A legenda szerint az egész történet 2008 decemberében kezdődött, amikor két ifjú informatikus, Travis Kalanick és Garrett Camp nem tudott taxit szerezni egy havas párizsi éjszakán és a probléma megoldására született meg az Uber alapgondolata.

Az ötletet tett követte és 2010. július 5-én már megtörtént az első fuvar San Franciscóban az akkor még UberCab néven futó cégtől. Az elgondolás elsőre persze alapvetően őrültnek hangzott, hiszen a projektben résztvevőknek idegeneket kellett a saját autójukba engedni vagy éppen egy idegen autójába kellett beszállniuk, ám az élet bizonyította, hogy a XXI. század emberének ez már nem jelent problémát. Sőt, sokan még aludni is szívesen alszanak olyanoknál, akikkel sosem találkoztak, lásd Airbnb.

Az üzleti modell emellett ügyesen épített arra, hogy bár az autó az egyik legdrágább termék, amit meg szoktunk vásárolni, ezzel párhuzamosan az egyik legkihasználatlanabb árucikk is. Ez pedig telitalálat volt a környezetvédelemért amúgy is rajongó San Franciscó-i startuppereknek, így a modell hamar el tudott terjedni a kaliforniai településen.

Azóta az Uber 63 ország közel 700 városában van jelen, és csak néhány ország volt, ahol nem sikerült gyökeret ereszteniük. A sors fintora, hogy az egyik éppen Magyarország, ahol a taxis lobbi – a törvényalkotók segítségével - legyőzte az amerikai startupot és ellehetetlenítette az itteni működést. Ez valószínűleg kevésbé fájt az Ubernek, mint az, hogy Kínában sem sikerült megvetniük a lábukat, onnan ugyanis a helyi konkurencia a Didicar szorította ki, majd vásárolta fel őket.

A cégnek persze így sem kell nagyon aggódnia: az Uber tavalyi bevétele 11,3 milliárd dollár volt, ami 42 százalékkal több az egy évvel korábbi 7,9 milliárd dollárnál és lényegesen felülmúlta a 2014. évi 495 millió dollárt. Igaz, ez a nyereségen még nem látszik meg, hiszen az egyszeri tételek – mint az oroszországi és délkelet-ázsiai érdekeltségeinek eladása – nélkül több mint 3 milliárdos veszteséget termelt a cég. Amennyiben viszont az egyszeri tételeket is figyelembe vesszük, úgy már 997 millió dollár nyereségről beszélhettünk 2018-ban.

Uber Air, az Uber repülő taxija

Uber

Jöhet a nagy ugrás

A következő lépés, mint sok más, hasonló helyzetben lévő cégnél, a tőzsdei bevezetés (IPO) az Uber számára. Ezt május 9-ére tervezi a cég és mindenképpen nagyot fog szólni: a kérdés csak az, hogy milyen előjellel. Egyes szakértők szerint az Uber megjelenése a Facebook óta a legnagyobb tech tőzsdei megjelenés lehet.

A részletek körül nincs még minden tisztázva: a korábbi hírek arról szóltak, hogy tőzsdei megjelenés akár 120 milliárd dollárig lökheti az Uber értékét. Ezek a számok azóta jelentősen visszaestek, a legújabb tippek már inkább a 70-90 milliárd dolláros értékre lövik be a vállalkozást.

Jó példa a cég legnagyobb riválisa, a Lyft, amely márciusban esett túl a tőzsdére lépésen. A kibocsátási árfolyam 72 dollár volt, ám a befektetők hamar elkezdtek félni attól, hogy ugyan miből fog a cég a jövőben bevételt termelni, így akkori értékének 15 százalékát már elvesztette a cég.

Mekkora is lesz az az ugrás?

A legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mennyi pénzt fog tudni bevonni az Uber. A cég maga 180 millió részvényt tervez kibocsátani és várakozásai szerint a kezdetekkor a befektetők részvényenként 44 és 50 dollár közé fogják árazni a céget. Amennyiben ez bejön, úgy a cég közel 9 milliárd dollár bevételt könyvelhet el, értéke pedig valamivel 90 milliárd dollár körül lenne.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a Lyft az IPO-val 24,3 milliárd dollárra emelte értékét, ami pontosan 11-szerese a 2018-as árbevételének. Amennyiben pedig minden az Uber reményei szerint zajlana, úgy értéke a tavalyi árbevételeknek a 8-szorosára nőne – azaz meglehetősen óvatos volt az Uber.

A lehetséges befektetők ugyanakkor bizonytalanok: egyikük a CNBC-nek panaszkodott arról, hogy az Uber éves jelentésében trükközik a számokkal, így nem lehet tudni pontosan, hogy a fő tevékenység mekkora veszteséget termel. (Az Uber már nemcsak utasokat fuvarozik, hanem például ételt is kiszállít). Shyam Patil, a Susquehanna Financial Group technikai elemzője szerint az is aggodalomra ad okot, hogy a cég növekedése szemmel láthatóan lassult az elmúlt pár negyedévben: amíg 2018 első negyedévében még 50 százalékkal nőtt a foglalások száma, addig ez idénre 30 százalékra csökkent, ezzel párhuzamosan pedig 85 százalékról 14 százalékra esett az árbevétel növekedése ugyanebben az időszakban.

Ugyanezen okok miatt adott hangot aggodalmának Tom White, a D.A. Davidson elemzője a Marketwatch-nak: csökken az Uber eredménye, romlik az üzleti környezete és teljesen bizonytalan a jövőbeli profitabilitás. Ez utóbbi kapcsán azt jegyezte meg, hogy a riválisokkal folytatott harc miatt lejjebb kellett vinni a fuvarok után járó jutalékot is, ami súlyos csapás lehet a nyereségességre. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy mindez nem feltétlenül a startup hibája, hiszen az egész fuvarmegosztó és ételkiszállítási üzletág lassuló jeleket mutat. White mindezek ellenére 53 dollárra teszi a részvény értékét, azaz még így is magasabbra, mint amit a cég megcélzott.

Vannak ugyanakkor olyan befektetők is, akik szerint egészen kiváló befektetési lehetőséget jelent az Uber. Ilyen Ygal Arounian és Daniel Ives a Los Angeles-i székhelyű Wedbush Securities pénzügyi tanácsadócég két elemzője. Szerintük ugyanis az Uber a fuvarozás Amazonja, így rögtön 65 dollárra értékelték a részvényeket. Állításuk szerint ugyan még sok munka van hátra, amíg az Uber igazán nyereséges lehet, de az üzleti lehetőségei egészen kiválóak, hiszen hatalmas hálózattal dolgozik a cég, miközben a penetrációja viszonylag alacsony: az Uber állítása szerint azokon a területeken, ahol működnek, mindössze az ott lakók két százaléka tartozik az ügyfeleik közé. Márpedig ha ezt a számot sikerülne feltornászni, úgy akár a San Franciscó-i startup lehetne a következő Amazon, Apple vagy Google. Hamarosan kiderül.