A válságot követő konszolidáció miatt Európában és Magyarországon is felgyorsulnak az iparági konszolidációs folyamatok, és ezzel a vállalatfelvásárlások ismét új lendületet kapnak. Elfogyóban a finanszírozók türelme a válság miatt likviditási nehézségekkel küzdő kis- és középvállalkozások iránt, ami a piaci pozíciójukat erősíteni kívánó életképesebb szereplőknek kedvez  – hangsúlyozta Posztl András, a DLA Piper ügyvezető partnere. A jelenlegi helyzet alkalmas egyes piacokon az erőviszonyok átrendezésére is, a kisebb szereplők sokszor feladni kényszerülnek pozíciójukat a nagyobbak javára. Mindez azt eredményezi, hogy az adott piacon negyedik-ötödik szereplő a kivonulás mellett dönt, ami a piaci koncentráció növekedéséhez vagy új pénzügyi befektetők megjelenéséhez vezet.

A gazdasági helyzet normalizálódásának első jelei a válság kitörése óta óvatos befektetőket arra ösztönözték, hogy a kedvező piaci pozíciókat kihasználva növeljék befolyásukat Európában elsősorban a fogyasztási javak, az energetika, a vegyipar, a technológia és pénzügyi szektorban - álla a DLA Piper közleményében. Magyarországon három szegmensben tapasztalható élénk fúziós aktivitás: az élelmiszer- és takarmányfeldolgozó, az FMCG, valamint az energiaszektorban. Az első kettőre inkább a kisebb, 5 millió euró alatti, illetve 10-20 millió eurós tranzakciók és a pénzügyi befektetők jellemzőek, míg az energiaszektorban inkább a stratégiai befektetők készítettek elő nagyobb projekteket.

A befektetők kilétét illetően Magyarországon is érvényesül az az egész Európára jellemző tendencia, hogy elsősorban a válságot kevésbé megszenvedő, sok szabad forrással rendelkező BRIC-országbeli ázsiai befektetők aktívak a vállalatfelvásárlási piacon. Kína, Brazília és India fejlődő gazdaságát kevésbé érintette a válság, a kedvezőtlen hatásokon gyorsabban túl tudtak lendülni, és a finanszírozáshoz szükséges hitelhez is olcsóbban tudnak hozzájutni, mint más országok befektetői.

Ezek a vállalkozások a magyar cégeket reális célpontnak tekintik, és a hazai piacon szerzett tapasztalatokat felhasználva terveznek továbblépni a többi közép-kelet európai ország piacára. „Kína korábban elsősorban a nyersanyagok és termőterületek iránt tanúsított érdeklődést, elsősorban Afrikában és Dél-Amerikában hajtottak végre befektetéseket. Most viszont stratégiát váltottak, és elsősorban technológiát vásárolnak Európában, az Egyesült Államokban” – fejtette ki Posztl.

A magyar befektetők körében a médiapiacon és az élelmiszeriparban tapasztalható mozgás, de határozott az érdeklődés az online alapon működő vállalkozások iránt is. Várható még némi átrendeződés a hazai tulajdonban lévő autóipari beszállítói körben is, ahogy a Mercdes Benz beruházása a végéhez közeledik.

„A hazai vállalkozások számára az egyik lehetőséget a Jeremie program elindulása jelenti, de sokat nyom a latban a kkv-szektor megerősítésére kinyilvánított határozott kormányzati szándék is” – hangsúlyozta Posztl András. A magyar kis- és középvállalkozásokat támogató gazdaságpolitika jelentősen hozzájárulhat ezen vállalkozói kör sikeréhez, ami lehetővé teszi kezdetben a pénzügyi befektetők aktívabb bevonását, majd alkalmassá teszi őket nagyobb tőke bevonására.