A szövetség ezért szorgalmazza, hogy a szállodákat ne terheljék tovább magasabb elvonásokkal, s ne emelkedjen a jelenlegi - az Európai Unióban egyébként is kiemelkedően magas - 20 százalékos áfa. 

A KSH legfrissebb, 2008. január-novemberi adatok szerint 2008. november 30-án 44 618 szállodai szoba működött az országban, ami 1753 szobával, 4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az utóbbi évben különösen dinamikus volt a wellness szállodák kapacitásának bővülése, ezeknél 2000-rel bővült a férőhelyek száma.

A szövetség szerint azonban a kínálatbővüléssel nem tartott lépést a kereslet fejlődése. Ezt mutatja, hogy a szállodai vendégéjszakák száma novemberben 7,1 százalékkal a múlt évi alatt volt, míg éves szinten a vendégéjszakák száma nem változott. 

Fentiek következtében a szállodák szobafoglaltsága országos átlagban, novemberben csupán 43 százalék volt, 4,7 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A január-novemberi időszakban ugyanez a mutató 49,8 százalék, 1 százalékponttal alacsonyabb a 2007. évinél.

Az érdekvédelmi szervezet szerint a legjelentősebb visszaesés az 5 és a 4 csillagos szállodáknál mutatkozott. A szállodai átlag szobaár 2008. január-novemberben bruttó 14 941 forint volt, ami csupán 0,2 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Az egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel tavaly január-novemberben 7435 forint volt. Ez 1,8 százalékkal alacsonyabb a 2007-es adatnál.

A szövetség szerint jól látható, hogy a kínálat bővülése és a kereslet stagnálása miatt nőtt a szállodák közötti verseny. Emiatt a szállodák áraikat, árbevételeiket nem tudták a kívánt mértékben emelni. Fajlagos mutatóik romlottak, illetve alig nőttek.

A szállodai árbevételek kedvezőtlen alakulása mellett az infláció január-novemberben 6,3 százalék volt, így a költségek emelkedése messze túllépte a szállodai forgalom fejlődését. Egyes kiadások, mint például az energiaköltségek 30 százalék feletti növekedése drasztikusan meghaladta az infláció mértékének változását. A szállodák energiaköltségei az elmúlt 3-4 évben megduplázódtak. Emiatt a szállodák jövedelmezőségi helyzetének évek óta tartó romlása 2008-ban tovább folytatódott. 

Ilyen körülmények mellett a szállodák - akár a minőség romlását is okozó - költségtakarékosságra kényszerülnek, ami az egész magyar turizmus versenyképességére negatívan hat - áll a közleményben. A szövetség szerint a nemzetközi pénzügyi és gazdasági recesszió negatív hatásainak egyik legjobban kitett ágazat a turizmus. A rendelkezésre álló adatok szerint 2008 augusztusában jelentkeztek először a visszaesés jelei, s az ősz-tél folyamán ezek egyre erősödtek az egész világon, s így Magyarországon is. 

A novemberi számokhoz képest a decemberi rendelkezésre álló adatok további visszaesést mutatnak, illetve az előrejelzések szerint különösen kritikus helyzet vár a magyarországi szállodákra 2009 első felében.

A közlemény szerint a turizmus minden területén csökken a kereslet. Várhatóan a legnagyobb visszaesés az üzleti szegmensben következik be a hazai és multinacionális vállalatok költségtakarékossági intézkedései miatt, ami különösen érzékenyen érinti a budapesti szállodákat. Az általános bizonytalanság, rossz közhangulat, a megszűnő munkahelyek számának növekedése csökkenteni fogja a beutazó és hazai szabadidő turizmust is.

MTI