© Dripnet

2007 decemberében keresőképtelen munkatársakat vett fel a Trenkwalder-Multiman  munkaerő-kölcsönző cég. Ez karácsonyi ajándéknak gáláns volt ugyan, de munkaviszonynak nem volt szabályos. A kft. gyakorlatban két olyan munkavállalóval szerződött, akikről kezdettől fogva tudta, már az első munkanapjukon nem lesznek képesek dolgozni – legalábbis a hvg.hu birtokába jutott idén márciusi OEP-határozat erről tanúskodik. Tehát neki nem kerültek pénzbe, miközben az egészségbiztosításnak igen. A dolgozók állapotukról még munkaszerződésük megkötése előtt hivatalosan (orvosi igazolások bemutatásával) tájékoztatatták új cégüket.  A hvg.hu úgy tudja, mindketten veszélyeztetett terhesek voltak. A keresőképtelen nők munkaszerződése azért minősült szabálysértésnek, mert az OEP szerint a munkaszerződéseket a foglalkoztató nem tényleges munkavégzés céljából kötötte, hanem azért, hogy "munkavállalói" a társadalombiztosítási ellátáshoz juthassanak.

Táppénzcsalás: ki mit tesz?

Hogyha bebizonyosodik, hogy a szerződő felek nem munkavégzésre irányuló szándékkal, hanem egészségbiztosítási ellátás jogosultságának megszerzése érdekében kötöttek munkaszerződést, s a felek a kontraktus megkötésekor tudták, hogy munkavégzésről szó sincs a biztosítási jogviszonyt határozattal törlik - közölte a hvg.hu kérdésére az OEP. Az ellenőrzéseket szúrópróbeszerűen végzik. A határozatok jogerőre emelkedését követően, az így megállapított és folyósított ellátást a biztosító szintén határozattal részben vagy egészben visszaköveteli. Megvizsgálják a "közrehatás" arányát, eldöntik, hogy a foglalkoztató vagy a foglalkoztatott – együttesen vagy százalékos arányban megosztva - a kötelezett-e  az ellátás visszafizetésére.

A hatóság szemében ezek tartalom nélküli munkaszerződések, tehát semmisek. És mivel az alkalmazottak csak érvényes munkaviszony alapján lehettek volna biztosítottak, jogalap nélkül fizették ki nekik az összesen több mint félmillió forintnyi táppénzt és terhességi gyermekágyi segélyt, amit most az OEP visszakövetel a Trenkwaldertől.

A hvg.hu úgy tudja, elsősorban a munkáltató vonható ilyen esetekben felelősségre, de ha a jelenlegihez hasonlóan mindkét félnek felróható az ellátás igénylése, akkor az kármegosztással rendezheti egymás között a munkavállaló és a munkáltató. (Lásd keretes írásunkat.)

A hasonló ügyeskedések kiszűrése érdekében az OEP előírta a Trenkwaldernek, küldje el azokat a szerződéseket, amelyeknél a foglalkoztatás kezdő időpontjaként megjelölt nap egybeesik a keresőképtelenség, illetve a pénzbeli ellátás folyósításának (táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) kezdő napjával. Arról, hogy a cég eleget tett-e ennek, az OEP – az érintettek hozzájárulása nélkül – nem nyilatkozott a hvg.hu-nak. Az érintett cég sem válaszolt megkeresésünkre.
 
A két nő korábban a Magyar Telekom kiszervezett ügyfélszolgálati cégeinél dolgozott, és a Trenkwalderhez innen léptek át közvetlenül. Felmerülhetne, hogy munkáltatói jogutódlással, hiszen a munkaerő-kölcsönző éppen a telefonos multinak az ügyfélszolgálatához adta bérbe dolgozóit.  A jogutódlás törvényes lehetősége a keresőképtelenek foglalkoztatásának. Csakhogy az OEP szerint erről szó sincs. A magyarázat ennél a hatóság szerint jóval prózaibb: a dolgozók a munkaszerződéseket, amely biztosítási jogviszonyuk alapja, kizárólag egészségbiztosítási ellátásuk folyósítása érdekében kötötték.

Konyhanyelven tehát táppénzcsalás történt, ami a Büntető Törvénykönyv szerint munkáltatás körében elkövetett járulékcsalás miatt 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Az sem lehet tehát kizárni, hogy a nők egykori munkaadói feljelentik a Trenkwaldert, akik egyébként is perben állnak a kft.-vel, egy másik munkaerő-kölcsönzővel és a Magyar Telekommal. A jelenleg is folyó per egyik tárgya a tisztességtelen piaci magatartás, vagyis a felperesek szerint éppen az, hogy egykori dolgozóit a  Magyar Telekom két munkaerő-kölcsönző cég – egyikük a Trenkwalder-Multiman Kft. - közreműködésével elcsábította tőlük. A hat felperes összesen 4,2 milliárdot követel a perben a három alperestől, amelyben még elsőfokú ítélet sem született.

Az OEP-határozat – melyet  azóta a felperesek, a két nő egykori munkaadói már bizonyítékként is csatoltak a peranyaghoz  - szerintük jól mutatja: a Trenkwaldernek és társainak nemcsak a szándéka, de a munkaerő elcsábításának gyakorlati megvalósítása is törvénytelen volt – mondta a hvg.hu-nak Kapcsos László, az Actual Budapest, az egyik felperes ügyvezetője. Márcsak alig több mint tíz napot várnak, miként reagál az alperes, és csak azután fordulnak a többi hatósághoz.

Az elsőfokú határozat ellen a Trenkwalder fellebbezett, mondván az OEP  tévesen értelmezte a Munka Törvénykönyvét. Ez  ugyanis szerintük nem írja elő, hogy a munkaviszony kezdetének egybe kell esnie a munkába állás napjával, így tényleges munkavégzés nélkül is érvényesnek tekinthető a szerződés és a biztosítási jogviszony is. A munkaszerződésnek három kötelező tartalmi eleme van: a munkakörben, a személyi alapbérben, illetve a munkavégzés helyében történő megállapodás. Mivel a cég szerint a hatóság által vizsgált munkaszerződésben a felek a jogszabály által előírt valamennyi tartalmi elemben megállapodtak, a munkaszerződések érvényesek.

Az OEP továbbra sem így látja, és helybenhagyta az elsőfokú határozatát. Azzal érvelt, hogy önmagában a munkaszerződés megkötése nem alapozza meg a biztosítási jogviszony létrejöttét. Arra a kérdésre, hogy a Trenkwalder él-e fellebbezés lehetőségével, és bíróság előtt megtámadja-e a másodfokú határozatot, mindeddig nem kaptunk választ a cégtől.