Tetszett a cikk?

Marad az, hogy „az anya nő, az apa férfi”, de nem indokolták meg, miért törlik az eredeti javaslatot.

Az Alaptörvény kormánypárti képviselők által benyújtott tizenötödik módosítási javaslatának preambulumában az állt, hogy „az ember születési neme biológiai adottság, amely – a teremtés sorrendjével egyezően – vagy férfi, vagy nő lehet”. Ennek megfelelően így változott volna az ismert mondat: „Az apa férfi, az anya nő.”

Az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága szintén kormánypárti javaslatra csütörtökön úgy döntött, hogy a gondolatjelek közé tett mondatrészt törlik. Új mondatként bekerül, hogy „az ember férfi vagy nő”, de utána így folytatódik: „az anya nő, az apa férfi”. Indoklást nem fűztek hozzá, hogy miért állnak el a nagy visszhangot kiváltott változtatástól, csak annyit írtak: „A javaslat az Alaptörvény hatályos szövegének megtartására irányul.” Bekerülhet viszont az Alaptörvénybe a települések „önazonosság-védelmi” joga, amit Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter úgy indokolt, hogy „vannak települések, amelyek úgy érzik, bajban vannak, úgy érzik, hogy a nagy számban beköltözők elsöprik a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét”.

A most elfogadott szöveg szerint „mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog gyakorlása nem járhat Magyarország helyi közösségei önazonossághoz való alapvető jogának sérelmével.” Arató Gergely DK-képviselő ezt úgy értelmezte, hogy korlátozzák a szabad költözés jogát, és ezzel különböző csoportok ellen fognak hergelni.

Az állampolgárság felfüggesztését lehetővé tevő mondatból törölték, hogy az nem érvényes az olyan kettős állampolgárokra, akiknek a másik állampolgársága az Európai Gazdasági Térség (EU, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Svájc) valamelyik államához kötődik, de ezt azzal indokolták, hogy ez úgyis benne lesz az erről szóló törvényben.

Egyúttal pontosították, hogy bár állampolgárságot a köztársasági elnök adhat és ő foszthatja meg ettől azokat, akik például jogsértően jutottak hozzá, a felfüggesztési eljárásban nem lesz szerepe.

Változik a kormány rendkívüli felhatalmazására vonatkozó módosítás is. Lényegében marad, ami most van az Alaptörvényben. A veszélyhelyzeti felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 6 hónapos időtartamú megadására irányulhat. Az indoklás szerint „az Országgyűlés által felhatalmazás adható mind a veszélyhelyzet meghosszabbítására, mind pedig a veszélyhelyzetben az egyes törvények alkalmazásának felfüggesztésére, törvényi rendelkezésektől eltérésre. Az Országgyűlés e kérdésekben a felhatalmazásokról egyidejűleg vagy külön-külön is dönthet, így külön-külön is meghatározhatja a felhatalmazások időtartamát. Indokolt ezért mindkét felhatalmazás esetén a javasolható időtartamot 6 hónapban meghatározni.”

A Törvényalkotási Bizottság 27 szavazattal 3 ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatokat. Minderről az országgyűlés a következő plenáris ülésen, a szokásos keddtől eltérően április 14-én, hétfőn szavaz. A bizottság módosító javaslatait csaknem mindig el szokták fogadni.

Vajda Zoltán szocialista képviselő saját frakciója javaslata mellett szólalt fel: korlátozzák a távozó országgyűlés jogait a választás és az új parlament megalakulása közti időszakra, nehogy a már megbukott többség súlyos változtatásokat hajthasson végre a jogrendben. Ezt Hende Csaba bizottsági elnök (Fidesz) jogilag lehetetlennek nevezte, amit Arató Gergely (DK) úgy értelmezett, hogy vereségük esetén nem lesznek hajlandóak tisztességgel átadni a hatalmat. Hende Csaba ezt hevesen visszautasította, Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke pedig gúnyolódott azon a feltételezésen, hogy a mostani többség megbukna 2026-ban. A szocialista javaslatok csak 4 szavazatot kaptak a bizottságban, 28 ellenében.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!