Az időjárás, a hőség, a drágább takarmány, az energiaárak és a bérköltség emelkedése már eddig is sok termelőnek okoztak gondot, de a sertéspestis, illetve a szalmonellafertőzés miatt kevesebb dél-amerikai csirkehúsimport nyomán csökkenő kínálat még feljebb lökték a termelői árakat – írta a Blokkk.com.

Az élelmiszerboltokban 2015-ben és 2016-ban 1 százalék alatt mozgott az áremelkedés átlagos mértéke, bár 2015-ben a zöldség-gyümölcs 10 százalékkal drágult. 2016-ban a cukor ötödével, a burgonya negyedével került többe az előző évhez képest, míg a tejtermékek ára 5-6, a sertéshús ára 14 százalékkal lett kevesebb.

2017-ben azonban már 2,8 százalékos volt a drágulás átlagos üteme: a sertéshús és a vaj 10 százalékkal került többe, 2018 augusztusában 4,1 százalékos volt az átlagos áremelkedés. A friss zöldség közel 30, a burgonya 25, a száraztészta, a vaj és a tojás ára pedig 9,5, 8,4 és 7,5 százalékkal nőtt.

Tavaly egyébként az élelmiszeripar által beharangozottnál kisebb lett az ármozgás, a kereskedők most is ebben reménykednek. Az áremelkedés viszont biztosan átrendezi majd az élelmiszerkosarat, és a gazdaságilag fejlettebb térségek kosarához közelíti majd az összetételt, azaz mérsékeltebb arányban kerül bele élelmiszer, és nő az iparcikkek száma.

Abban viszont nem lesz változás, hol hagyjuk a pénzünket; az elmúlt három évben a hat legnagyobb boltos lánc (bevételük sorrendjében: Tesco, Spar, Lidl, Auchan, Penny, Aldi) 14 százalékkal növelte együttes forgalmát a bruttó árbevétel alapján számolva, miközben a teljes élelmiszerboltos csak 10 százalékkal nőtt.