Első ízben vonják nemzetközi szabályozás alá a zsiráfok és a testrészeikből készült termékek nemzetközi kereskedelmét, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a veszélyeztetett fajnak.

Ezek után élő zsiráfokat külföldi állatkerteknek vagy cirkuszoknak eladni, zsiráf húsával, bőrével vagy vadásztrófeájával kereskedni csak akkor szabad, hogy az exportőr ország bizonyítani tudja, hogy a kereskedelmi ügylet nem veszélyezteti a helyi állományt.

Az indítványt a CITES-t aláíró 183 ország közül 106 szavazta meg, ellene 21 ország voksolt, köztük az Afrika déli részén fekvő országok, amelyekben a világ zsiráfállományának 70 százaléka él. Olyan országok, mint Zimbabwe, Botswana vagy a Dél-afrikai Köztársaság, hevesen ellenezték, hogy bármiféle nemzetközi szabályozás alá vonják a területükön élő zsiráfpopulációt.

A vadon élő zsiráf sokkal ritkább, mint a vadon élő elefánt. Míg az afrikai elefántból néhány százezer van, addig zsiráfból csak néhány tízezer, ezért óvatosnak kell lennünk - mondta Tom De Meulenaer, a CITES tudományos szolgálatának vezetője.

Becslések szerint a világ zsiráfállományának csökkenése az elmúlt 30 évben elérhette a 40 százalékot, ma már legfeljebb 100 ezer példány él belőlük.

Az előzetesen elfogadott határozatot még jóvá kell hagynia az augusztus 28-i plenáris ülésnek is, ezt követően 30 nap múlva léphet életbe a zsiráfvédelmi előírás.