A hitelképességi vizsgálat célja, hogy a bank minimalizálja a kölcsön kihelyezésével járó kockázatokat. A vizsgálat rendkívül összetett folyamat, és bankonként különböző. A hitelbírálat során a bankok elsősorban objektív, de szubjektív kritériumokat is vizsgálnak. Az objektív feltételek közé tartoznak a vállalkozás pénzügyi adatai alapján számított mutatók, a szubjektív szempontok közé pedig például a cég tulajdonosának, vezetőjének, illetve a cég piaci helyzetének megítélése.

NHP2: miben más a hitelkérelem?

A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogram második szakasza lehet idén a nagy sláger a kkv-k körében. Ezért arra kértük a Budapest Bank szakértőjét, hogy hitelbírálati gyakorlatukat az NHP2-n keresztül mutassa be.

A Budapest Bank a szokásos ügymenet keretében vizsgálja egy cég hitelképességét, azaz nem állítanak fel új belső szabályzatokat az NHP2. esetében sem – mondta a hvg.hu-nak Takács Zoltán, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője. A legfontosabb szempont a hitelbírálatnál, hogy továbbra is a reálfolyamatok elemzésére helyezik a hangsúlyt, tehát például azt nézik, hogy mennyire valósak az adott vállalkozás éves beszámolói.

Ágazatokat, üzleti célokat tekintve a Budapest Bank kifejezetten a termelési, kereskedelmi és szolgáltató szektorra koncentrál. A múltban és a jelen körülmények között sem volt üzleti fókuszban a projektfinanszírozás, mivel nem illeszkedik a bank által 15 éve folytatott, kis- és középvállalatokra koncentráló üzleti stratégiájához.

A Budapest Bank sorrendben az alábbi üzletágakban kötötte a legtöbb hitelszerződést az NHP2-re: feldolgozóipar, kereskedelem, mezőgazdaság. Az átlagos hitelfelvételi érték 100-150 millió forint volt, az ügyfelek többsége kisvállalkozás, de jelentős az érdeklődés a nagyobb, középvállalati méretű cégeknél is.

Mennyire valós a pénzügyi beszámoló?

Takács Zoltán a hitelképesség objektív mutatói között említi egy vállalkozás múltbeli tevékenységének számviteli és pénzügyi értékelését. Például: milyen a cég stabilitása, milyen erős a tőkeellátottsága, mennyire kiegyensúlyozott a jövedelmezősége, vannak-e kiugró változások a pénzügyi mutatókban, illetve, hogy milyen üzleti környezetben, milyen iparágban, melyik régióban tevékenykedik.

„Az egyik legfontosabb kockázati elem a vevők fizetőképessége. A vevők nemfizetése esetén a megtermelt profit is semmivé válhat. Továbbá az éves beszámoló nem tekinthető teljes körűnek amennyiben egy cég nem képez értékvesztést a rossz minőségű partnereire. Az pedig, hogy valós kép alapján történjen a hitelezés, nem csak a bank, hanem a tulajdonos és a menedzsment érdeke is” – mondta Takács.

Van-e köztartozása a tulajdonosnak?

A szubjektív tényezők közé tartozik a tulajdonosi kör vizsgálata. Például: a tulajdonosnak vannak-e olyan cégei, amelyek a múltban rendezetlen tartozásokat halmoztak fel. A legfontosabb, hogy a cégvezetés mennyire felkészült és meggyőző a vállalkozással kapcsolatban. „Például az is szempont lehet, hogy a tulajdonos mennyire van beágyazva egy adott üzletágba, milyen a kapcsolati hálója, szakmai elismertsége” – mondta Takács.

Takács elmondta, hogy a Budapest Bank eddig 18 milliárd forintra kötött hitelszerződést az NHP2 keretében, ami kb. 20 százalékos részesedést jelent az összes banki NHP2. kihelyezést tekintve. Az ügyfelek többsége beruházásra veszi fel a hitelt, a hitelkiváltás nem jellemző a jelenlegi konstrukcióban.

„Azt látjuk, hogy a program indulásakor még relatív alacsony volt az érdeklődés, ami a cégek hosszadalmas pályázati előkészületének, ill. a korábbi szakaszénál hosszabb határidőnek is köszönhető. Az elmúlt hónapokban azonban folyamatosan növekszik a szerződések száma. Júniustól számítunk további élénkülésre, pl. a mezőgazdasági eszközbeszerzések szezonjával párhuzamosan” – mondta Takács, aki szerint újdonság, hogy a Budapest Bank csoport tagjaként a Budapest Lízing az elsők között kezdte el a lízing nyújtását az NHP2. keretében.

Én ön mit gondol? Megfelelne a cége a hitelfelvételi szempontoknak? Kérdőívünk kitöltésével segítse munkánkat.