szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A munkaügyi jogsértések jelentős részéről nem szereznek információt az érdekképviseletek sem, mert a munkavállalók tartva az elbocsátástól nem fordulnak bírósághoz, a szakszervezeteket se tájékoztatják - állapítja meg többek között a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által készített,

A múlt évben tapasztalt jogsértésekről készített jelentés szerint a Munka törvénykönyve módosítása eredményeként a munkáltatók  miatt pert vállaló szakszervezetek bizonyítási helyzete könnyebbé
vált, de még mindig nehezen érvényesíthető a szakszervezeti tisztségviselők jogvédelme. A szakszervezeti tisztségviselők munkáltatói felmondása, áthelyezése, átirányítása, kirendelése,
kiküldetése vagy kölcsönbeadása elleni védelem jogi feltételei nem változtak.
   
Zala megyében például per indult egy szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondása miatt. A per 2005 szeptemberében indult, a bíróság 2006. év végén hozta meg a jogerős ítéltet. Az adott tisztségviselő évtizedeken keresztül töltött be választott szakszervezeti tisztséget, a rendkívüli felmondás kiadása előtt a munkáltató azt mégsem véleményeztette a felsőbb szakszervezettel. A munkáltató arra hivatkozott, hogy a munkavállaló szakszervezeti megbízatásáról nem volt tudomása.

A bíróság a szakszervezeti tisztségviselőnek adott igazat. Székesfehérvárott, a törvénysértő munkaszerződés megszüntetése érdekében vállalták a dolgozók a jogvitát. A  162 munkavállaló
megbízásából a szakszervezet jogi képviselője nyújtott be keresetet. A beadványban kérték a Munkaügyi Bíróságot, állapítsa meg, hogy munkaszerződések törvénysértőek, kérték azok jogszerű átdolgozását.  A munkáltató közös megállapodás nélkül, egyoldalúan módosította a dolgozók munkakörét és a munkavégzés helyét, megsértette a Munka törvénykönyve munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályait.

A munkaügyi bíróság az idén kezdi meg a tárgyalást. Több jogszabályváltozás ösztönzi a munkáltatókat a rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Például csak így vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban, részesülhetnek állami támogatásban. Nagyobb létszám, szigorúbb büntetési tételek javították a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát. A nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a tapasztalatok szerint nagyobb figyelmet fordítanak a szakszervezetekkel való együttműködésre - áll az MSZOSZ összefoglalójában.
   
A munkavállalók helyzete viszont általánosságban nem változott. Nem történt meg a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata sem, sőt az erre irányuló megkezdett munka gyakorlatilag leállt -
állapítja meg a jelentés.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Munkahelyi diszkrimináció Magyarországon - körkép 1.

Miközben senki sem vitatja az „egyenlő munkáért egyenlő bért” igény jogosságát, a gyakorlatban számos példája van a munkahelyi diszkriminációnak. A bírósági perek száma ennek ellenére elenyésző. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz eddig beérkező 1000 panaszból 22 határozat, s mindössze egyetlen jogerős ítélet született. A többi vajon vaklárma volt? Sorozatunk első részében a nőkkel, melegekkel és idősekkel kapcsolatos eseteket vettük sorra.

Salgó Andrea (hvg.hu) Vállalkozás

Munkahelyi diszkrimináció Magyarországon - körkép II.

Solt Ignác, középkorú roma férfi betanított munkásnak jelentkezett a Benteler Autótechnikai Kft.-hez. A felvételi beszélgetés után már tesztet sem írhatott, jelentkezését - az Egyenlő Bánásmód Hatóság határozata szerint - származása miatt utasították el. Az eset nem egyedi, a fogyatékkal élőket hasonlóképp diszkriminálja a munkaadók többsége. Kérdés, van-e esély arra, hogy a hátrányos helyzetű csoportokat integrálni lehessen a munkaerőpiacra?