szerző:
hvg.hu

Egy kifejezetten női témákra specializálódott könyvkiadó legújabb kiadványában arra a 101 hibára hívja fel a figyelmet, amellyel a hölgyek elvágják a karrierlétra legfelső fokához vezető utat saját maguk elől. Az alábbiakban ízelítőt is olvashatnak a legmakacsabb tévhitekről.

© Illia kiadó
Az idei év tavaszán alakult Illia kiadónak nem az első kiadványa Lois P. Frankel A rendes lányokból miért nem lesz főnök című kötete, azonban ez az első, amelyet hivatalos sajtóbemutató keretében prezentáltak a médiának. A szeptember 20-án megjelent mű amerikai stílusú tanácsadó könyv, amely pontokba szedve kínál megoldást olyan – önbizalomhiányból, konfliktuskerülésből és hasonlókból fakadó – problémákra, amelyek bár nem kifejezetten női gondok, de sok esetben a hölgyek neveltetéséből, szocializációjából fakadóan jelentenek hátrányt.

A „Most megtudhatják, mire képesek a nők” jelmondat zászlaja alá felsorakozó hölgyek a sajtótájékoztatón Szulák Andrea vezetésével siettek kijelenteni, hogy bár a könyv a„rendes lányoknak” lett címezve, távolról sem csak hölgyek forgathatják haszonnal, a tanácsok között mindenki találhat ugyanis olyat, amelyet jól alkalmazhat a mindennapok során.

„Frankel könyve hasznos útmutató lehet bizonytalan személyiségeknek, s segít, hogy jobban érezzék magukat a bőrükben” – mondta Dr. Ránky Katalin, a L’Oréal Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. „Csak egy példa, amellyel a munkám során rendszeresen találkozom: sokan olyan kérdéseket tesznek fel a munkavégzés, problémamegoldás során, amelyre egyfajta választ szeretnének hallani. Azoknak, akik magukra ismernek, azt tanácsolom, nem kérdés formájában fogalmazzák meg a gondolataikat, véleményüket, mert, ha nem azt a választ kapják, amely megegyezik az övékkel, máris egy konfliktushelyzet közepén találják magukat.”

„Magyarországon szemléletmód váltásra van szükség” – tette hozzá Tóth Józsefné az ISZCSM Nők és férfiak társadalmi egyenlőségével foglalkozó főosztály vezetője. „A fővárosban valamivel jobb a helyzet, mi azonban azt szeretnénk, hogy a vidéken, hátrányos helyzetben élő nők is felismerjék azokat a lehetőségeket, amelyek előttük állnak. Ez a könyv ezt a szemléletváltást segítheti elő.”

A továbbiakban egy kis ízelítőt olvashatnak A rendes lányokból miért nem lesz főnök című könyvből.

Néhány konkrét javaslat (Oldaltörés)

Íme né­hány konk­rét ja­vas­lat, be­ve­ze­tés­ként a ké­sőb­bi­ek­hez. Egyen­ként ol­vasd el őket. Meg se pró­báld az össze­set egy­szer­re, mert az­zal csak fel­ide­ge­sí­ted ma­gad! Vá­lassz ki egyet-ket­tőt, ame­lyik ér­de­kel, és ké­sőbb térj vis­­sza a töb­bi­hez.

Az ősi mantra is ezt mond­ja: „Jo­gom van a sa­ját szük­ség­le­te­im ki­elé­gí­té­sé­re is.” Kép­zeld el ma­gad olyan­nak, ami­lyen len­ni sze­ret­nél!

Ha leg­be­lül lá­tod, olyan­ná is tudsz vál­ni. Kép­zeld el ma­gad ab­ban a sze­rep­ben, ami­re vágysz. Ha ez a fő­nö­ki pa­no­rá­más iro­dá­ban van, lásd ma­gad az író­asz­tal­lal és min­den tar­to­zék­kal együt­t. Pró­bál­gasd, ho­gyan kel­le­ne vi­sel­ked­ned an­nak ér­de­ké­ben, hogy el­érd ezt a po­zí­ci­ót, és mi­ként fogsz cse­le­ked­ni ak­kor, ami­kor tel­je­sül.

Az ál­mo­dat elő­ször ma­gad­ban va­ló­sítsd meg.
Te ala­kítsd ki má­sok­ban a ró­lad meg­fo­gal­ma­zott ké­pet!

Ké­szíts „jö­vő­be­lá­tó” le­írást ar­ról, hogy mi­ként sze­ret­néd, ha jel­le­mez­né­nek majd té­ged má­sok, azu­tán so­rold fel azo­kat a vi­sel­ke­dés­mó­do­kat, ame­lyek­re ezek­nek a tu­laj­don­sá­gok­nak az el­éré­sé­hez szük­sé­ged lesz. Így a te ke­zed­be ke­rül­het az irá­nyí­tás.

Tu­da­to­sí­tsd ma­gad­ban, amit el sze­ret­nél ér­ni, az má­sok­ra is vis­­sza­hat.
Ne fu­ta­modj meg az el­len­ke­zők elől!

Ha azt ve­szed ész­re, má­sok gá­tol­ják az erő­fe­szí­té­se­i­det, hogy ön­tu­da­to­sab­ban és a ké­pes­sé­ge­i­det job­ban ka­ma­toz­tat­va vi­sel­kedj, gon­dolj ar­ra, azért te­szik, hogy súly­ta­la­nabb hely­zet­ben tart­sa­nak. Ahe­lyett, hogy eb­be be­le­nyu­god­nál, vi­tat­kozz! „Úgy ér­zem, nem ér­tesz egyet az­zal, amit mon­dok. Hadd fejt­sem ki az ál­lás­pon­to­mat, és az­tán el­mond­hat­nád, mi az, ami­vel gon­dod van.”

Légy ha­tá­ro­zott, de meg­en­ge­dő.
Kérj vis­­sza­jel­zést!
Ha nyug­ta­la­nít, hogy vi­sel­ke­dé­sed meg­fe­le­lő-e, kérj vis­­sza­jel­zést egy meg­bíz­ha­tó ba­rá­tod­tól vagy kol­lé­gád­tól. Ne tégy fel konk­rét kér­dé­se­ket így: „Sze­rin­ted tú­loz­tam?”. Pró­báld úgy meg­fo­gal­maz­ni a kér­dé­se­det, hogy a vá­la­szok alap­ján rá­lá­tást nyer­hess ar­ra, mi a vé­le­mény ró­lad. Va­la­hogy így: „Sze­rin­ted a hoz­zá­szó­lá­som a meg­be­szé­lé­sen se­gí­tett vagy hát­rál­ta­tott a cé­lom el­éré­sé­ben?”.

Ne a tö­ké­le­tes­ség le­gyen a cé­lod!
Még én sem kö­ve­tek min­den vi­sel­ke­dés­for­mát, ami eb­ben a könyv­ben sze­re­pel. Van, ame­lyik egy­sze­rű­en el­len­ke­zik a sze­mé­lyi­sé­gem­mel, ezért eze­ket ki sem pró­bá­lom. Van­nak olya­nok, ami­ket, akár­hogy is igyek­szem, nem si­ke­rül jól vég­hez­vin­nem. A fon­tos az, hogy né­há­nyat iga­zán jól és tu­da­to­san al­kal­mazz. Hagy­d, hogy a töb­bi ma­gá­tól a he­lyé­re ke­rül­jön.

1. hiba (Oldaltörés)

1. hi­ba
Úgy csi­nálsz, mint­ha nem já­ték len­ne
Pe­dig a mun­ka pon­to­san az: já­ték. Van­nak sza­bá­lyai, ke­re­tei, nyer­te­sei és vesz­te­sei. A nők haj­la­mo­sak kö­zös­sé­gi él­mény­ként (pik­nik, kon­cert, ado­mány­gyűj­tés) fel­fog­ni a mun­kát, ahol ös­­sze­jö­vünk egy nap­ra, hogy kel­le­me­sen el­ját­sza­doz­zunk. Eköz­ben meg­pró­bá­lunk olyan hely­ze­te­ket te­rem­te­ni, ahol min­den­ki nyer. Pe­dig tud­tun­kon kí­vül olya­no­kat te­rem­tünk, ahol nyer­te­sek és vesz­te­sek is van­nak, és mi le­szünk a vesz­te­sek.

Ha az Üz­let ne­vű já­ték­ban ve­szel részt, még nem je­len­ti, hogy má­so­kat pró­bálsz el­buk­tat­ni, de min­den­kép­pen ver­seny­hely­zet­ről van szó. Va­gyis tisz­tá­ban vagy a sza­bá­lyok­kal, és olyan stra­té­gi­át ala­kí­tasz ki, hogy a te elő­nyöd­re mű­köd­je­nek a sza­bá­lyok.

Pél­da
Bar­ba­ra olyas­va­la­ki­nek a pél­dá­ja, aki nem ér­tet­te a já­té­kot. Hos­­szú éve­kig a bank­szek­tor­ban dol­go­zott mar­ke­ting­igaz­ga­tó­ként. Kar­ri­er­je so­rán olyan si­ke­res volt, hogy kü­lön­bö­ző cé­gek ke­res­ték meg és kér­ték fel fel­ső­ve­ze­tői po­zí­ci­ó­ra. Ő ki­vá­lasz­tott egyet a szép­ség­ipar te­rü­le­tén, és al­el­nök­ként lé­pett be a cég­hez. Ami­kor ta­lál­koz­tunk, nem ér­tet­te, mi­ért nem fe­lel meg a tel­je­sít­mé­nye to­vább­ra is. Mert ami a bank­szek­tor­ban mű­kö­dött, azt az új po­zí­ci­ó­já­ban nem tud­ta al­kal­maz­ni. Ud­va­ri­as, hig­gadt ve­ze­té­si stí­lu­sa, és az, aho­gyan má­sok­kal bánt, itt gyön­gé­nek és bi­zony­ta­lan­nak tün­tet­te fel. Bar­ba­ra nem jött rá, hogy ez egy új­faj­ta já­ték, és a ré­gi sza­bá­lyok­kal ját­szott to­vább. Ezért kar­ri­er­je so­rán elő­ször szem­be­sült a bu­kás le­he­tő­sé­gé­vel.

Nem csu­pán ar­ról van szó te­hát, hogy az üz­let já­ték, ha­nem ar­ról is, hogy szer­ve­zet­ről szer­ve­zet­re, és egy szer­ve­ze­ten be­lül osz­tály­ról osz­tály­ra is vál­toz­hat­nak a já­ték­sza­bály­ok. Ami az egyik fő­nök­nél mű­kö­dik, a kö­vet­ke­ző­nél ta­lán nem fog. Min­dig tartsd szem­mel a part­ne­re­det! Ez alap­ve­tő­en fon­tos, ha nye­rő akarsz len­ni az üz­le­ti já­ték­ban.

4. hiba (Oldaltörés)

4. hiba
Má­sok he­lyett dol­go­zol
Harry S. Tru­man hí­res mon­dá­sa: „Min­de­nért én vál­la­lom a fe­le­lős­sé­get.” olyan, mint­ha egy nő mond­ta vol­na. Az­zal a hoz­zá­ál­lá­sunk­kal, hogy sze­re­tünk fe­le­lős­sé­get vál­lal­ni nem­csak a ma­gunk, de a má­sok mun­ká­já­ért is, is­mét csak ma­gunk el­len dol­go­zunk. Igen, fe­le­lő­sek va­gyunk a mun­kál­ta­tónk­nak azért, hogy gon­dos­kod­junk jó mi­nő­sé­gű ter­mé­kek ké­szí­té­sé­ről vagy szol­gál­ta­tá­sok nyúj­tá­sáról, de ez nem egye­dül a mi fe­le­lős­sé­günk. A nők­nek meg­van az a rossz szo­ká­suk, hogy azt mond­ják: „Ha én nem csi­ná­lom meg, ak­kor sen­ki!” Ez­zel csak azt biz­to­sít­juk, hogy ne­künk kell min­dent meg­csi­nál­ni – és ez így fog men­ni hos­­szú-hos­­szú időn ke­resz­tül.

A túl­zott fe­le­lős­ség­vál­la­lás­hoz egy má­sik prob­lé­ma is fű­ző­dik. Amíg a nők má­sok he­lyett is dol­goz­nak, a fér­fi­ak a kar­ri­er­jü­ket épí­tik. És ők egy­ál­ta­lán nem bo­lon­dok! Az elő­lép­te­tés an­nak a ju­tal­ma, hogy el­ké­szült a mun­ka, nem pe­dig a mun­ka­vég­zés men­­nyi­sé­gé­ért jár. Volt egy­szer egy fő­nö­köm, aki azt mond­ta, hogy két­fé­le em­ber van a vi­lá­gon: a kar­ri­e­ris­ta és a tel­je­sí­tő. A tel­je­sí­tők az­zal van­nak el­fog­lal­va, hogy dol­goz­nak. A kar­ri­e­ris­ták az­zal töl­tik az ide­jü­ket, hogy a kar­ri­er­jü­ket me­ne­dzse­lik. Igaz­ság sze­rint egy ki­csit mind­ket­tő­nek len­ned kell, ha előbb­re akarsz jut­ni.

Tip­pek

• ‑Ne je­lent­kezz töb­bé ön­ként ap­ró-csep­rő, nem a mun­ka­kö­röd­höz tar­to­zó mun­kák­ra! Ha kell, in­kább ülj rá a ke­zed­re, sem­hogy fel­nyújtsd.
• ‑Vedd ész­re, ha olyas­mi­vel akar­nak meg­bíz­ni, ami nem a te fel­adat­kö­röd­höz tar­to­zik. Nyu­god­tan mondd ezt:„Tudja, na­gyon sze­ret­nék ön­nek se­gí­te­ni, de ki se lát­szom a mun­ká­ból.” És ez­zel zárd is le dol­got. Ne akard meg­ol­da­ni he­lyet­tük a prob­lé­mát. Az az ő gond­juk, hogy el­vé­gez­ze va­la­ki azt a mun­kát is, ami nem a ti­éd.
• ‑Be­széld meg ma­gad­ban a prob­lé­má­dat, hogy csök­kentsd a bűn­tu­da­to­dat, ami­ért ne­met mond­tál. Mondj va­la­mi ilyet: „Nem va­gyok bű­nös csak azért, mert úgy vi­sel­ke­dem, aho­gyan az NE­KEM jó.”

6. hiba (Oldaltörés)

6. hiba
Min­dent kész­pénz­nek ve­szel – na­iv vagy
Ér­de­kes, hogy mi­lyen fo­lya­mat áll emö­gött. Gyak­ran nem vizs­gál­juk meg ala­po­san az igaz­ság­tar­tal­mát an­nak, amit mon­da­nak ne­künk – vagy azért, mert nem akar­juk za­var­ba hoz­ni az il­le­tőt, vagy azért, mert csak a jót akar­juk meg­lát­ni az em­be­rek­ben. Mi­köz­ben tel­je­sen a mun­ká­ra fi­gye­lünk, nem ves­­szük ész­re azo­kat a nyil­ván­va­ló vi­sel­ke­dés­for­má­kat, ame­lyek már az el­fo­gad­ha­tó­ság ha­tá­rát sú­rol­ják.

Pél­da
Egyik női ügy­fe­le­met is a na­i­vi­tá­sa ke­ver­te baj­ba. Fej­lesz­té­si igaz­ga­tó­ként dol­go­zott egy nagy ügy­nök­ség­nél. Az osz­tá­lya ha­té­ko­nyan mű­kö­dött, a mun­ka­tár­sak iga­zi csa­pat­mun­ká­ban és kö­zös­sé­gi szel­lem­ben dol­goz­tak. Ve­ze­té­se alatt min­den év­ben meg­ha­lad­ták a ki­tű­zött cé­lo­kat, egé­szen ad­dig, amíg fel nem vet­te csa­pa­tá­ba az igaz­ga­tó­ta­nács egyik tag­já­nak fi­át. Az ügy­nök­sé­gi kol­lé­gák ugyan fi­gyel­mez­tet­ték, hogy nem jó öt­let őt al­kal­maz­ni, ügy­fe­lem biz­tos volt ben­ne, hogy ha jó elő­re rög­zí­ti a já­ték­sza­bá­lyo­kat, és fo­lya­ma­to­san kom­mu­ni­kál a fi­a­tal­em­ber­rel, min­den rend­ben fog menni.

Né­hány hé­ten be­lül a csa­pat kez­dett szét­es­ni. A mun­ka­mo­rál fo­lya­ma­to­san rom­lott. A csa­pat­ta­gok nem ér­ték el az adott hó­nap­ra ki­tű­zött cél­ja­i­kat. Töb­ben szól­tak fő­nö­kük­nek, hogy az új kol­lé­ga rossz hí­rét kel­ti a há­ta mö­gött, és ha­zug­sá­go­kat ter­jeszt ró­la. A ve­ze­tő­ség több­ször is be­hív­ta ügy­fe­le­met az iro­dá­já­ba, hogy be­szél­je­nek a csa­pat­ban ta­pasz­talt fe­szült­ség­ről. Kar­ri­er­je so­rán elő­ször tűnt al­kal­mat­lan ve­ze­tő­nek.

Ami­kor nyíl­tan be­szélt a prob­lé­má­ról be­osz­tott­já­val, a fér­fi ta­gad­ta, hogy bár­mi kö­ze len­ne a te­kin­té­lye csor­bí­tá­sá­hoz. Ügy­fe­lem hin­ni akart ne­ki, és ezért el­is­mé­tel­te az el­vá­rá­sa­it, de a hely­zet ez­után csak még sú­lyo­sab­bá vált. Az igaz­ga­tó­ta­nács tag­jai is hal­lot­tak a prob­lé­mák­ról, és kér­de­zős­köd­ni kezd­tek az ügy­nök­ség ve­ze­tő­jé­nél. Vé­gül ügy­fe­lem ott­hagy­ta az ügy­nök­sé­get és má­sik ál­lást ke­re­sett, pe­dig nem volt ilyen szán­dé­ka, mi­e­lőtt fel­vet­te vol­na az igaz­ga­tó­ta­nács tag­já­nak fi­át.

Ha va­la­kit na­iv­nak lá­tunk, azt gyak­ran szó­ra­koz­ta­tó­nak ta­lál­juk. A pá­lyá­juk ele­jén ál­ló fi­a­ta­lok né­ha még pro­fi­tál­nak is eb­ből, mert az idő­seb­be­ket párt­fo­gás­ra és ta­nács­adás­ra kész­te­ti. Ám ami­kor egy ta­pasz­tal­tabb szak­em­ber­nél lát­juk ugyan­ezt, két­ség­be von­juk ké­pes­sé­ge­it.

Ha pe­dig egy nő ki­mu­tat­ja a na­i­vi­tá­sát, az­zal fo­ko­zot­tan ki­eme­li, hogy kép­te­len a hely­zet kel­lő fel­is­me­ré­sé­re vagy ar­ra, hogy ta­nul­jon a sa­ját ta­pasz­ta­la­ta­i­ból.

Tip­pek

• ‑Ha va­la­mit nem ér­tesz, ke­resd meg rá a ma­gya­rá­za­tot. Hogy­ha va­la­ki le­be­csü­li a ma­gya­rá­zat szük­sé­ges­sé­gét, kezdj el gya­na­kod­ni.
• ‑Anél­kül, hogy a leg­ros­­szab­bat fel­té­te­lez­néd, szokj rá, hogy meg­kér­de­zed ma­gad­tól, mik le­het­nek az il­le­tő in­dí­té­kai.
• ‑Fon­tos dön­té­sek­nél ne ha­gyat­kozz egyet­len sze­mély szak­ér­tel­mé­re. Több meg­bíz­ha­tó for­rás­ból kérj ta­ná­csot.

9. hiba (Oldaltörés)

9. hiba
El­ke­rü­löd a mun­ka­he­lyi „po­li­ti­kát”
Is­mé­teld utá­nam: „A po­li­ti­ka nem szi­tok­szó.”
Ha meg­pró­bá­lod ki­ke­rül­ni a mun­ka­he­lyi po­li­ti­kát, az olyan, mint­ha pró­bál­nál nem tu­do­mást ven­ni az idő­já­rás­ról. Tet­szik, nem tet­szik, ez van: po­li­ti­zá­lás út­ján tör­té­nik min­den, a mun­ka­he­lyen, a kor­mány­ban, a szak­mai szer­ve­ze­tek­nél. Ha nem ve­szel részt a mun­ka­he­lyi po­li­ti­ká­ban, ak­kor nem le­szel ben­ne a já­ték­ban, és ha nem vagy ben­ne a já­ték­ban, ak­kor – em­lék­szel ugye? – nem nyer­hetsz.

A po­li­ti­ka egy­sze­rű­en a kap­cso­la­tok szö­ve­vé­nye, és meg kell ér­te­ned, hogy min­den kap­cso­lat­nak szer­ves ré­sze a „quid pro quo” az­az „va­la­mit va­la­mi­ért”. Ahogy a par­la­ment­ben, ugyan­úgy a mun­ka­he­lyi kar­ri­e­rek is a kap­cso­la­tok alap­ján épül­nek vagy tör­nek meg. És ami­kor szük­sé­ged van egy kap­cso­lat­ra, ak­kor már ké­ső azt épí­te­ni. A kap­cso­la­to­kat fo­lya­ma­to­san és – vá­lo­ga­tás nél­kül – min­den­fé­le em­ber­rel ápol­ni kell.

Ah­hoz, hogy si­ke­res le­gyen a mun­ka­he­lyi kap­cso­la­tod, akár a fő­nök­kel, akár egy mun­ka­társ­sal, egy­ér­tel­mű­en meg kell tud­nod fo­gal­maz­ni, hogy mit tudsz te fel­aján­la­ni, és mi az, ami­re szük­sé­ged van vagy amit meg akarsz kap­ni a má­sik­tól. Ezt a fo­lya­ma­tot so­sem ne­vez­zük meg és nem is tu­da­to­sít­juk, még­is rend­sze­re­sen ez tör­té­nik.

Gon­dolj akár a leg­jobb ba­rát­nőd­del va­ló kap­cso­la­tod­ra! Le­het, hogy ta­nács­ra van szük­sé­ged tő­le vagy tár­sa­ság­ra vagy egy aer­o­bik-­part­nerre és egy sor más do­log­ra. Ha ő tud­ja eze­ket nyúj­ta­ni ne­ked, ak­kor sok­kal va­ló­szí­nűbb, hogy te is szí­ve­sen töl­töd ve­le az idő­det és nyúj­tod ne­ki azt, ami­re szük­sé­ge van. Le­het, hogy er­ről so­ha nem be­szél­tek, de ez a cse­re hall­ga­tó­la­go­san hoz­zá­tar­to­zik a kap­cso­la­to­tok­hoz.

Ez a mun­ka­he­lyi po­li­ti­ka, sem­mi más. Min­dig, ami­kor azon igyek­szel, hogy va­la­ki­nek azt nyújts­d, ami­re szük­sé­ge van, egyút­tal szer­zel egy jel­ké­pes „zse­tont”, amit ké­sőbb be­vált­hatsz va­la­mi­re, ami­re ne­ked lesz szük­sé­ged.

12. hiba (Oldaltörés)

12. hiba
Tartod a szá­dat
Mi­vel a nők fél­nek, hogy ag­res­­szív­nak vagy to­la­ko­dó­nak tart­ják őket, gyak­ran nem mond­ják ki azt, amit pe­dig ki kel­le­ne mon­da­ni­uk. Hány­szor tar­tot­tál már vis­­sza egy-­e­gy meg­jegy­zést, mi­köz­ben fér­fi kol­lé­gád be­gyűj­töt­te az el­is­me­rést az­zal, hogy ki­mond­ta, ami­re te is gon­dol­tál? Jus­son eszed­be, hogy a nagy­szá­jú­ság vád­ját azért ta­lál­ták ki, hogy el­hall­gat­tas­sa­nak. Ezek a trük­kök ar­ra va­lók, hogy ros­­szul érezd ma­gad, ami­ért van sa­ját vé­le­mé­nyed vagy el­té­rő ál­lás­pon­tot kép­vi­selsz. Ha hall­gatsz, at­tól csak fruszt­rál­tabb le­szel, és azt fog­ják hin­ni, hogy nem vagy ké­pes ki­áll­ni a vé­le­mé­nyed mel­lett.

Pél­da
Mar­i­lyn e-mail há­bo­rú­ba ke­ve­re­dett az egyik mun­ka­tár­sá­val, aki­ről az a hír jár­ta, hogy olyan, mint a tef­lon. Ugyan­is min­den le­per­gett ró­la, mert az­zal volt el­fog­lal­va, hogy má­so­kat pa­na­szolt be. Egy ide­ig Mar­i­lyn an­nak szen­tel­te min­den ide­jét, hogy őt bé­kít­ges­se, és ez­zel meg­ús­­sza a tá­ma­dá­so­kat, de vé­gül ő is sor­ra ke­rült. Ami­kor meg­kér­dez­tem, mi­ért nem mond­ta el „Mr. Tef­lon­nak”, hogy úgy ér­zi, a más­ra mu­to­ga­tás nem ve­zet se­ho­va, és in­kább a prob­lé­má­ra – már ha van – kel­le­ne kon­cent­rál­ni, Mar­i­lyn azt fe­lel­te, hogy nem akart ola­jat ön­te­ni a tűz­re. Azt ja­va­sol­tam ne­ki, hogy leg­kö­ze­lebb, ha a kol­lé­gá­ja megint szur­ká­lód­ni kezd, for­dít­sa prob­lé­ma­meg­ol­dás­ba a be­szél­ge­tést. Mond­hat­na va­la­mi sem­lege­set, pél­dá­ul olyas­mit, hogy: „Nézd, Joe! A vá­das­ko­dás nem ve­zet se­ho­vá. Be­szél­jük in­kább meg, ho­gyan tud­nánk ja­ví­ta­ni az osz­tá­lya­ink kö­zöt­ti együtt­mű­kö­dést.” És ha Joe azt vá­la­szol­ná, hogy: „Én nem vá­das­ko­dom, csak ke­re­sem a prob­lé­ma okát”, ak­kor Mar­i­lyn rá­kont­ráz­hat az­zal, hogy: „Lá­tod, ak­kor ugyan­ar­ról be­szé­lünk! Ül­jünk le és néz­zük meg, ho­gyan old­hat­juk meg.”

Ér­de­kes ada­lék a tör­té­net­hez, hogy Mar­i­lyn 40 éves olasz as­­szony, ha­gyo­mány­tisz­te­lő brook­lyni hát­tér­rel és egy ná­la jó­val idő­sebb férj­jel. Mind­eze­ket meg­is­mer­ve nyil­ván­va­ló­vá vált, hogy szi­go­rú ne­vel­te­té­se és kör­nye­ze­te mi­att alá­ren­de­li ma­gát a „mac­só” fér­fi­ak­nak.

Ezt a já­té­kot úgy hív­ják: „Ró­má­ban tedd azt, amit a ró­ma­i­ak.” Más szó­val, le­het, hogy ott­hon az a he­lyén­va­ló, ha meg­hát­rál a fér­je vagy az ap­ja előt­t, mert ezek a sza­bá­lyok a csa­lád­já­ban, de a mun­ka­he­lyen más já­ték­sza­bály­ok van­nak.

18. hiba (Oldaltörés)

18. hiba
Úgy gon­do­lod, bu­tá­nak tűn­sz, ha kér­de­zel
Az a baj, hogy még min­dig a ré­gi mon­dás­ra ha­gyat­ko­zunk, mi­sze­rint: „Jobb, ha hall­gatsz, és hü­lyé­nek néz­nek, mint­ha meg­szó­lalsz, és be is bi­zo­nyí­tod, hogy az vagy”. Nos, nem ér­tek ez­zel egyet. An­­nyi­szor ma­rad­nak csönd­ben a nők, hogy nem kell több ilyen al­kal­mat ke­res­ni. Ha jo­gos kér­dést te­szel fel, amely a prob­lé­ma jobb meg­ér­té­sét szol­gál­ja (el­len­tét­ben a kér­dés­ként meg­fo­gal­ma­zott ki­je­len­téssel, ami­ről majd a ké­sőb­bi­ek­ben esik szó), az in­kább az ön­bi­za­lom je­le, mint­sem a tu­dat­lan­sá­gé.

A nők né­ha azért nem kér­dez­nek, mert nem akar­ják a cso­port ide­jét vesz­te­get­ni. Ha fel­te­szed ma­gad­nak ezt az egy­sze­rű kér­dést: „A vá­lasz csak en­gem ér­de­kel­het?” – ak­kor egy­sze­rű­en el­dönt­he­ted, ér­de­mes-e kér­dez­ni. Ha a vá­lasz igen, és tu­dod, hogy le­he­tő­sé­ged lesz a tár­gya­lás után négy­szem­közt fel­ten­ni a kér­dést, ak­kor várj, amíg ezt kü­lön meg­te­he­ted. Ha a vá­lasz nem, vagy tu­dod, hogy nem lesz al­kal­mad ké­sőbb rá­kér­dez­ni (a tár­gya­lás részt­ve­vői nem lesz­nek új­ra együt­t, vagy az elő­adó nem fog rá­ér­ni), ak­kor tedd fel a kér­dé­se­det.

Vedd azon­ban fi­gye­lem­be a tár­gya­lás töb­bi részt­ve­vő­jé­nek az igé­nye­it is. Ha már több kér­dést is fel­tet­tél, és lá­tod, hogy a töb­bi­ek moz­go­lód­nak, vagy túl so­ká­ig tar­tott a meg­be­szé­lés, gon­dold meg, men­­nyi­re fon­tos, hogy ott hely­ben vá­laszt kapj.

Tip­pek
• ‑Ha nem ér­tesz va­la­mit, kér­dezd meg! Sok­kal jobb így, mint­ha rossz irány­ba in­dul­nál, és egy cso­mó ener­gi­át és időt hi­á­ba­va­ló­an vesz­te­get­nél el.
• ‑Fi­gyeld meg az em­be­re­ket a tár­gya­lá­so­kon, és ész­re fo­god ven­ni, ami­kor za­var­tan néz­nek vagy nem ér­tik az el­hang­zot­tak lé­nye­gét. Hasz­náld ki ezt az al­kal­mat, hogy se­gíts a csa­pat­nak, és mondd ezt: „Úgy lá­tom a te­kin­te­tek­ből, hogy ez nem egé­szen vi­lá­gos. Mon­da­na eset­leg né­hány pél­dát vagy meg tud­ná más­képp fo­gal­maz­ni?”
• ‑Bízz az ösz­tö­ne­id­ben! Ha va­la­mi nem ért­he­tő vi­lá­go­san, ak­kor va­ló­szí­nű­leg nem az.
• ‑Fo­gal­mazd meg egy­sze­rű sza­vak­kal a prob­lé­mát, hogy egy­ér­tel­mű le­gyen. Pél­dá­ul: „Jól ér­tem, hogy a pro­jekt el­ső üte­mé­nek ki­vi­te­le­zé­sé­re hat hó­na­pot ka­punk, a má­so­dik ütem­re há­rom hó­na­pot, és a har­ma­dik­ra ugyan­csak hat hó­na­pot?” Ha té­vedsz, meg fog­ják mon­da­ni, ha nem, meg­kap­tad a szük­sé­ges in­for­má­ci­ót.
• ‑Ha azt érez­te­tik ve­led, hogy bu­ta kér­dést tet­tél fel, gon­dolj ar­ra, hogy ez az ő prob­lé­má­juk, nem a ti­éd. Ha rend­sze­re­sen ezt te­szik, kér­dezd meg egye­ne­sen, mi­ért ér­zik szük­sé­gét a meg­szé­gye­ní­té­sed­nek egy kér­dés mi­att.

24. hiba (Oldaltörés)

24. hiba
Flör­töl­getsz

Hány és hány ezer nő­vel for­dult már elő, hogy a mun­ka­he­lyén ta­lált rá ál­mai fér­fi­já­ra, egy­más­ba sze­ret­tek és ös­­sze­há­za­sod­tak. Me­sés len­ne, ha min­dig így tör­tén­ne, de saj­nos az ál­ta­lá­nos nem ez. Jus­son eszed­be Mon­i­ca Lewin­sky!

A sze­xu­á­lis zak­la­tást a tör­vény bün­te­ti, a mun­ka­he­lyi ro­mánc el­len azon­ban nin­csen tör­vény. A mun­ka­he­lyi flört ese­té­ben nincs köz­vet­len „ál­do­zat”, bár gyak­ran meg­tör­té­nik, hogy rá­fi­ze­tünk a ka­land­ra az ér­zel­me­ink­kel, a fel­ada­tok el­osz­tá­sá­nál, avagy az elő­lép­te­té­sek­nél, ha má­so­kat bánt vagy za­var a ro­mánc.

Pél­da
Egy­szer fel­ké­szí­tő­ként fog­lal­koz­tam egy nő­vel, aki­ről min­den­ki azt gya­ní­tot­ta, hogy vi­szo­nya van az osz­tály­ve­ze­tő­vel. Hogy csak­ugyan volt-e, so­ha nem de­rült ki, de nem is ez a lé­nyeg. Az alap­ján, ahogy a fér­fi­val vi­sel­ke­dett, a töb­bi­ek azt hit­ték, vi­szo­nya van ve­le. A flört ab­ból állt, hogy a nő egy ki­csit han­go­sab­ban ne­ve­tett a fér­fi bé­na vic­ce­in, kü­lön meg­bí­zá­so­kat tel­je­sí­tett ne­ki, a párt­ját fog­ta, ami­kor tár­gya­lá­so­kon a több­ség­től el­té­rő ál­lás­pon­tot kép­vi­selt, és leg­alább he­ten­te egy­szer együtt ebé­del­tek (mi­köz­ben a leg­töb­ben – fér­fi­ak és nők – ebéd­idő alatt vé­gig dol­goz­tak).

Mit szá­mít egy kis ár­tat­lan flört? – kér­dez­he­ted. Tud­juk, hogy a mun­ka­he­lyen so­kan ta­lál­nak párt. A baj ott van, hogy leg­gyak­rab­ban a flör­tö­lő nők, és nem a fér­fi­ak vál­nak az iro­dai vic­ce­lő­dé­sek tár­gyá­vá, és ők szen­ve­dik el a kö­vet­kez­mé­nye­ket. A fen­ti eset­ben a töb­bi­ek ki­hagy­ták a nőt a plety­kál­ko­dás­ból (ami pe­dig fon­tos in­for­má­ció­for­rás) és más bi­zal­mas meg­be­szé­lé­sek­ből, mert at­tól fél­tek, el­mond­ja az in­for­má­ci­ó­kat a fő­nök­nek. Így meg­rom­lott a nő kap­cso­la­ta a mun­ka­tár­sa­i­val, és nem tu­dott ugyan­olyan ha­té­kony­ság­gal dol­goz­ni.

Egy má­sik nő az egész te­am vis­­sza­jel­zé­se­i­ből tud­ta meg, hogy a mun­ka­tár­sai sze­rint túl so­kat flör­töl. Et­től pad­lót fo­gott, mert hal­vány sej­tel­me sem volt, mi­től lát­ják ilyen­nek. Az­tán egy nap lát­tam, aho­gyan a fő­nö­ké­vel ebé­del, és tö­ké­le­te­sen meg­ér­tet­tem a hely­ze­tet. Amíg a fér­fi ön­tu­da­to­san szö­ve­gelt, ő mo­soly­gott, és egy ki­csit meg­bil­len­tet­te a fe­jét. Lát­tam, hogy mi­ért gon­dol­hat­ják má­sok, hogy flör­töl, de va­ló­já­ban csak az állt a hát­tér­ben, hogy egy ha­gyo­má­nyos ír csa­lád­ból szár­ma­zott, ahol azt ta­nul­ta, a fér­fi­ak sza­vát fel­tét­le­nül el kell fo­gad­ni. Ő úgy mu­tat­ta ki a fér­fi­ak irán­ti tisz­te­le­tét, akár sze­mé­lyes hely­ze­tek­ben, akár tár­gya­lá­so­kon, hogy „le­bé­nult” mind tet­te­i­ben, min a be­széd­ben.

Tip­pek
• ‑Ne flör­tölj ész­re­ve­he­tő­en a mun­ka­tár­sa­id­dal! Az ös­­sze­ka­csin­tá­sok, sug­do­ló­zá­sok és a bu­ta vic­ce­ken va­ló ne­vet­gé­lés nem va­lók a mun­ka­hely­re.
• ‑Ha még­is egy kol­lé­gád­dal ran­de­vú­zol, vagy vi­szo­nyod van ve­le, légy diszk­rét. A sze­mé­lyes ügye­id­del a mun­ka­he­lyed­től tá­vol fog­lal­kozz.

25. hiba (Oldaltörés)

25. hiba
El­tű­röd a zak­la­tást
Nem túl gyak­ran ta­lál­ko­zom zak­la­tók­kal. A mun­ka­he­lye­ken dol­go­zók több­sé­ge ki tud­ja fe­jez­ni ma­gát ta­pin­ta­to­san és dip­lo­ma­ti­ku­san, a prob­lé­mák meg­ol­dá­sá­ra tö­rek­szik, és nem úja­kat idéz elő.

Pél­da
Jól­le­het a kö­zel­múlt­ban egy meg­be­szé­lé­sen nem így tett egy cég al­el­nö­ke, aki dü­hös volt, mert fi­gyel­met­len­ség­ből két­szer szám­láz­tam ki ne­ki egy bi­zo­nyos szol­gál­ta­tást. A be­vett mód­sze­rek kö­zül, amelyek­kel a ne­héz hely­ze­te­ket kezel­ni le­het, egyik sem mű­kö­dött. Meg­hall­gat­tam és em­pa­ti­ku­san meg­ér­tet­tem az ér­zé­se­it, az­tán ref­lek­tál­tam rájuk… de a düh­ki­tö­rés csak foly­ta­tó­dott to­vább. Vé­gül azt mond­tam: „Nem va­gyok hoz­zá­szok­va a sze­mé­lyes tá­ma­dá­sok­hoz.” Egy har­ma­dik sze­mély, aki szin­tén részt vett a ta­lál­ko­zón, meg­pró­bált köz­be­avat­koz­ni, és azt mond­ta ne­kem: „Úgy gon­do­lom, túl­sá­go­san vé­de­ke­zel, Lois.” Mi­re én nyu­god­tan azt fe­lel­tem: „A sze­mé­lyes tá­ma­dá­sok­kal szem­ben mu­száj vé­de­kez­nem.” A ta­lál­ko­zó után a köz­be­szó­ló fér­fi azt mond­ta, hogy sze­rin­te más­képp is ke­zel­het­tem vol­na a hely­ze­tet. Azt vá­la­szol­tam ne­ki, hogy „Az a fic­kó zak­la­tott, és azt akar­tam, hogy tud­ja, en­gem nem fé­lem­lít meg.”

Ami­kor zak­lat­nak min­ket, két­fé­le­kép­pen vi­sel­ke­dünk: vagy vis­­sza­vá­gunk, vagy tű­rünk. Egyik sem visz elő­re. A leg­jobb, ha egy­sze­rű­en tu­da­tod a má­sik­kal, mi­ként ér­zel, és így több esé­lyed lesz ar­ra, hogy ki­védd a bán­tal­ma­zó ma­ga­tar­tást – ami nem kö­vet­ke­zik be, ha tűrsz. Még ha ez az il­le­tő vi­sel­ke­dé­sén nem is vál­toz­tat, ész­re­ve­te­ted ve­le, hogy nem fo­god ezt to­le­rál­ni, és ez­zel fenn­tart­ha­tod az ön­be­csü­lé­sed.

Mel­les­leg a meg­jegy­zé­sem után va­ló­ban tör­tént elő­re­lé­pés, és vé­gül tud­tunk olyan meg­ol­dást ta­lál­ni, amely meg­fe­lelt az al­el­nök igé­nye­i­nek.

Tip­pek
• ‑Ha va­la­ki meg­pró­bál meg­fé­lem­lí­te­ni, ne for­dulj ma­gad­ba, és ne tet­tesd ma­gad ha­lott­nak! Né­me­lyek rend­sze­re­sen ez­zel a tak­ti­ká­val él­nek, ha bi­zo­nyí­ta­ni pró­bál­nak va­la­mit vagy ke­resz­tül akar­ják vin­ni az aka­ra­tu­kat. Kér­dezd meg ma­gad­tól, mit ér­zel ab­ban a pil­la­nat­ban, és fe­jezd ki egyes szám el­ső sze­mély­ben meg­fo­gal­maz­va. Ahe­lyett, hogy: „Ön nem fi­gyel rám!”, mondd in­kább azt: „Úgy ér­zem, nem hall­ga­tott meg.” Ez ke­vés­bé vá­das­ko­dó, és sen­ki sem vi­tat­hat­ja a szán­dé­ka­i­dat.
• ‑NE kérj bo­csá­na­tot! Ha a bo­csá­nat­ké­rés he­lyén­va­ló, ak­kor ké­sőbb még min­dig pó­tol­ha­tod. A bo­csá­nat­ké­rés a pil­la­nat he­vé­ben csak to­vább tü­ze­li a zak­la­tót, és meg­erő­sí­ti az el­kép­ze­lést, hogy te ál­do­zat vagy.

30. hiba (Oldaltörés)

30. hiba
Ha­gyod ma­gad ki­hasz­nál­ni
Egy az 1890-es évek ele­jén ké­szí­tett ta­nul­mány­ban 135 nőt kér­dez­tek ki töb­bek kö­zött ar­ról, hogy mi­ként sze­rez­nek új is­me­re­te­ket a nők. A ku­ta­tók sze­rint az in­ter­jú­ala­nyok kö­zül so­kan ál­lí­tot­ták, hogy se­gít­ség­nyúj­tás­sal. Le­gyen az tény­le­ges se­gít­ség, oda­fi­gye­lés vagy ta­ní­tás, vol­ta­képp job­ban meg­is­mer­ték ön­ma­gu­kat, és meg­nőtt az ön­bi­zal­muk. Mi­ért? Mert a nők­nek már ko­rán meg­ta­nít­ják, hogy má­sok töb­bet tud­nak, mint ők, ezért is­me­re­te­ket és ön­bi­zal­mat kül­ső for­rás­ból kell sze­rez­ni­ük. A se­gít­ség­nyúj­tás meg­fe­le­lő mód ah­hoz, hogy a nők kül­ső meg­erő­sí­tést kap­ja­nak a sa­ját ér­té­ke­ik­ről. Ez ter­mé­sze­te­sen meg­ma­gya­ráz­za, mi­ért vá­laszt­ja an­­nyi nő ezt a mód­szert.

Pél­da
Kirs­ten nem­rég lett me­ne­dzser. Büsz­ke ar­ra, hogy a csa­pa­tá­ból sen­ki­től nem kér oly­at, amit ő ma­ga nem ten­ne meg. Nem­rég ki­he­lye­zett mun­kán dol­go­zott a te­am­je kis cso­por­tok­ban, ő pe­dig in­gá­zott kö­zöt­tük, hogy fel­ajánl­ja a se­gít­sé­gét, és az egyik cso­port meg­kér­te, hogy hoz­zon ne­kik ká­vét. Mi­vel úgy gon­dol­ta, ez nem nagy ügy, ki­vit­te ne­kik. Az­tán ar­ra kér­ték, hogy csi­nál­jon né­hány má­so­la­tot a mun­ka ered­mé­nyé­ről, és ő ezt is meg­tet­te. Utol­já­ra új szö­veg­ki­eme­lőt kértek…

El­ső pil­lan­tás­ra ta­lán úgy tű­nik, nincs eb­ben sem­mi rossz, de az ala­po­sabb vizs­gá­ló­dás után lát­ha­tó­vá vá­lik, mi­ért lé­pik túl Kirsten cso­port­já­nak bi­zo­nyos tag­jai olyan gyak­ran a ha­tár­idő­ket, és mi­ért eresz­tik el a fü­lük mel­lett, ha in­for­má­ci­ót kér. Mi­köz­ben ő se­gí­te­ni akar­ta a cso­port­ját, a mun­ka­tár­sai kezd­ték alá­ren­delt­nek te­kin­te­ni. Mi­köz­ben ő ká­vét ho­zott, szö­veg­ki­eme­lőt szer­zett és fény­má­solt, a te­am­ből szá­mos fér­fi lát­ta el azo­kat a tény­le­ges ve­ze­tői te­en­dő­ket, ame­lyek­re a cso­port­nak szük­sé­ge volt.

Sok nő ugyan­azok­ba a prob­lé­mák­ba üt­kö­zik, mint Kirsten, ami­kor me­ne­dzser­ré lép­te­tik elő, vagy meg­ké­rik, hogy ve­zes­sen egy cso­por­tos pro­jek­tet. Nem tud­nak vég­re­haj­tó­ból ve­ze­tő­vé ala­kul­ni.

Ha ha­gyod, hogy le­fog­lal­jon az ap­ró­lé­kos mun­ka­vég­zés, nincs időd a ter­ve­zés­re, út­mu­ta­tás­ra, szak­mai tá­mo­ga­tás­ra és fel­ügye­let­re, ami vi­szont egy ve­ze­tő fel­ada­ta.

hvg.hu Karrier

Így viselkedj kolléganőiddel!

A hölgyek sikeresek a problémamegoldásban míg az urak folyamatosan keresik a versenyhelyzeteket. Ez – s nem csak ez természetesen – feszültségforrás lehet a munkahelyen is. A karrierépítéshez azonban elengedhetetlen a különbségek ismerete és szem előtt tartása. Az alábbi tippek segítségével magabiztosan mozoghatsz ezen a téren is.

hvg.hu Karrier

Tíz önbizalomnövelő tipp új élethelyzetekre

A legtöbb ember kissé feszültté válik egy teremben, ahol rajta kívül csupa idegen van. Nehéz ilyenkor beszédbe elegyedni bárkivel, s még nehezebb a javunkra fordítani ezeket a helyzeteket. Az alábbi tanácsok segítségével sokkal termékenyebbé és szórakoztatóbbá válhatnak ezek a szituációk.

hvg.hu Karrier

Nyári karrieriskola 3. rész

A cégek hagyományosan kora ősszel töltik fel az üres álláshelyeket, hogy a rövid alkalmazkodási periódus után az év üzleti csúcspontjának számító utolsó három hónapban már némi rutinnal a hátuk mögött teljes gázzal dolgozhassanak az új emberek, s a társaságok teljes gépezete zökkenők nélkül adhassa le legnagyobb teljesítményét. Akik ebben az időszakban akarnak felugrani egy cég szekerére, azoknak adunk tippeket hatrészes sorozatunkban.

hvg.hu Karrier

Önreklám és karriergyilkos nyugalom

Aki karriert akar, annak „reklámoznia” kell magát. De a reklámról jó tudni, hogy nem csak figyelemfelkeltés, hanem egyben beváltatlan ígéret is. Az előrejutáshoz tehát kreativitás, bátorság és megbízhatóság is kell – vélik a DBM HR-tanácsadócég szakértői.

Karrier

Karrierváltás: honnan tudjuk, hogy jól csináljuk-e?

A karrierváltás vagy az álláskeresés komplex és hosszadalmas folyamat, amelynek az elején mindenki ugyanazt a kérdést teszi fel magának: Hogyan kezdjek hozzá? S ha belevágok, honnan tudhatom, hogy jól csinálom-e?

hvg.hu Karrier

Nyári karrieriskola 1. rész

A cégek hagyományosan kora ősszel töltik fel az üres álláshelyeket, hogy a rövid alkalmazkodási periódus után az év üzleti csúcspontjának számító utolsó három hónapban már némi rutinnal a hátuk mögött teljes gázzal dolgozhassanak az új emberek, s a társaságok teljes gépezete zökkenők nélkül adhassa le legnagyobb teljesítményét. Akik ebben az időszakban akarnak felugrani egy cég szekerére, azoknak adunk tippeket hatrészes sorozatunkban.

hvg.hu Karrier

Nyári karrieriskola 2. rész

A cégek hagyományosan kora ősszel töltik fel az üres álláshelyeket, hogy a rövid alkalmazkodási periódus után az év üzleti csúcspontjának számító utolsó három hónapban már némi rutinnal a hátuk mögött teljes gázzal dolgozhassanak az új emberek, s a társaságok teljes gépezete zökkenők nélkül adhassa le legnagyobb teljesítményét. Akik ebben az időszakban akarnak felugrani egy cég szekerére, azoknak adunk tippeket hatrészes sorozatunkban.

hvg.hu Karrier

Karriergyilkos lehet az új főnök

Bár az összes szociológiai vizsgálat azt mutatja, hogy a munkahelyi konfliktusok legnagyobb részéért a rossz vezetők tehetők felelőssé, ez mégsem zavarja a munkáltatót, hogy azokat az embereket rakják ki, akik nem felelnek meg a favorizált vezetők elképzeléseinek. Így aztán egy új főnök mindig a legnagyobb potenciális veszélyforrás a beosztottak számára.

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

A TV2 Ázsiába küldi Demcsák Zsuzsát

A TV2 Ázsiába küldi Demcsák Zsuzsát

Óbudán és Kispesten árulták a kábítószert a most elfogott drogkereskedők – videó

Óbudán és Kispesten árulták a kábítószert a most elfogott drogkereskedők – videó

20 fok is lehet ma

20 fok is lehet ma

1300 embert kellett kimenteni a háborgó tengeren bajba jutott Viking hajóról

1300 embert kellett kimenteni a háborgó tengeren bajba jutott Viking hajóról

Hatástalanították a budafoki bombát

Hatástalanították a budafoki bombát