Augusztus elejéig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Közülük mostanáig hat embert fogtak el, mert megszegték a reintegrációs őrizetről szóló rendeletben foglalt szabályokat – írja a 24.hu.

Annak idején mi is megírtuk, hogy embercsempészetért elítélt külföldi állampolgárokat kezdtek szabadon engedni a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekből. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) ezt a sajátos gyakorlatot reintegrációs őrizetnek nevezi, csakhogy a reintegrációs őrizetről a parancsnokság által kiadott ismertetőanyagban ilyesmiről szó nincsen. Eszerint egyébként (némileg leegyszerűsítve) a reintegrációs őrizet azon nem erőszakos bűncselekményekért elítélt fogvatartottakkal szemben alkalmazható, akik azt kiérdemelték a jó magaviseletükkel és annyit jelent, hogy a büntetésük hátralévő részét otthon tölthetik le, miközben a mozgásukat monitorozzák.

Adódik tehát a kérdés, hogy miért nevezik mégis így az embercsempészek „menj amerre látsz” alapú elengedését? A válasz pedig erre természetesen egy kormányrendelet, amely eleve lehetővé tette a külföldi embercsempészek szabadítását. Ez a rendelet nevezi reintegrációs őrizetnek az eljárást, bár valójában bojtos sapkának is hívhatná, semmivel nem lenne nagyobb az eltérés a címke és a gyakorlat között.

 

Tömegével engedi rá Európára az Orbán-kormány a külföldi embercsempészeket a hazai börtönökből

Szinte az amnesztiával felérő lehetőséget kapnak a magyar kormánytól a Magyarországon embercsempészet miatt elítélt külföldiek, köztük olyanok, akik szervezett bűnözői csoportok tagjai: szabadon távozhatnak a börtönökből, a magyar állam pusztán annyit kér tőlük, hogy 72 órán belül hagyják el az országot. Azt rájuk bízzák, hogyan tesznek eleget ennek.

A 24 által megismert adatok alapján a szabadon bocsátottak közül hatan nem éltek a lehetőséggel, azaz nem hagyták el 72 órán belül Magyarország területét, őket vissza is kísérték a börtönbe. Ugyanakkor itt érdemes megjegyezni, hogy a hatóságoknak valójában fogalmuk sincs arról, hogy a kiengedett bűnözők valóban elhagyták-e az ország területét, hiszen lábbilincset nem kapnak, így a lebukás veszélye csak akkor fenyegeti őket, ha neadjisten beleszaladnának egy rendőri igazoltatásba.

A műveletet a kormány és annak nyomán a BVOP is a börtönök túlzsúfoltságával indokolta. Ugyan az Európa Tanács éves börtönstatisztikája szerint ez nem felel meg a valóságnak, a BVOP által a 24-nek küldött kimutatásban szereplő számok, mindenki legnagyobb meglepetésére, a kormány álláspontját támogatják. Ezek szerint augusztus 4-én 18 142 férőhellyel rendelkeztek a magyar börtönök, ahol 18 282 embert tartanak fogva. Vagyis 142-vel többet, mint amennyi hely van hivatalosan.

Azt, hogy a kormány eljárása korántsem felel meg az unióban a jogról alkotott fogalmaknak, jól mutatja, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarországgal szemben az embercsempészek elengedése miatt.