89 milliárd forint – ennyit vár el a központi, állami költségvetésterv a Fővárosi Önkormányzattól szolidaritási hozzájárulás címén jövőre. Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója már szerda reggeli, a Népszavának adott interjújában beszélt arról, hogy ennek jelentős hányadát nem fogják befizetni, ezt pedig Karácsony Gergely főpolgármester is megerősítette szerdai, a 2025-ös költségvetés-tervezetről szóló sajtótájékoztatóján. Karácsony azt mondta, hogy ő

az önrendelkezés költségvetését terjesztette be.

Évek óta zajlik a vita a főváros és a kormány között a szolidaritási hozzájárulás mértékéről, korábban már egyszer megtagadták ennek befizetését, és pert is indítottak a kormány ellen, mert a kormányzat súlyosan túladóztatja a fővárost. Karácsony a 2025-ös költségvetés tervezetével elmondása szerint azt akarja elkerülni, hogy a főváros nettó befizetője legyen az államkasszának. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a Fővárosi Önkormányzat pontosan annyi pénzt fog befizetni a központi költségvetésbe, amennyit onnan normatív támogatásként kap. Ez Kiss Ambrus szavai szerint ötvenmilliárd forintot jelent. Csakhogy az állam 39 milliárd forinttal többet vár. „Ilyen költségvetést mi nem tudunk, és nem is akarunk csinálni” – jelentette ki a főpolgármester az állami elvárásokkal kapcsolatban.

Karácsony és a főváros a szolidaritási hozzájárulás befizetésének megtagadását az Alkotmánybíróság korábbi döntésére alapozza. Az Ab ugyanis a közelmúltban a szolidaritási hozzájárulásról szóló döntése indoklásában a következőt írta: „A szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával.”

Korábban hasonlóan élesen fogalmazott a szolidaritási hozzájárulásról szóló perben született ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla is: „A bíróság határozott meggyőződése, hogy a szolidaritási hozzájárulás mértéke a felperesre vonatkozóan egyedileg, abszolút értékben konfiskáló, sőt, kifejezetten elkobzó jellegű.”

Itt azonban akad egy ellentmondás: az, hogy Karácsony ilyen költségvetést terjesztett be, nem jelenti azt, hogy az állam hajlandó lenne elfogadni azt a tényt, hogy a főváros nem teljes mértékben fizet meg egy adót. Karácsony a HVG kérdésére elmondta: egy ideig, az előző ciklus elején próbáltak tárgyalni a kormánnyal – végül bíróság lett belőle, mert nem jutottak eredményre. Így csupán abban reménykedik, hogy a bíróság és az Alkotmánybíróság döntéseit a kormány hajlandó lesz elfogadni. „A jogállam maradékába kapaszkodunk” – jelentette ki.

A főpolgármester lapunknak a szerdai tájékoztatón elmondta: arra számít, hogy a Fővárosi Közgyűlés december 18-i ülésén el fogják fogadni a költségvetést, azonban addig még nyitottak az egyeztetésekre a frakciókkal. Illetve azokkal a frakciókkal – tette hozzá gyorsan –, amelyek nyitottak arra a költségvetésre, amely az önrendelkezésen alapul. Ezzel feltehetően kizárta a Fideszt az egyeztető frakciók közül, az ugyanis kétséges, hogy a kormánypárt budapesti képviselői hajlandók lennének egyáltalán tárgyalni egy ilyen költségvetésről.

Karácsony azt mondta, a közszolgáltatások fenntartása szempontjából is rendkívül fontos, hogy december végén átmenjen a 2025-ös költségvetés: ebben vannak benne a jövő évi béremelések is. Ha pedig ezeket nem tudják megadni, mert a képviselők és frakcióik nem tudnak megállapodni, az a közszolgáltatásokat sodorja veszélybe. Úgy, mint például a közösségi közlekedést, melyre a fővárosi költségvetés tervezete jövőre 169 milliárd forintot szán.

A büdzsé még így is feszes a főpolgármester értékelése szerint: komoly fejlesztéseket, új beruházásokat nem is tesz lehetővé – csupán azt, hogy a város működőképességét megőrizzék, a 2024-es szinten biztosítsák a szolgáltatások működését. Egy komoly fejlesztés biztosan lesz: a 2025-ös büdzsébe belekalkulálták a Flórián téri felüljáró felújítását.