Az 500 hazai kkv vezető megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye szerint a hazai kisvállalkozások helyzetét meghatározó tényezők közül a vevői kapcsolatokat követően a cég pénzügyeire vonatkozó várakozások a legfontosabbak. „A kkv vezetők jelenlegi árbevétel várakozásai hasonló képet mutatnak az előző negyedévhez képest. A következő egy évben átlagosan 3,9 százalékos árbevétel növekedéssel számolnak a cégek, ami gyakorlatilag nem jelent számottevő változást a tavalyi negyedik negyedév eredményéhez képest. A vállalkozások közel fele (49 százalék) 0-6 százalék közötti bevétel növekedést tervez, 29 százalékuk pedig ennél is nagyobb árbevétel növekedést valószínűsít, míg csupán 22 százalékuk számol a cég árbevételének csökkenésével” – mondta Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

A különböző árbevételű cégek árbevétel várakozásai jelentős eltérést mutatnak. A mikrovállalkozások a legoptimistábbak, mivel 5,3 százalékos árbevétel növekedést valószínűsítenek, egyúttal egyedül náluk figyelhető meg az árbevétel várakozások növekedése az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben a kisvállalkozások és a középvállalkozások már harmadik negyedéve egyre kisebb mértékű – jelenleg 2,7 százalék, illetve 3 százalékos – árbevétel növekedésre számítnak.

Az eredmény várakozások tekintetében a cégek többsége (72  növekedést prognosztizál, az átlagos elvárás 1,7 százalékos nyereségnövekedés. A középvállalatoknál az előző negyedévi mélyrepülés után csekély mértékben, 0,1 százalékról 0,8 százalékra növekedett nyereségvárakozásuk, de a kisvállalkozások is hasonlóan visszafogott profitnövekedésre számítanak, jelenleg 0,9 százalékos nyereségbővülést valószínűsítenek. E téren is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, hiszen ők jelenleg 2,1 százalékos nyereségnövekedéssel számolnak.

„A mikrovállalkozások árbevétel és nyereség várakozásoknál tapasztalt optimizmusa feltehetően összefügg a fogyasztói bizalmi index legutóbbi, nagymértékű növekedésével, ami vélhetően alacsony mértékű inflációnak és a 10%-os rezsicsökkentésnek köszönhető. A fogyasztás ugyan továbbra is stagnál, de a háztartások megtakarítási állománya növekedni tudott, ami hozzájárulhat a fogyasztás növekedésének beindulásához” – mondta el a kkv szakértő.