Beteg ellátatlanul nem marad, hiszen csak ideiglenes intézkedésről van szó - nyilatkozott Takács Péter egészségügyi államtitkár a Népszavának azután, hogy hétfőn kiderült, újabb kórházakban állítottak le bizonyos kezeléseket.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ hétvégi határozatai összesen tizenöt kórházat érintenek, köztük három nagyobb fővárosi intézményt: a Szent Margit Kórházat, a Szent János Kórházat, és az Észak-pesti Centrumkórház-Honvédkórházat, Takács szerint azonban Budapesten nem nagyon okozhat gondot, ha valakinek egy másik kerületben lévő ellátóig kell utaznia.

A határozatok szerint február másodikáig a Honvédkórház helyett a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában végzik majd a 16 éven aluliak szájsebészeti altatásos műtétjeit, a János kórházból a végtagtraumával érkező és az ittas betegeket irányítják máshova, valamint a gasztroenteorológiai ellátás is szünetel - akárcsak a Margit-kórházban.

Takács nem aggódik, szerinte “általában az aktív fekvőbeteg osztályok 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, a helyettesítésre kijelölt intézmények pedig fogadják a betegeket”. Van olyan eset, ahol 130 kilométert kell utazni a helyettesítő intézményhez, aki például Egerben menne szemészetre, azt az év végéig a debreceni kórházban látják majd el. Az államtitkár azonban ebben sem talál problémát, szerinte ugyanis a szemészeti kórházi ellátás éppen az a terület, amit nem kell minden megyében biztosítani. Elmondása szerint ezeknek a betegeknek a 80-90 százalékát egynapos sebészeteken látják el, a többiek ellátása pedig tervezhető.

Az államtitkár itt megemlítette azt is, hogy a kormány emelte az utazási költségtérítés összegén, így azt sem éri szerinte anyagi kár, akinek távolabbra kell mennie.

Országszerte sok kórházban leállt egy sor kezelés

A legkülönfélébb ellátási formák állnak le: van, ahol a gasztroenterológia, van, ahol a szemészet nem lesz. Olyan intézmény is akad, ahonnan 130 kilométert kell utazni az ellátásért.

Takács Péter magyarázata szerint egyes kórházi osztályok “kapacitás-csökkenését” az év végi, éveleji szabadságok okozzák és nincs köze a munkaerő-közvetítés, kölcsönzés megszüntetéséhez. Az ezzel foglalkozó cégekről Takács azt is mondta, “szürke gazdasági zónában működnek”, az eddig általuk foglalkoztatott szakdolgozók pedig majd bejönnek a rendszerbe.

Ezzel szemben Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, a közreműködői szerződések kivezetése miatt kellett akár akut ellátást nyújtó osztályoknak is bezárniuk. Elmondta azt is, a MOK és a Kórházszövetség is előre jelezte, gond lesz. Annyi választ kaptak, hogy indokolt esetben egyénileg lehet szerződéseket kötni.

Álmos Péter orvosi kamarai elnök: Aggasztó jelenség, de úgy tűnik, az fog jól járni, aki spórol a magánellátásra

Fokozatosan vonul ki az állam az egészségügy területéről, és közben a kormányzati lépésekből kirajzolódik, hogy az ellátásban a magánellátóknak nemcsak kiegészítő, hanem nagyon is fontos szerepük lesz - mondta a hvg360-nak adott interjúban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Egyetért Orbán Viktorral abban, hogy az egészségügyi rendszer katyvasz, a kormány irányai viszont nem egyértelműek.