Magyarország jelenleg GDP-je hat százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese. Amellett, hogy az elmúlt években az egyik legmagasabb GDP-arányos energiaimport-számlát fizette hazánk az unióban, energiafüggőségünk is hatéves csúcsra emelkedett. 2014-ben a felhasznált energiahordozók 61,1 százaléka külföldi forrásból származott.

A külső energiaimport-függőség csökkentése – amely többek között az energiahatékony technológiák és a megújuló energiaforrások fokozott kiaknázásának támogatása révén valósulhatna meg – mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozásából eredő hatásokat és fokozná az energiabiztonságot. A drágán és a környezetet jelentős mértékben terhelve előállított energiát nagyon pazarlóan használjuk. Ez komoly költségekkel jár, jelentősen emelve a vállalkozások kiadásait, visszafogva versenyképességüket. Ha ezen nem változtatunk, akkor már a közeljövőben is komoly gondokkal kell szembenéznünk. A felesleges, pazarló energiafelhasználás visszaszorítása, a hatékony energiafelhasználás jövőnk kulcsa és a nemzetgazdaság érdeke.

Magyarország ipari energiahatékonysági potenciálja eddig jórészt kiaknázatlan maradt, holott korábbi hazai felmérések alapján évente az ország primer energiafogyasztásának 1-1,5 százalékát, 9-15 Petajoule-t lehetne megtakarítani. Ennek oka résztben a rendelkezésre álló fejlesztési források szűkösségében keresendő. Mint azonban az energiahatékonysági ágazatban tevékenykedő hat vállalkozás – az Elszöv Automatika, Erste Bank, Kingspan, Pannon Építőműhely, Siemens és Weishaupt – felismerte, komoly szerepet játszik benne az is, hogy a magyar vállalatok nincsenek tisztában az energiahatékonysági fejlesztési és finanszírozási lehetőségekkel. Orvosolandó e hiányosságokat összefogtak és egy tájékoztató, szakmai rendezvénysorozatot indítanak, budapesti első állomással.

Az indokaik a következők:

"Az olaj és a gáz felhasználása hőtermelésre még nagyon hosszú ideig elkerülhetetlen. Akkor tegyük azt a lehető legmagasabb hatékonysággal, mely egyben a legalacsonyabb környezetterhelést is biztosítja, valamint kíméli tartalékainkat. Persze az is nagyon kívánatos, hogy egy berendezés sok éven át, megbízhatóan lássa el feladatát, kifogástalanul" (Rácz József, a Weishaupt ügyvezetője).

"Hisszük, hogy a társadalmi és környezetvédelmi szempontok kiemelt figyelembe vételével termékeinkkel és megoldásainkkal segíthetünk egy olyan fenntarthatóbb jövő építésében, amelyek partnereink számára egyben pozitív gazdasági eredményeket is jelentenek. Kutatásainkat, fejlesztéseinket e szempontok együttesen ösztönzik" (Molnár Róbert, a Kingspan kereskedelmi igazgatója).

"Az épületautomatikai és energiamenedzsment rendszerek alkalmazása kiemelkedő fontosságú napjainkban. Nem csak azért, mert e rendszerek nélkül épületeink már nem felelnek meg a kor előírásainak, de azért is, mert segítségükkel energiát takaríthatunk meg és lehetőséget teremtünk arra, hogy pontosabban átlássuk, mi történik vállalatunk infrastruktúrájának bármelyik pontján" (Szakos Péter, az Elszöv Automatika kereskedelmi igazgatója).

"Az energiahatékonyság ma már nem luxus, hanem alapkövetelmény. Az épületek energiafelhasználásának csökkentéséhez, optimalizáláshoz pedig elengedhetetlen az automatika, beleértve és ötvözve a szükséges szakértelmet, tapasztalatot és eszközöket is (Medveczky András, a Siemens Épülettechnológiák Divízió vezetője).

"Az energia audit nem csupán egy szükséges és teljesítendő előírás, hanem lehetőség. Jelentős költségmegtakarítási tényező, sőt lehet a korszerűsítések potenciális pénzügyi forrása is. Egy vállalat energetikai helyzetének elemzését, optimális jövőbeni energetikai fejlesztéseit, a tudatos tervezést és növekedést teszi lehetővé. Elengedhetetlen a pályázatokhoz is, hiszen egy startra kész állapot garanciája" (Lengyel Kristóf, a Pannon Épületenergetika energetikai üzletág vezetője).

"Az Erste Bank 2015-ben indította el Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Programját, mivel úgy gondoljuk, hogy ez a szegmens az elkövetkezendő években komoly növekedés előtt áll. Vállalati ügyfeleink versenyképességének megőrzése érdekében kiemelten fontos a leghatékonyabb termelés és működés, ezért energiahatékonysági fejlesztéseik jövedelmezőségük javulásához járulhatnak hozzá. A megújuló energetikai szektort tekintve pedig Magyarország komoly lehetőségek előtt áll, főleg kisebb naperőművek fejlesztése és a geotermikus energia hasznosítása területén (Trombitás Zoltán, a bank Energiahatékonysági és Megújuló Finanszírozási Program projektvezetője).

A hatékonyság sok mindenből fakadhat:

a technológia fejlődéséből, a jobb hatásfokkal működő berendezések alkalmazásából, ugyanakkor az energiafelhasználás hatékonyságára a fogyasztási szokások, a folyamatok optimalizálása is jelentős befolyással bírnak. A szakmai előadások így olyan témákra fókuszálnak, melyek gyakorlati tippeket adnak az érdeklődő vállalatoknak, hol és hogyan tudnak energiát megtakarítani, milyen beruházásokat kell ehhez megvalósítani, mennyibe kerülhetnek ezek és milyen megtérüléssel számolhatnak, honnan lehet finanszírozási forrásokat szerezni.

Hiánypótló ez a kezdeményezés – mondta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója, aki utalt rá: a közelmúltban publikálták azt a felmérésüket, mely szerint az energiahatékonysági szektor vállalkozásai hiányolják az energiahatékonyság ösztönzésére irányuló kormányzati elkötelezettséget, beleértve ebbe a szemléletformálást is.