Rengeteg lehetőség kínálkozna az együttműködésre az európai és a magyarországi cégek között, ám ha a transzatlanti megállapodásról van szó, ezzel senki nem foglalkozik, mindenki csak a sokat ismételgetett kérdésekre keresi a választ – mondta csalódottan egy háttérbeszélgetésen Sharon T. Freeman. Az amerikai szakértő az Amerikai Kisvállalkozói Egyesület (AASEA) elnök-vezérigazgatójaként járja körbe az európai országokat, Budapesten a VOSZ-nál igyekezte meggyőzni a magyar cégvezetőket. Úgy látja ugyanis, hogy a sokat bírált TTIP nem csak a nagyvállalatok számára lesz kedvező hatással, hanem az exportáló kis cégeknek is, és nem is csak azoknak, amelyek az USA-ba szállítanának, de erősítheti az unión belüli kivitelt is.

Ezt a véleményét persze nem mindenki osztja. Lapunknak nyilatkozó szakértők legalábbis attól tartanak, hogy egyes ágazatokban – például az élelmiszeriparban – az olcsóbban termelő amerikai cégek akár az unión belüli jól bejáratott exportútvonalakat is felrúghatják. A magyar cégek számára például komoly versenytársak lehetnek például a német piacon is a tengerentúli exportőrök. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azonban Freeman úgy válaszolt, hogy a 30 millió amerikai cég közül mindössze 3 ezer exportál, és nekik is túl komplex az európai piac ahhoz, hogy itt próbáljanak szerencsét.

A brit nagykövetség minap rendezett fórumán hasonlóan vélekedett Bojár Gábor is. A Graphisoft alapítója szerint komoly előnyt jelent az európai cégek számára az, hogy mennyire eltérőek a kontinens országai közötti normák, elvárások. Ha valaki mindnek képes megfelelni, már jobb helyzetben van, mint egy amerikai.

Van azonban egy másik fontos szempont is, amit hasonlóan látnak a magyar szakértők és Sharon Freeman is. Az, hogy az exportképesség leginkább attól függ, mennyire képes egy cég innovatív, új termékkel piacra lépni. Ebben pedig az amerikaik az elmúlt időszakban magasról verik Európát. A szakértő szerint erre a kormányoknak kellene áldozniuk, hiszen a semmiből nem lesz innováció. „Az pedig nem az USA hibája, ha az európai cégek emiatt kerülnek hátrányba” - fogalmazott.

A Greenpeace szervezte budapesti tüntetés, melyen elsősorban az ellen tiltakoztak, hogy a TTIP szabad utat adna Európában a génmódosított élelmiszereknek

MTI / Mohai Balázs

Freeman szerint éppen ezért fárasztó, hogy mindenki a – TTIP-ben amúgy nem is szereplő – génmódosított élelmiszerekről, a GMO-król kérdezi, vagy éppen arról, nem jelent-e veszélyt a beruházásvédelmi megállapodás, illetve az, hogy ez alapján a külföldi befektetők választott bíróságnál indíthatnak pert egy ország ellen. „Ezek több millió dolláros, több éven át tartó perek, a lehetőséggel ráadásul igen kevés esetben élhetnek a cégek. Arról már nem is szólva, hogy többnyire európai vállalatok indítják a pereket egy uniós tagállam ellen” - hívta fel a figyelmet hozzátéve, a kisvállalkozók mégis ezzel vannak elfoglalva, nem azzal, ők hogyan kerülhetnek be az amerikai piacra.

Hogy a TTIP-ben mi szerepel, az nem teljesen világos, a Greenpeace hollandiai szervezete nemrég kiszivárogtatott olyan részeket a tárgyalási dokumentumokból, amelyek eddig szerinte ismeretlenek voltak.