szerző:
Lőrincz Tamás
Tetszett a cikk?

December elején adatvédelmi incidens miatt tettek bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, miután az egyik budapesti végrehajtói irodából érzékeny adatok kerülhettek ki – értesült a HVG. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a lopás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást.

Lopás vétségének gyanúja miatt indított nyomozást a XXI. kerületi Rendőr-főkapitányság, miután decemberben érzékeny adatok kerülhettek ki egy fővárosi végrehajtói irodából – tudta meg a HVG. Megkeresésünkre a rendőrség azt közölte, hogy a nyomozás jelenleg is folyamatban van, de az eljárás érdekeire tekintettel további tájékoztatást nem adtak.

Információink szerint olyan eszközök tűnhettek el, amelyeken végrehajtással kapcsolatos adatokat tároltak. Telefonos megkeresésünkre a végrehajtói irodánál ezt nem tagadták, de azt közölték, hogy csak az iroda vezetője adhat tájékoztatást. Az általuk megjelölt időpontban azonban már hiába kerestük őt, nem vették fel a telefont, így nem tudni: pontosan mit loptak el a tolvajok.

Általánosságban viszont elmondható, hogy a végrehajtói irodákban kezelt információk rendkívül érzékenyek, különleges adatnak minősülnek, az eljárások során ugyanis csak úgy tudnak pénzt behajtani, ha ismerik az adós pontos vagyoni helyzetét.

Fazekas István

A végrehajtó az ügyintézés során lekéri például, hogy a magánszemély milyen ingatlannal, autóval, földdel rendelkezik, de lehív olyan, bankok által kezelt információkat is, amelyek a folyószámlára vagy a megtakarításokra vonatkoznak. Szerezhetnek információt a társadalombiztosítási státuszról, a személyi- és lakcímnyilvántartásból, a cégnyilvántartásból, valamint a foglalkoztatottsági adatokból is. Az adatbázist törvényesen tárolhatják, hiszen erre szintén szükségük lehet a végrehajtás során.

Magyarországon évente több mint 400 ezer végrehajtási ügyet indítanak, ezeknek pedig legalább két érintettje van (a végrehajtást kérő személy és az adós). Ez a mennyiség mintegy 200 végrehajtó között oszlik meg, azaz egy iroda – elhelyezkedéstől függően – évente nagyjából 1500 új ügyet kap a korábbi évek lezáratlan aktái mellé; az összes ügyszám irodánként akár 10 ezer is lehet.

A HVG információi szerint a csepeli betörés után bejelentést tettek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál is adatvédelmi incidens miatt. Megkeresésünkre a hatóság azt közölte, hogy a vizsgálat folyamatban van, annak lezárásáig további információt nem adhatnak. Az ügyben megkerestük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart is, de kérdésinkre nem érkezett válasz. A csepeli irodában az ügyintézés jelenleg zavartalan.

Várat magára az új informatikai rendszer

A Telex korábbi cikke szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar informatikai rendszerével kapcsolatban jelentős hiányosságokat állapított meg egy több évvel korábban született jelentés. Azt nem tudni, hogy azóta sikerült-e megoldani ezeket a problémákat, de az biztos, hogy a mai napig nem indult el a törvényben nevesített Integrált Végrehajtási Rendszer (IVR), így a végrehajtói irodák ennek még az elődjét használják a napi munkájuk során. Pedig ahogy arrl a HVG is írt, az új rendszerre milliárdokért szerződött a kar:

Az elején még jól ment, aztán kinevezték Völnert, és megakadt a végrehajtói kar egyik legnagyobb szerződése

Évek óta új szoftvert kellene használnia a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, mégis a régivel dolgoznak, amelyről tudják, hogy elavult és sebezhető. Pedig milliárdokért készült egy új, csak nem fizették ki teljesen, így most pereskednek. A Schadl György vezette kar történetének legdrágább beszerzése után kutatva felbukkant Völner Pál, Rogán találmányos cége, a szerverterembe pedig betört a víz.

Az elmúlt években sok végrehajtó panaszkodott az informatikai rendszerre, és volt, akinek egyebek mellett azért nem hosszabbították meg a szolgálati viszonyát, mert a hivatalos álláspont szerint nem megfelelően használta a központi rendszert. A végrehajtók viszont azt állították: az ellenőrök apróságokba kötöttek bele, és amúgy is annyira rossz az informatikai rendszer, hogy elkerülhetetlenek hibák. Érvelésük szerint az ezekre a tévesztésekre is alapozott fegyelmi eljárásokat csak azért indították ellenük, hogy megfosszák őket a végrehajtói irodájuktól. Több érintett feljelentést is tett az elfogultnak vélt eljárások miatt, az ügyben pedig az ügyészség folytat nyomozást. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ezekre az állításokra nem reagált.

A végrehajtók kinevezésük után hét évre szerzik meg a működéshez szükséges szolgálati viszonyukat, de ha olyan foglalkozásukkal kapcsolatos szabálytalanságot követnek el (például az informatikai rendszer nem megfelelő használata miatt), amelyért pénzbüntetést szabnak ki rájuk, akkor biztosra vehetik, hogy nem hosszabbíthatnak majd. Ez az ügyre rálátó forrásaink szerint azért lehet aggályos, mert így a megbüntetett végrehajtó abban lesz érdekelt, hogy a még rendelkezésére álló hét év alatt keressen annyi pénzt, amennyit csak tud. Hogy milyen, aggályosnak tűnő eszközökkel, arról itt írtunk bővebben:

Össznépi cinkossággal húzta le milliárdokkal az ügyfeleket a Schadl-időkben a végrehajtói szakma

Korrupciós bűncselekményt gyanítva tett feljelentést egy ez idáig rendszerhű végrehajtó, aki azt állítja: a Schadl-érában a végrehajtói kar és a végrehajtók több milliárd forinttal gazdagodtak jogosulatlanul. A vitatott pénzszerzési módszert időközben sajátosan legalizálták.

(Nyitóképünk illusztráció)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!