Több mint 350 kkv közel 130 milliárd forint értékű kockázati tőkét kapott az EU Jeremie programjában – összegezte a Világgazdaság kérésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az uniós szabályok szerint a 28 hazai alapkezelőnek május 31-ig kellett odaítélnie a rájuk bízott pénzeket. A tőkealapok jegyzett tőkéje magánforrásokkal együtt volt 130 milliárd, ebből 65 százalék volt uniós forrás, a többit magánbefektetők biztosították.

Tavaly októberben még alig 90 milliárdnál tartottak a befektetések, ezért az eredetileg 2015. december 31-ig tartó kihelyezési határidőt Lázár János , a Miniszterelnökséget vezető miniszter – az Európai Bizottság jóváhagyásával – öt hónappal meghosszabbította.

A Jeremie-program beváltotta a hozzá fűzött reményeket – értékelték a lapnak szakértők. A 2015. évi közel 32 milliárd forint értékű magyarországi kockázatitőke-befektetések háromnegyedét Jeremie-alapok hajtották végre. Utóbbiakból sok innovatív kkv juthatott jelentős forráshoz, miközben a program lökést adott a magyar startup szcéna kifejlődésének, igaz, az induló, úgynevezett magvető fázisú cégeknél nem bizonyult kellően hatékonynak.

Egy angyalbefektető, akitől nemcsak tudást, vacsorát is kapnak a cégek

Balogh Péter, az NNG egykori alapítója ezúttal angyalbefektetőként szeretné megismételni korábbi cége sikerét, és a mai napon leplezi le, milyen cégek kerültek a párja és az általa alapított Baconsült portfóliójába.

Ezt orvosolhatná a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület szerint, ha a jövőben a magvető fázisú vállalkozásoknak nyújtott források akár 90 százaléka lehetne uniós támogatás, miközben az érettebb cégeké 40-60 százalékra menne le. A szakma javaslatai nyitott fülekre találhatnak, mert az NGM közlése szerint „a jövőbeni programokra alkalmazandó uniós szabályok a korábbinál tágabb, a vállalkozások működéséhez jobban igazodó peremfeltételeket biztosítanak, így lehetőség lesz szélesebb vállalati kört lefedő és piackonformabb tőkeprogramokat elindítani”.

Az érettebb életszakaszban lévő vállalkozások nagyobb támogatásra számíthatnának, a finanszírozás rugalmasabb ütemű lehet – azaz nem éves periódusokhoz kötött –, a korai szakaszú befektetések magántőke-elvárása pedig alacsonyabb. A fókusz a Jeremie-énél célzottabb lenne, a kutatást, a technológiai fejlesztést és az innovációt erősítené, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést, azok használatát és minőségét javítaná, valamint növelné a kkv-k versenyképességét.

Szabadulnak a pénztől a kockázati tőkések

Mivel év végén lejár a Jeremie alapok befektetési időszaka, a kockázati tőkések igyekeznek kihelyezni a forrásaikat, ami jól látszik az első negyedéves adatokon is: összesen 26 vállalkozásba fektettek be három hónap alatt.