A magyar háztartások alapvetően kétféle reakciót adtak a válságra: egy részük átértékelte eddig befektetéseit, és kockázatmentesebb formákat keresett, egy másik rész pedig a zuhanó árfolyamok láttán rávetette magát a tőzsdére. Így nem meglepő, hogy a lakosság piaci értéken számított állampapír-portfóliója a válság beköszöntét követő negyedévben 37 százalékkal nőtt, míg a részvényekbe fektetett vagyon a zuhanások ellenére stagnált, majd lassan emelkedni kezdett, ahogy munkába állt a befektetett pénz. A lakosság kezében lévő részvényvagyon növekedését az árfolyamok emelkedése mellett az új adókedvezmények, így a tbsz januári bevezetése is segítette, olvasható a KBC Equitas internetes brókertársaság közleményében.

Háztartások portfóliója (milliárd forint, negyedév végén)

Forrás: MNB

Tordai Péter vezérigazgató rámutatott arra, hogy elsősorban a huzamosabb ideje tőzsdézők közül kerülnek ki a most tartós befektetési számlát nyitó ügyfelek. A tbsz-ek jellemzője ugyanis, hogy ha a felhalmozási időszak végét követően nem vesznek ki a számláról pénzt, úgy a három év múlva felvett megtakarítás után a jelenlegi 20 százalékos kamatadó helyett csupán 10 százalékot kell megfizetni, míg ha valaki öt éven keresztül kereskedik a számlára betett összeggel, de nem vesz ki róla pénzt, úgy az ötödik év végén adómentesen juthat a megkeresett vagyonához.

A társaság tapasztalatai szerint azok az ügyfelek, akik már megnyitották tbsz-üket, az esetek többségében úgy használják az itt felhalmozott pénzt, mint a hagyományos tőkeszámla esetében: azonnal elkezdik forgatni a befektetett összeget. Elsősorban a BÉT-en jegyzett nagy részvények (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) a legkedveltebb célpontok – teszi hozzá Tordai Péter. Az ilyen számlát nyitók alapvetően a várható adókedvezmény miatt válnak számlatulajdonosokká, és az sem zavarja őket, ha idő előtt fel kell törni a befektetést, hiszen így sem veszítenek semmit a normál tőkeszámlához képest. E számla sajátossága, hogy ha az ügyfél forrást vont ki belőle az öt év lejárta előtt, akkor a maradék pénzügyi eszközök az árfolyamnyereség-adó levonása után egyszerűen csak átkerülnek az ügyfél normál értékpapírszámlájára – mindenféle további kötelezettség nélkül. Emellett az online brókercégek egy része még csak számlavezetési díjat sem számít fel a tbsz-ekre.

Az ilyen befektetéssel bíró tőzsdézők többsége – a KBC adataia alapján – egyelőre még nem hosszú távon gondolkodik. Befektetéseik 80-90 százaléka hosszú távon jelentős hozammal kecsegtető részvényből áll ugyan, ám ezekkel gyakran rövid távon, néha akár napon belül is kereskednek. Csak a fennmaradó 10-20 százalékot fektetik befektetési alapba vagy állampapírba, ami lényegesen alacsonyabb arány, mint ami a nyugat-európai portfóliók esetében tapasztalható. Ez is jól mutatja, hogy a befektetési szolgáltatóknak még jócskán kell dolgozniuk azon, hogy a tőzsde világában kevésbé jártas ügyfelek is megértsék a tbsz lényegét.