogy van-e élet EU-pénz nélkül, hiszen élnek emberek Albániában is, hanem sokkal inkább úgy: tudna-e a magyar állam máshonnan szerezni annyi pénzt, amennyit most az EU-tól kapunk, illetve miről mondanánk le, ha a most kapott összeg egy része kiesne?