Részletes vitát tart az „átláthatóságinak” nevezett törvényjavaslatról az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága kedden. A napirendi pont kezdetekor civil szervezetek képviselői „Szabad sajtó, szabad civilek” molinót függesztettek ki a parlament Nagy Imre termében.

Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke ezután azt kérte, hogy távolítsák el a molinót. Az incidens pár percig tartott, probléma nélkül és az ellenzéki képviselők tapsa közepette ért véget.

A beterjesztők közül Szabó Tünde fideszes képviselő, a kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár vesz részt a vitán. Halász János, a javaslat eredeti beterjesztője nem jött el.

Répássy Róbert és Szabó Tünde

Reviczky Zsolt

A bizottságban Szabó Szabolcs momentumos képviselő arról beszélt, hogy az ellehetetlenítési törvény nem felel meg a házszabálynak, az egyértelműség feltételeinek, és sérti az uniós jogot. Hozzátette, hogy a visszamenőleges jogalkotás is törvényellenes.

Rónai Sándor, a DK képviselője ezzel egyetértve azzal folytatta, hogy a javaslat súlyosan bántja Magyarországot, a szabad sajtót, és nyílt támadás a civilek ellen. Rónai azt is hozzátette, hogy a törvény elfogadásával Magyarország egy ócska diktatúrává válik. Ezt Vejkey Imre utasította vissza, aki szerint

Magyarország szuverén demokratikus jogállam, ezt bizonyítja az elmúlt 15 éves működés.

Novák Előd a Mi Hazánk részéről szintén hozzászólt, szerinte inkább a Facebook ellen kellene fellépni. Márki-Zay Péter példáját felhozva (aki kanadai állampolgár is) az országgyűlési képviselők kettős állampolgárságáról is beszélt a Mi Hazánk politikusa, és kijelentette, kezdeményezi, hogy a parlament honlapján jelenjen meg a képviselők állampolgársága is.

Reviczky Zsolt

A kormány részéről Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a vitához annyit fűzött hozzá, hogy a házszabályoknak megfelelést a bizottság dönti el, de ő fenntartja az álláspontját, hogy a törvény megfelelő. Vele egyetértett Szabó Tünde is, további hozzászólás a kormánypártok részéről nem volt. Ezt szavazáson is megerősítették.

Szigorítanák

Mint hétfő délután kiderült, a kormánypárt szigorítani akar a civil szervezeteket és a független sajtót már korábbi formájában is ellehetetlenítő jogszabályról. A bizottság tagjainak hétfő délután küldték ki az erről szóló módosítási javaslatokat, amelyek egyebek mellett kimondanák, hogy

már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvennék

a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára jegyzékbe vett civil szervezetektől. Vagyis lényegében a magyar jogban tiltott visszamenőleges hatállyal büntetnék az „átláthatóság” és a „szuverenitásvédelem” jegyében a kormány által összeállított listán szereplő, külföldi pénzből az Orbán-kabinetnek nem tetsző, „a közéletet befolyásoló tevékenységet végző” civil szervezeteket vagy független sajtóorgánumokhoz kapcsolódó alapítványokat. 

A módosító javaslatról keményen nyilatkoztak az Igazságügyi Bizottságban az ellenzéki képviselők. A momentumos Cseh Katalin szerint az már nemcsak a civileket, a sajtót, hanem az állampolgárokat is fenyegeti, hiszen nem ajánlhatják fel adójuk egy százalékát azoknak a szervezeteknek, akiknek szánták.

Cseh Katalin

Reviczky Zsolt

„Önök tényleg azt gondolják, hogy ha betiltják a szabad sajtót, az embereknek tényleg az lesz a véleménye, hogy itt minden jó?” – tette fel a kérdést Cseh, aki szerint, ha a kormánynak baja van azzal, hogy egy sajtótermék megírja, hogy Orbán támogatja Putyin háborúját, akkor ne a sajtót tiltsák be. Úgy vélte, hogy a törvényjavaslat egy lépés afelé, hogy az országot kivezessék az Európai Unióból.

Szégyenteljesnek nevezte a módosítást és a törvényjavaslatot is Rónai Sándor, aki úgy fogalmazott, az egész javaslat úgy, ahogy van, a szemétdombra kellene, hogy kerüljön. A DK képviselője szerint a Fidesz nemcsak az Európai Unióból, hanem a normalitás világából is kivezeti Magyarországot.

Répássy: Ez vagy tévedés, vagy összeesküvés-elmélet

Szabó Tünde az előterjesztők részéről úgy fogalmazott: a módosítás lényege, hogy a határon túli magyaroktól érkező támogatások nem minősülnek külföldi támogatásnak. Kiemelte, hogy szervezetekre, nem pedig magánszemélyekre vonatkozik. Hangsúlyozta azt is, hogy sajtószabadság van, ez sem fog megszűnni, és nincs olyan a javaslatban, hogy meg lehet szüntetni sajtótermékeket.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormány részéről szólt hozzá. Ő is azt állította, hogy a törvény nem vonatkozik a magánszemélyekre, és hazudik, aki azt állítja, hogy a magánszemélyek szólásszabadsága sérül.

„Csak azokra a szervezetekre vonatkozik, akik külföldi támogatásból a közéletet befolyásolják, az egyetlen szankció pedig az átláthatóság” – mondta.

A civilek akciójára reagálva Répássy annyit mondott, hogy a molinón foglaltak vagy tévedésen, vagy összeesküvés-elméleten alapulnak. Nem zárta ki azt sem, hogy később ezt még nyilvánvalóbbá teszik a szövegben.

A részletes vitához a bizottság fideszes képviselői nem szóltak hozzá, a módosító javaslatot végül 8 igen és 3 nem szavazattal elfogadta az Igazságügyi Bizottság.

Reviczky Zsolt

A javaslat további módosításai

A módosítások között szerepel az is, hogy a jegyzékre vett kedvezményezettek javára felajánlott adóösszeg a Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért szervezethez kerül. Ez az az állam által év elején létrehozott alapítvány, amely a nem tb-támogatott gyógyszerek és kezelések iránti méltányossági kérelmeket bírálja el, és dönt az egyedi méltányossági támogatási összegről.

Fontosabb változás még, hogy a törvényjavaslat korábbi formájában a magyar és más állam állampolgárságával rendelkező kettős állampolgárok külföldi utalásait is tilalmasnak vette, de az új szöveg kiveszi a kettős állampolgárokat a külföldiek közül. Viszont más ponton szigorít azzal, hogy külföldi támogatásnak minősül az a pénz is, amely nemcsak közvetlenül, hanem harmadik személy, illetve szervezet közbeiktatásával, közvetett módon érkezik az adott szervezethez.

A javaslat általános vitája a múlt hétfőn zajlott az Országgyűlésben, a jelenlegi tervek szerint pedig a június 10-ei héten fognak szavazni róla a képviselők. A törvény által felvetett kérdéseket ebben a cikkünkben válaszoltuk meg.

A tervezett jogszabály miatt nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is tiltakozási hullám indult el. Számos külföldi szerkesztőség közös cikkben fejezte ki szolidaritását, emellett több mint 320 civil szervezet szólította fel az Európai Bizottságot, hogy tegyen azonnali intézkedéseket. Sajtóhírek szerint Brüsszel már felszólította a magyar kormányt, hogy vonja vissza a tervezetet, de hivatalosan csak annak elfogadása után léphet. Ez lehet egy szokásos kötelezettségszegési eljárás is, de nem kizárt az sem, hogy a már korábban, a szuverenitásvédelmi törvény miatt elindult kötelezettségszegésiben kérnek ideiglenes intézkedést. Ha utóbbi esetben az EU Bírósága helyt ad a kérelemnek, az akár meg is akadályozhatja a Szuverenitásvédelmi Hivatal munkáját, így listázni sem tudnak.

Az átláthatósági törvény ellen az Ügyvédkör, sőt a Magyar Bírói Egyesület is tiltakozott, azt állítva, hogy annak elfogadása sértené a bíróságok függetlenségét. A Kossuth téren pedig tízezres tüntetést is tartottak.

A törvénytervezetről sürgős vitát rendezett az Európai Parlament is.

Nyitókép: Az „átláthatósági” törvény ellen tüntetők május 18-án a Kossuth téren. Fotó: Lakos Gábor