1. A döntés nem redukálható le a puszta igen-nem kérdésére. A római császárok kora messze már, az ég vagy föld felé fordított hüvelykujj kora lejárt. Megalapozott döntés csakis a legapróbb részletek, okok és következmények ismeretében, kreatív gondolkodással hozható meg. A felületes döntés nem döntés.

2. A döntést nem vezérelheti a szubjektivitás. Előre rögzített szempontrendszer alapján működik. Készítsük el tehát azt egy kérdéssor formájában, s arra válaszul hozzuk meg a döntésünket!

3. Ugyanakkor a döntés nem nélkülözheti a megérzéseket, az ösztönös meglátásokat. A kizárólag kutatásokra, tényekre támaszkodó döntéshozó nem biztos a témaismeretében, rutinjában és szaktudásában.

4. A döntési folyamatban a különböző gondolkodásfajtákat – támogató érvek, negatív gondolatok, érzelmek kifejezése, kreatív elképzelések – egymástól elkülönítve kell kezelnünk. (Ennek eszköze a párhuzamos gondolkodás, Edward de Bono Hatszín kalap módszere.)

5. A döntés nem a végső szó, hanem egy gondolkodófolyamat. Nemcsak összegezi, hanem alakítja is a végeredményt. Döntés előtt szánjunk időt és figyelmet a további lehetőségekre is!

6. A döntéshozó ismerje az előzményeket, a döntési helyzetig elvezető folyamat részleteit is! És azok alapján ne csak bíró legyen, hanem „ügyész és vádló” is egyben, annak érdekében, hogy áldozattá ne váljon.

7. A döntés nem korlátozódik a folyamat végére. A végső döntésig döntések sora vezet. (Pl. feladat-meghatározás, releváns információk, résztvevők személye, gondolkodási módszer fajtája stb.) Az a jó, ha az utolsó szó kimondója a közbülső döntésekben is részt vesz.

8. Mi a különbség a Föld és a döntés között? Bolygónk megkerülhető, a döntés nem. Annak halogatása alatt még sosem oldódott meg egy probléma. A döntés elhalasztását csak objektív ok igazolhatja (információhiány, újlehetőség, megváltozott helyzet stb.) Szubjektív ok (pl. bizonytalanság) miatt elhalasztott döntéssel időt nyerünk, de sok pénzt veszítünk.

9. A döntés nem vég, hanem kezdet. Nem lezárás, hanem megnyitás. A döntés új folyamatok, lehetőségek nyitánya. Nem cél, hanem kreatív eszköz. Tudnunk kell bánni vele!

10.  Ne féljünk attól, hogy rosszul döntünk, mert az végzetesen legyengíti a döntőképességünket!
– Kedves vezérigazgató úr, árulja el, mi a titka az ön bankja sikerének?
– Két szó.
– És melyek azok?
– Jó döntések.
– És minek a segítségével tett szert ön erre a kiváló döntési képességre?
– Két szó.
– És melyek azok?
– Rossz döntések.